Bérmunkás, 1938. július-december (26. évfolyam, 1013-1039. szám)

1938-10-01 / 1026. szám

1938 október 1. BÉRMUNKÁS 7 oldal-fa //Szervezés// — "Nevelés77 — "Felszabadulás77 W ^ W Az Ipari Forradalmárok Szentháromsága W ^ W A RÉPASZEDÉSNEK, csakugy megvan a maga szezonja, mint a trágyahordásnak: vagy ha úgy tetszik a kisháztu­lajdonosok kilakoltatásának ideje, a kapitalista rendszerben olyan természetes folyamat, mint ősszel á légy hullás. Ha van veséző kedvünk — ha nincs — előfordulnak esetek, hogy szinte csintalankodó játékot üz velünk egy egy hir, mely elől képtelenek vagyunk kitérni. Berreg az Írógép. So­rakoznak katonásan egymás mellé a betűk; ólomba folynak és azután nyomda festéket átnak. Olyan monoton, sablonos és mégis régen elmúltnak látszó idők és események eleve­nednek fel bennünk. Ki tehet hát róla? Nem mi vettünk há­zat. Nem mi ragaszkodtunk a magántulajdon rendszeréhez. Nem mi tartjuk a mortgageokat, nem is mi lakoltatjuk ki a kisháztulajdonosokat — de mint ilyeneket nem is védelmez­zük őket. * * * UNCLE SAM sem okolhat minket. Nem mi biztattuk fel rá, hogy a depressziós idők leghangosabb és legszégyenteljesebb mozgalmát csavarja ki az “elvtársak’Vkezéből, midőn a kis­háziul jadonosokat oltalmába vette. Ez a business is idő­járáshoz van kötve. Van real estate boom és bizony van eset, mikor a real estatenek bum, bum . . . Hát ilyen bum, bum . . . időjárás volt akkor is, amikor a HOLC-ot (Home Owners Loan Corporation) megszervezték és az agyonha­nyagolt vityilók roppant súlyos terheit, leemelték az alat­tuk roskadozó és összeroppanni készülő bankárokról. A real estate hiénák lélegzethez jutottak. A bankárok készpénzre váltották értéktelen mortgagejaikat. A kis vityillósok uj kölcsönöket kaptak. Uncle Sam utasítására, befestették ki- pingálták, összetatarozták a házakat. Mindenki meg volt mentve. Uncle Sam széles mosolyra húzta a száját és . . . / * * * A KOMMUNISTÁK honmentő akciója alól kicsúszott a talaj. Falhoz vágódott a kisháztulajdonosok mentőakciója. Hejh és de sok minden is történt az alatt az egynéhány esztendő alatt, amikor ezen dolgok hömpölyögtek és folydogáltak . . Roosevelt “Wall Streeti Bérenceiből” avanzsirozott fel a “demokrácia” védelmezőjének és a kisháztulajdonosok is meg az “elvtársak” is beállottak zászlaja alá. Szent lett a béke mindenütt — csak épen a gyárakban nem. Ott a ki­zsákmányolás fokozódott. A bér redukálódott. A termelési viszonyok nem javultak fel, de a profit az növekedett. A kisháztulajdonosok cipelték drága terhüket. Vonták meg szájuktól a falatot, mignem teljeset fordult a kerék és visz- sza lendült minden a régi állapotába. * * * NEW YORKBÓL JÖN A HIR, hogy mintegy négyszáz kisház- tuajdonos meglepte és piketeli a HOLC ottani irodáját és tiltakozik a kilakoltatások és házaik elkonfiskálása ellen. Uncle Sam homoka redőkbe húzódik. Tördeli “áldást osztó” kezeit az öreg, hogy semmit, a világon semmit sem tehet. Domenico Sirillio 65 éves öreg munkás, tiz gyermeknek az apja — 30 dollár havi lakbért igér Samu bátyánk new yorki helytartójának, csak hogy megmaradhasson abban a ház­ban, melyet 15 év óta törleszt. Igen ám ... De a befektetett mortgage után, Samu bácsinak 50 dollárra van havonta igénye. S lévén ő nagyon szigorú ember, Sirillónak mennie kell a tiz porontyával együtt. A többi kisháztulajdonos is hat hónapos moratóriumot követel. De a HOLC képviselő kezét tördeli és azt mondja nekik, hogy az ügyeket, csak egyenként hajlandó vizsgálat tárgyává tenni, csoportokkal nem tárgyal. * * * ALAKULNAK A BIZOTTSÁGOK és már szerveződnek egy washingtoni zarándok útra — az elnökhöz. Ahoz az elnök­höz, akinek a mi magyar “elvtársaink” 150 ezer aláirást gyűjtenek és kérni fogják, hogy fogadja el az elnökjelölt­séget, még egy harmadik terminusra. Attól tartunk, hogy a kisháztulajdonosok moratóriumért esdeklő küldöttségeik előbb érnek Washingtonba, mint az a bizonyos 150 ezer ma­gyaros aláírás összegyűlnék . . . S úgy néz ki a helyzet, hogy Uncle Samnek, annyi háza lesz, mire az adminisztráció mostani terminusa lejár, hogy nem fog tudni vele mit csi­nálni. A vityillók rohamosan kezdik a gazda cserét. A jelek­ből ítélve, sok kisháztulajdonossal lesz alkalmunk megis­merkedni, akik szidni fogják, Uncle Samet, Rooseveltet és mindenkit, akiknek valami közük van a házuk elveszítésé­hez. És ki tudja? Roosevelték annyira elkeseredhetnek, hogy hátat fordítanak a Fehér Háznak, még mielőtt a 150 ezer aláirá; oda beérkezik. Az sincsen kizárva, hogy a ma­gyar névgy itők, nem fognak tudni bejutni az aláírások személyes i nyújtásához a Fehér Házba, mert az ország különböző r szeiből érkező kisháztulajdonosok bizottságai, elállják az ztót és megétetik velük azokat az aláírásokat, melyekben olyasvalakinek akarnak hízelegni, kit a polgári társadalom és a magántulajdon rendszerének pillérjei, a kiosháztulajdonosok, már meggyülöltek. Ki tudja, hogy mi minden történhetik, ebben a nagy tolongásban? . . . Embermilliók bőrére megy a vásár (Folytatás az 1-ső oldalról) gyobb gyakorlatuk és hajlamos­ságuk. Október elseje elé a legna­gyobb bizalmatlansággal tekin­tünk tehát. Nem várunk tőle semmi jót. Annál kevésbbé, mert a háborús propagandával, azoknak is eszét vették, a tő­kések, kiknek bőrére megy a vérvásár . Teljesen kivan az emberiség szolgáltatva a tőkésosztály aka­ratának. ők fogják eldönteni, hogy az erő és kirobbanni ké­szülő viszonyok között, melyik utat válasszák. S ha úgy találják, hogy az olasz és német kapitalizmus ét­vágyát többé nem kifizető ki­elégíteni, akkor hagyni fogják a fasizmust és názizmust az ön- gyilkosságba, mint az általuk teremtett szörnyet sorsára bíz­zák, vagy közös erővel elpusz­títják. Mert nem igaz az, hogy po­litikai rendszerváltozástól a ka­pitalizmusnak félteni valója van. Nem igaz az, hogy az el­készített vérözön után, bele pusztul a kapitalizmus egy el­kerülhetetlen társadalmi forra­dalomba. Ha a világ tőkéseire van bíz­va a döntés és ők úgy döntenek, hogy az általuk teremtett fas­izmus szörnyeteg, mely vérben szültett, vérben pusztuljon el, akkor úgy lesz. Mert, hogy a társadalom szerkezete érett a társadalmi forradalomra, hogy a világháborút forradalmak kö­vethetik, az nem izgatja azt a kapitalizmust, amely tudja azt, hogy ilyesmire a munkásság felkészületlen. Nem izgatja azt az imperial­izmust, mely addig irtózott a modern idők legnagyobb forra­dalmától Oroszországtól, amíg megbékült, majd úgy megba­rátkozott vele, hogy a készülő vérözön megindításában, alig húsz év alatt fegyvertársai és szövetségesei között, mint leg­nagyobb támogatóját ismerte fel. Mint forradalmi ipari union- isták, nem csalódtunk, elméle­tünkben és nincsen szükségünk revidiálni társadalmi felfogá­sunkat. A háborút gyűlöljük és a modern kapitalizmus egyik eszközének valljuk. Minden há­ború csak az és nem is lehet más. Olyan társadalmi forradal­mak “chancejéért” mint amily­ent Európában most előtérbe helyeznek egy háború kapcsán, egy embert sem áldoznánk fel, legkevésbbé az emberiség szí­ne javát. Hogy mit hozhat a háború? Az nem kétséges. Néz­zetek Európára. Nézzetek Orosz­országra ! CLEVELAND EAST SÍDÉI TAGJAINK ÉS OLVASÓINK FIGYELMÉBE. Az október 16-ára tervezett és a kis jegyeken is hirdetett műsoros mulatság lerendezésé­vel megbízott vigalmi bizottság, a súlyos gazdasági helyzet la­tolásánál arra az elhatározásra jutott, hogy a mulatságra kibé­relt helyet visszamondja és azt a Bérmunkás Otthonban rende­zi le. E határozat értelmében, ok­tóber 16-án, két nagyszerű színdarabbal egybekötve rendez­zük le mulatságunkat, melyet tánc fog követni. Jegyek már kint vannak a munkástársaknál és beszerezni lehet azokat, elő­vételben 40 centért. Az országos sorsolást ezen a mulatságon ejtsük meg.. Jó lesz ha már most kezdik beszerezni jegyeiket, mindazok, akik ré­szesei akarnak lenni, ennek a nagyszerű mulatságnak. SZÜRETI MULATSÁG — rendezi a North Side-Pitts- burghi “összhang” Dalkör 1938 október 1-én, szobaton este, 7 órai kezdettel az In­ternational Socialist Lyceum termeiben (805 James St.), N. S. Pittsburgh, amelyre tisztelettel meghívjuk Pitts­burgh és környéke magyar­ságát. — A szüreti “Körma­gyar” táncot 12 táncos pár lejti Mrs. Olga Pollick (Kuch­er) tanítása és rendezése mel­lett. — A zenét Rákóczi La­jos válogatott cigányzeneka­ra szolgáltatja. — Elsőrendű ételekről és hűsítő italokról a rendezőség gondoskodott. Belépti dij személyenként 35 cent. Ha egy kellemes és yig estét kíván eltölteni, jöj­jön el erre a kitűnő szüretre. Útirány: Pittsburghból jö­vők vegyék a 2 vagy 3-as szá­mú villamost a Penn Ave. és 7th St. sarkán. Leszállás a James és Ohio St. sarkán. On­nan fel egy blockra van a te­rem. Fricskázza:............r . . . . r

Next

/
Oldalképek
Tartalom