Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-12-24 / 1038. szám
1938 december 24. BÉRMUNKÁS 7 oldal IPARI DEMOKRÁCIA IPARI SZABADSÁGOT JELENT Az Ipar! Szabadság záloga a bérrendszer megszüntetése Ut az ipari demokráciához MELYIK A CÉLRAVEZETŐBB ESZKÖZ A KETTŐ KÖZÜL, A MUNKÁSOSZTÁLY SZÁMÁRA GAZDASÁGI VAGY POLITIKAI HARC? A mai válságos időben, a háborús hangulat atmoszférájában, sok szó esik a demokráciáról. Mindenki vitatja, hányja-ve- ti, tagadja, vagy elhiszi annak létezését. Keresi a hozzávezető utat. Természetes sokan tagadják létezését a jelen gazdasági rendszerben, s szerintük nincs demokrácia a munka hadserege számára napjainkban. Mások vannak, kik máris tudnak olyan országokat, ahol egész, vagy fél demokráciák léteznek, vagyis gyakorlatban vannak. Melyik állitás helyes? A dolgozók nagytöbbsége azon az állásponton van, hogy olyan demokrácia, mely neki, vagyis a bérért dolgozóknak teljes szabadságot és jólétet nyújtana ez a fajta demokrácia nincs még sehol a világon, igy egyenest elkeli fogadnia, hogy nincs igazi demokrácia, ha munkások vagyunk és a saját szempontunkból kell azt bírálni. Tehát nincs még, de lehet igazi demokrácia. Tudjuk azt, hogy egyszer elkeli jutni, a munkáosztálynak az igazi demokráciához, a helyzete kényszerűsége folytán. Ezt legnagyobb része a tömegeknek és azok vezetőinek el is ismeri, de a célhoz vezető utat és alkalmazható eszközök megválasztásában a vélemények eltérőek. Vannak, kik a proletáriátus fel- szabadulásáért vívott harcot gazdasági kérdésnek tekintik és azt ajálják a munkásosztály tagjainak, hogy ugyan azon eszközökkel kell érte harcolni, vagyis a “direktakciót” hirdetik. Vannak ellenben, kik a politikát tartják alkalmas eszköznek, arra, hogy a proletáriátus eljusson céljához, az igazi demokráciához. Van még más fajta ajánlat is, de mivel a fentebb említett kettő, a gazdasági eszközt és a politikai eszközt ajánlók nézete csatázik egymással és mivel ezen két nézet számbeli tulysulyban van, igy vegyük bonckés alá ezen két nézet helyes vagy helytelen oldalait. Akik a gazdasági megoldást ajálják, azt mondják, hogy a politika nem szükséges a munkásosztály, a bérért dolgozók felszabadulásáért vívott harcban, mert a közmondás szerint “más szájával nem lakik jól senki”, pedig a parlamentbe, beválasztott képviselőre bízott ügy ahoz hasonló. Azt mondják, ha a bérért dolgozók tömege hozzáfog egy olyan szervezet keretein belül tömörülni, hol szabad a kritika és nem a vezérimádat a kötelező tan, akkor elindulunk az igazi demokrácia felé. Ha a munkásosztály megtanulja, hogy csak úgy szabadulhat meg az átkos bérrendszertől, ha nem másokra (politikusokra) bízza hanem saját maga néz dolgai után. Most nézzük meg mivel 4----------------------------------------támasztja alá nézetét a politikai hangadók csoportja. Azt állítják, hogy a tőkés osztály politikája ellen politikával kell harcolni és hozzáteszik, hogy ehhez meg kell nyerni a középosztályt is, s tudja az ég hány átmenet} korszakot, vagy rendszert helyeznek kilátásba mig eljutnak a demokráciához. Ezen téves állításokra, elég volna az a magyar közmondás, hogy az “urak huncutsága” de mivel ez kevés a politika imádóinak meggyőzésére, vegyük sorrendbe a munkásosztályt ért múltat, jelent és jövőjét illetőleg. Tudjuk, hogy a politikát, (mely szerintem és azt hiszem minden nincstelen proletár szerint bolonditást jelent) azok találták ki, akik avval, illetve annak alkalmazásával minket munkásokat elnyomnak, tehát olyan dolog, amire nekünk munkásoknak szükségünk nincs mert saját létünk biztosítására, a napi betevő falat megszerzésére, fizikai és szellemi erőnket kell használjunk. De, hogy a politika, mint eszköz, a proletáriátus felszabadulási harcában, mennyire haszontalan valami és milyen káros a bérért dolgozóknak a politikát használni, vagy benne bízni, erre elég példa áll előttünk. Tudjuk azt, hogy a politika alkalmazása választások utján, vagyis parlamenti képviselteté- sen keresztül történik. Láttuk már, s nap-nap után látjuk, milyen eredményeket ért el és ér el ma is a munkás- osztály, a kenyérért és demokráciáért vívott harcaiban és nemzetközi céljainak elérésében. Erre egy nagyon aktuális példa a többek között a francia munkások harca, a negyven órás heti munkaidőért, melyet a töke meg akar hosszabbítani az átkos profit érdekében. Tudjuk azt is, hogy mikor a “népkormány” létre jött, nyolcvan és egy néhány “munkásképviselő” szintén beült a bársonyszékbe. Ezek az urak ott politizálnak, közbe a tőke a sztrájkoló hajósok harcát úgy veri le, hogy tengerész katonákat tesz helyükre, kik katonai büntető törvény alá tartoznak. Közben a munkás politikusok, csendben emésztenek. Vagy a másik, mikor a be- nemavatkozási paktum, a Spanyol nép ellen létre jött, mely egyszerű szavakkal kifejezve, éhenhalásra kárhoztatást jelentett, mit tett a parlamenti munkás frakció az ellen, hogy a blokád a Spanyol proletáriátus ellen létre ne jöjjön? Még ha akart volna, sem tehetett volna semmit. Tudták is ezt, és az “egység érdekében” nem is tiltakoztak, mondván — ne, hogy szakadás történjen. Úgyis mondták, hogy a demokrácia vívmányainak érdekében kellett hallgatni. Noha a francia, vagy bármelyik tőkés, nap-nap után rúgja fel a demokráciát s közben tovább folyik a politika. Pedig akár a francia, spanyol, vagy bármelyik ország proletá- riátusa, minden megmozdulása a rövidebb munka napért, vagy a magasabb bérért stb., mindig a demokráciáért folyó harcai van összefüggésben. És mit használ ezen harcában a munkásosztálynak a politika alkalmazása? Használ-e valamit a parlamenti képviseltetés ? Ugye semmit. Tehát láthatjuk, menynyire téves a munkásosztály politikásdi játéka. Vagy vegyük ezen földrészt, ahol mi élünk, van itt sok féle-fajta kormány és jelszó. Itt még ma nincs háború és úgy a tőkések és sajnos még a proletáriátus sorai között is akad, aki elhiszi, hogy a politika segit a mi sorsunkon, vagyis a munkásosztálynak a demokráciáért vivott küzdelmében. Itt ma “legális” minden párt, bent ülnek a munkásképviselők az egyes tartományi parlamentekben és városi kép- viselőtestületekeben (city council) és mit látunk, milyen rohamos léptekben halad a munkás- osztály, a demokrácia felé? A munkanélküliség éppen olyan számú tömeget érint, mint ezelőtt évekkel, a segély mindig kevesebb lesz, a szükségleti cikkek árai folyton emelkednek. Évekkel ezelőtt még komoly akciókkal követelte a “munkát vagy segélyt” a rászoruló proli, s kellett adni valamit, ma rávan bízva a politikus képviselőkre és város atyákra, a proli meg szédeleghet az ucca porában éhesen. “No de nem baj bent vannak, akik értünk harcolnak” mondják a politikusok. Tehát, akik már elfelejtették, amit hirdettek és talán hitték is amit Engels mondott, hogy “a szavazólista a proletárnak jó, hogy megválassza, hogy a következő öt évben ki nyomja el”, akkor a saját jól felfogott éredekünkben vizsgáljuk az eseményeket, és ha szigorú munkásszempontból akarjuk bírálni, könnyen rájövünk arra, riogy a politika nem alkalmas, mint eszköz a munkásosztálynak, a demokráciáért vivott harcában. Tehát más utat, módot kell keresni, melyen a munkásosztály eljuthat az igazi demokráciához. Ez az ut pedig a GAZDASÁGI UT, mely annyit jelent, hogy ott, ahol van, ahol dolgozik a munkás próbálja megoldani gazdasági gondjait, a kenyérgondokat és soha se bízza azt másokra, pláne parlamenti politikusokra. Tanulja meg, hogy ne mások vezetésére szoruljon, azokéra kik vele nem éreznek ,akik a bársonyszék puha párnáját használják megélhetésük biztosítására. Tanulja meg ellenőrizni önmagát és munkástársát, mert rávan szorulva ,mivel csak tömegerő és szolidaritás segíthet, az egyéni akció soha. Tanulja meg a munkás, hogy csak a tettek beszélnek és nem a politika. Ezeket kell megtanulnunk. Akkor ha akarunk ha merünk, eljutunk az igazi demokráciához, a földön lakó emberek Világszabadságához ! Egy canadai bérmunkás. December 17-ig befolyt előfizetések: F. Szüch, So. Bend ............... 5 Z. Révész, L. Angeles ......... 2 A. Keresztesy, Pittsburgh .... 3 D. Rosenthal, Phila ...............11 Anna Kovách, Detroit ......... 7 G. Vaszkó, New York ........... 1 J. Zára, Chicago..................... 1 P. Hering, Buffalo ..............11 M. Vlasits, New York .......... 6 Ch. Dutzman, Windber ......... 1 J. Klokich, Akron ................. 1 Mrs. J. Takács, Clev................ 1 J. Laky, Canada ..................... 1 J. Kish, Canada ..................... 1 A. Alakszay, Akron ............... 2 J. Vizi, Akron ....................... 2 J. Nyers útról .......................24 G. Pallagi, Newark ............... 1 A. Pelei, Trenton ................... 1 M. Danka, Cleveland ............. 3 L. Lakatos, Canada ............... 1 M. Fekete ,Coraopolis ........... 1 M. Földi, Detroit ................... 1 B. Farkas, Cleveland ........... 1 J. Herold, Bridgeport ........ 2 J. Repman, Detroit ............... 1 G. Bakos, Los Angeles ......... 3 St. Ihász, Brunswick ............. 4 L. Török, Canada ................. 1 St. Győrfi, Chicago ............... 2 D. Hido, Cleveland .................. 1 L. Birtalan, Cleveland ........... 1 A. Kucher, Pittsburgh ......... 2 S. Kecskés, Ferndale ........... 1 J. Havel, Garfield ................. 1 J. Vanno, Zeigler ................. 1 G. Horváth, Mt. Clemens __ 1 M. Homer, Bellaire................. 1 J. Poznan, Youngstown ....... 1 J. Steh, Canada ................... 1 J. Nyirán .Cleveland ............. 1 J. Mácsay, Detroit ................. 1 M. Pilcsuk, Cleveland ........... 1 Wm. Kovács, Harrisburgh .... 1 G. Petrovics, Detroit ............ 1 A. Székely, Cleveland .......... 2 A. Szokola, Miami ............... 1 B. Gellen, Brunswick ........... 2 A. Wiener, útról ................... 5 J. Kozsány, Saratoga ........... 2 Sam. Illés, Detroit ............. 1 A. Schwartz, New York ....... 1 Stó Vizi, Detroit ................... 2 S. Cika, Grant Town ........... 1 Wm. Munkácsy, Bethlehem 5 J. Nemes, Canada ................. 1 Az osztályharc fogjai részére a Bérmunkáson keresztül: M. Homer, Bellaire ......... 1.25 A. Péntek, Cleveland ....... 1.00 L. Lefkovits, Cleveland .... 3.00 J. Simon, Burbanks ......... 1.00 L. Ürge, Burbanks ........... 1.00
