Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)
1938-11-19 / 1033. szám
2 oldal B É R M U N K A S 1938 november 19. nopóliumot tart az az imperialista hatalmi szövetség, amely 1918- ban győzedelmeskedett. Mindkét fél háborúra készen áll és engedni egyik sem akar. Értsük hát meg valamennyien, hogy a háború — melyet valamennyien gyűlölünk — minden pillanatban kitörhet. Hiszen a mozgósítás (bár lepel alatt) csaknem befejezett tény. Megfogjuk e nekik engedni? Eltűrj ük-e, hogy utunkról és célkitűzésűnktől — a társadalmi forradalomtól — bennünket kisiklasszanak megtévesszenek a gazdáink ? Újból fogjuk e vérünket hullajtani és osztálytestvéreink vérét egy olyan mészárlásban ontani, amely az 1914-eset is felülmúlja. Valakik azt szokták nekünk mondani, hogy a “Munkásnak nincs hazája” és most azt mondják, hogy: “a munkásoknak, csakúgy, mint a munkáltatóknak van hazájuk, amelyet védelmezni kell!” Valakik azt szokták nekünk mondani, hogy: “Nem törődünk olyan nemzeti önvédelemmel, mely a kapitalista rendet óhajtja megvédeni”, de ugyanazok, térdreborultak a nemzeti védelem előtt és kétkézzel szavaztak meg olyan katonai költségvetést, mely alatt összeroskadunk. Valakik, akik azt szokták felénk kiáltani tele torokkal, hogy: “Világ proletárjai egyesüljetek!” Most rászedni akarnak bennünket, a tőkésekkel való egyesülésre és azt ordítják, amit 1914- ben — “Világ proletárjai gyilkoljátok le egymást!” Ezek, hogy apostoli elhivatottságukat bizonyítsák, hogy a nemzetiszinü lobogó alatti gyülekezést igazolják és mentséget mondhassanak a Marseiles éneklésére (Francia himnusz) azt mondják nekünk, hogy: “A fasizmus háború: a fasizmus ellenében fegyverrel kell megvédelmeznünk, a pacifista demokráciát.” De ugyanakkor, “ellenséges” kapitalisták folytassák egymással a kereskedelmet. Egymásnak gazolint, olajat, hajókat, muníciót stb. adnak el, amint azt az Olasz-Orosz és a Francia-Német kereskedelem is bizonyítja. Mi viszont csak azt mondjuk ma is, amit tegnap mondottunk: A fasizmus, valamint a burzsoá demokrácia — kapitalismus. És a kapitalizmus háboruizmus is.” Vagy a Francia demokrácia nem-e az 1870-es imperialista háborúban keresztelkedett meg? Nem mészárolta-e le, a kommun- árdokat és fürdette meg őket saját vérükben? Nem-e bérma keresztelője volt a kapitalista rendszernek az 1914-es vérözön? Avagy a bankárok, a munkáltatók a trösztökkel és az azokat uraló 200 család talán kiköltözött az országból? Olyan kérdések ezek, amelyekre a General Confederation of Labor vezérei — hogy a “kommunistákról” ne is beszéljünk — a “szocialista” politikusokat ne is említsük — adósak maradtak a feleletekkel. Meg azután ami azt illeti, munkáltatóink elég szépen megvannak. Alaposan kihasználják a burzsoá demokráciájukat, melynek dicsőségére meggyorsított és erősebb munkatempót kérnek tőlünk és csak úgy ráadásul elvárják, hogy érte magunkat legyil- tassuk, miközben már készek bennünket megfosztani azoktól az előnyöktől is, melyeket az 1936-os sztrájkban, kierőszakoltunk. Akarjátok-e a háborút megakadályozni? Igen? Akkor kövessétek osztályösztönötöket. Védelmezzétek az eddig kivívott eredményeket és engedményeket, mint egyedüli társadalmi értéket, amelyet nem szavakkal, nem is határozati javaslatokkal, vagy szenvedélyes tiltakozásokkal, hanem cselekvéssel szereztetek meg. Használjátok a minden erőt magában foglaló harcifegvevere- töket — 3, sztrájkot. A szó legszorosabb értelmében: HARCOLJATOK AZ ÉLETETEKÉRT! Két eshetőség közül az egyik feltétlenül befog következni: Ha a francia tőkések azt látják, hogy meghunyászkodtok és az “egyesült népfrontra” számíthatnak, amit már az általános mozgósítás kell, hogy éreztessen, akkor mellőzik a békés eszközök használatát és háborúba sodor bennünket a kapitalizmus. Vagy: az ellentállástok bizonytalanná teszi őket, erejük le- mérése habozásra nyújt alkalmat és visszarettennek olyan chan- sek vételétől, amely egy bizonytalan kimenetelű katasztrófába sodorhatja őket. így valamennyien megmenekülhetünk és a legkülönbözőbb lehetőségeket nyerünk. Munkástársak: Műhelyek, gyárak, irodák robotosai! Minden erőtökkel támogassátok a maseilesi dokmunkásol sztrájkját, a lyoni épületipari, a soméi szövőgyári munkásol a lillei szállító munkások sztrájkját: mert a sikeres háboruellene' ellentállás ezekben a harcokban jut igazán kifejezésre, a négy venórás heti munkaidő és jobb bérekért foytatott harcokban ra gyog fel a munkásság önérzete is. Egynek a sérelme, valamennyinek a sérelmét jelenti. Az ellenféllel szemben, mindig munkástársadnak van igaza! Karcolatok Karcolja (f) Megtörténtek a választások, a politikai pártviharok lecsendesedtek, a szavazó urna visz- szakerült a padlásra, ahol a következő egy-két éven ismét lepheti a pókháló. Aztán majd újra kezdődik a nagy lárma, egeket verő ígérgetések, de a munkásnép sorsa változatlan marad. És ez a körforgás megmarad mindaddig, amig az összes politikai pártok a szavazó urna sorsára nem jutnak, de nemcsak egy-két esztendőre lesznek a padlásra téve, hanem örök időkre. Hadd lepje a pókháló, az egyetlen jutalom amit ténykedésükkel kiérdemeltek. Horthy kormányzó könnyes szemekkel vonult be Komáromba a hadsereg élén, ünnepelve a csehektől visszafoglalt területeket. Ugyanez a Horthy volt az, aki 19 évve ezelőtt a cseh és a román hadsereg élén vonult be Pestre, és ezeknek a segítségével megkezdte a fehér terror uralmát. Ha igaz az, hogy aki a csehekkel szövetkezik ha/.a- áruló, akkor Horthy Miklós a hazaárulók fővezére! Hogy a tömegek könnyebben felejtsenek csak ezért sírnak örömkönnyeket a diktátorok! Az elmúlt világháborúban, (mely 337 ezer millió dollárba került) minden ember legyilko- lása átlagban 9 ezer dollárt emésztett föl. Vagyis az uralkodó osztály elköltött 9 ezer dollárt arra, hogy legyilkoljon egy embert, de még napi 40 cent segélyt sem akarnak adni arra, hogy életben tarsanak egy munkanélküli bérmunkást. A fegyverszünet évfordulóján tartott ünneplések viszont azt mutatják, hogy tervszerű munka folyik azért, hogy a jövő háborújában a 9 ezer dollár legyil- kolási költséget alaposan redukálják. Ugye hagy nagyszerű gazdászati rendszere van a kapitalizmusnak ! A tavaszi cirkuszi szezónt néhány héttel előbb szokták behirdetni. A jövő tavaszon olyan különleges cirkuszi attrakciók lesznek, melyről már most hasábokon keresztül írnak a cirkuszi híradók. Nem kissebb szenzáció lesz a tavaszon, mint az angol király és hitvestársának kirándulása Amerika földjére. Az amerikai proli helyzete most már a tavaszig rendben van! A télen ha éhezik, csak gondoljon arra, hogy az angol királyi pár asztalán bőven van minden. Ha fázik, csak gondoljon a királyi pár hermelines bundára. Az amerikai népnek csak éppen annyi baja volt, hogy az angol királyi párt nem látta még személyesen. A Hitler uralom elérkezett azon fénypontjára, ahol már minden takargatás nélkül, mutatkozik be, mint csőcselék uralom, melyhez hasonló még sohasem volt a történelemben. Voltak megszervezett rablóbanda csoportok a kormány rendszerek keretén belül, Rózsa Sándorok, Sobri Jóskák és Rinaldó Rinadinik, de hogy maga a kormányrendszer garázdálkodó rablóbandák nívójára sülyed- jen le, ilyesmi még soha sem volt. A múlt heti németországi események azt mutatják, hogy habár a huszadik század civilizált korszakában élünk, még mindig vannak emberek akik csak az állatbőrt vetették le magukról, de az állat még megmaradt bennük. ~ A “SáTés lfér” (Akronban Nem könnyű munka kritikát írni a “Sár és Vér” akroni előadásáról. Pár szóval, hogy “nagyon jó volt” — nem lehet elintézni, ha meg sokat Írunk róla, azt mondanák a kételkedők, vagy akik a darabot nem látták, hogy csupa öndicséret az egész Írásunk. Pedig de sokat lehetne irni Mayer B. József megrázóan szép háború ellenes drámájáról, annak nevelő hatásáról. Szintén sokat beszélhetnénk a Clevelandi Modern Színkör tagjainak áldozatkész munkájáról, mig Ma- csánszky János rendezőnek aki egyben a főszerepet is játszotta, kell, hogy külön köszönetét mondjunk. Hosszú évek óta nemlátott már Akron munkássága a fentihez hasonló tanulságos előadást. A “Sár és Vér” erkölcsi sikere minden várakozást felülmúlt. A legtöbb esetben, különösen ha dráma játék kerül bemutatásra, a közönség egyrésze türelmetlen, ki-be járnak a teremben. De most nem ez történt, mert senki megnem mozdult helyéről mintha oda lettek volna nőve a székekhez és halotti csenben figyelték az előadást. Mikor a zsebkendőket szedték elő, hogy könnyeiket letöröljék, sokan titokban tették ezt mert nem akartak gyöngeszivünek látszani. Az előadás után pedig a rendezőség csak a legnagyobb elismerést hallotta minden oldalról és azt, hogy még egy ilyen színdarabot adjunk le és akkor minden ismerősüket magukkal hozzák. Megígértük nekik, és reméljük ,hogy Mayer B. József munkástársunk hamarosan egy másik hasonló színdarabbal fog meglepni bennünket, a mostaniért pedig meleg kézszoritásun- kat küldjük neki. Az erkölcsi siker mellett az anyagi siker sem maradt el, dacára a valóságos nyári meleg időnek. Ezt a munkástársak szorgalmas munkájának köszönhetjük. Különösen meg kell emlékeznünk a szervezet női tagjairól akik a kitűnő vacsorát, pontos időre elkészítették és a fiatal leányoknak akik a terítést és ételkihordást szokatlan gyorsasággal és pontossággal végezték. Fodor mtársnő egy tortát adott kisorsolni, ami $3.22 centet hozott, mig Alakszay munkástársnő zsebkendőket amiért $2.50 jött be. Tudósitó. Magyar IWW- irodalom van bőven a központban. Úgy intézzétek, hogy elfogyjon, hogy uj- jabbak kiadására legyen szükségünk. Ennek legegyszerűbb módja, az irodalom terjesztése. Hány füzetet adtál el e héten munksátárs?
