Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-04-05 / 1001. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD VOL. XXVI. ÉVFOLYAM. NUMBER 1001 SZÁM Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio ___ under the Act of March, 3, 1879 FORDULÓ FONTHOZ JUTOTT A SPANYOLOK HARCA Franco offenzivájára általános harcra készül a francia munkásság AZ ANGOL, OLASZ, OROSZ ÉS FRANCIA DIPLOMÁCIA, CSERBEN HAGYTA A HALÁLLAL VERGŐ­DŐ LOYALISTA KORMÁNYT Mi úgy szoktuk meg, hogy osztály szempontból bíráljuk és mérjük le, úgy a helyi, mint a világeseményeket. Ilyen bírála­tokban csalhatatlanok vagyunk, mig ha a politika, vagy diplo­mácia örökké változó és ellentmondó okoskodásait akarnók mér­téknek használni, el kellene vesznünk, annak labirintusaiban — mint a politikusok. így tehát, vén Európa vajúdó^ népeinek sorsát, munkásmivol- "fcunk és osztályunk, a munáks- osztály szemszögéből mérjük le. A cikk homlokképébe Spanyol ország esik elsősorban, hiszen a vérző és a fasizmus golyóitól leteritett spanyol testvéreink sorsa érint bennünket legköze­lebbről. A rádió és a napi sajtó egy­hangúan számolnak be arról, hogy Franco hordái, katonai és muníció segítséget kapnak ál­landóan Németországtól, de kü­lönösen Olaszországtól, mely utóbbin keresztül jut a német municiós és katonai támogatás is át Francoéknak. Nem fér kétség az iránt hogy a spanyol polgárháború­ban jelentős sikereket értek el a fasizták közös zsoldosai és a Loyalista csapatokat meghátrá­lásra kényszeritették. Viszont még túlságosan korai a spanyol szabadságharc végleges elteme­tése. Korai még úgy írni vagy beszélni a spanyol szabadság- harcosokról, mint akik mindent elveszítettek. A remények egy egy szikrá­ját gyújtották fel az elmúlt hé­ten az Angol munkás megmoz dulások és a Francia szervezett munkásság sztrájkmozgalmai, melyek ha a jelek nem csalnak, általános sztrájkká alakulhat át. Angol ,Orosz, Francia diplo­máciai körökben már úgy be­szélnek a Spanyol kérdésről, mint amely befejezést nyert — sajnálják — de a jobbsorsra érdemes nemes ügy melyért húsz hónapja vérzett a spanyol proletáriátus — elbukott. De nem igy gondolkoznak az angol és francia munkások! Há­rom nagy történelmi esemény, Németország elesése, az Oszt­rák munkásság Dolfuss általi leveretése és most Hitlerék ál­tali végleges bekebelezése, nyi­tott könyvek, melyekből tanul­ni lehet. A Francia munkásmozgalom­ban olyan hangok keltek szárny­ra hogy ha a spanyol proletári­átus elveszíti küzdelmét, a. fas­izmus Franciaország és Cseh­szlovákia munkásmozgalmának is megásta a sírját. Hogy ez a hang elég dörgő e? lesz e elég hordereje ahoz, hogy az öt mil­liót számláló Franciaországi szervezett munkásságot harcba szóllitsa, elfogják dönteni a kö­zeli napok. Egy ilyen általános sztrájk, még véget vethetne a semle- gességi komédiának. Egy ilyen sztrájkban, bukhatnak politiku­sok fejei, vagy ha kell kormá­nyok! Ki bánja? Mi nem fo­gunk könnyeket hullatni azért, ha Blum “elvtárs” és kabinet­je beadja a lemondását. A nemzetközi tehetetlenség és szégyenteljes gerinctelenség mely Blum “szocialista” nép­front kormányának nevéhez és Sztálin ellenforradalmi bürok­ráciájához fűződik, húzta ki a spanyol szabadságharcot. A be- nemavatkozási — semlegességi — paktum miatt, harapott százezres tömegekben a spa­nyol proletariátus és a nemzet­közi brigádok önkéntes forra­dalmi katonái a spanyol gyep­be. Mert bárhogyan lapozzuk a “szocialista bibliákat”, a nagy apostolok könyveiben sehol sem találunk olyan kódexeket, mely nemzeti, vagy nemzetközi vo­natkozásban SEMLEGESSÉG­RŐL ad számot. Az osztály­harcban, nincsen sem szünet, sem semlegesség. Osztályharc­ban nem lehet megalkuvás. És inkább lássuk a francia mun­káság erőteljes megmozdulásá­nak következtében Blumék bu­kását semmint egy esztendő múlva, a francia munkásmoz­galom teljes összeroppanását, ami a benemavatkozásnak le­het az ára. Ma már nem titok, hogy az Angol buzsoázia a főméregke- verő, az Európai térképek át­alakításánál. Ausztria bekebe­CLEVELAND, 1938 ÁPR. 5 lezése, nem Hifiérek egyedüli müve. Része volt benne Olasz­országnak, de Angliának is. Az Angol imperializmus, tengeri uralmáért dobta oda Ausztriát Hitlerék ölébe és ígérte oda Spanyolországot Mussolininek, a földközi tenger szabadutjáért. Az Angol- Olasz tárgyalá­sok is abban a reményben tör­téntek, hogy Francoéknak ha­táros rövid edőn belüli győzel­me esetén megcsinálják majd a költségvetést, hogy a Föld­közi tengeri Angol koncesszió­kért, Spanyolország odaajándé- kozásán kívül még hány font sterlingre van az Olasz fasiz­musnak szüksége ahoz, hogy ingadozó uralmát megerősítse. “A proletár haza” ilyen vi- lágkrizisben és nagy konfliktu­sok közepette úgy értelmezi a szolidaritást, hogy a bedöglött Nemzetek Ligájának felélesz­tését proponálja. Úgy látszik, hogy nincsen más tenni, mon­danivalója sem az orosz prole- táriátusnak, sem Litvinoffnak, mint amit már a múlt évben, Genf ben kijelentett, hogy “A NEMZETKÖZI BÉKE ÉRDE­KÉBEN A SPANYOLOKAT FELÁLDOZTUK” A nemzetkö­zi “béke” érdekében, már Auszt­riát is feláldozták. A nemzet­közi “béke” érdekében Cseh­(Folytatás a 8-ik oldalon) A nagytavak hajósai az IWW mellett Buffalo, N. Y. — Jól sikerült gyűlést tartott az IWW. Ten- gerszállitó Munkások Ipari Szervezetének Buffaloi csoport­ja. E jól látogatott gyűlés volt az első a tél folyamán, melyen a tengerészek is szóhoz juthat­tak. Eddig csak a kutya-macska viadaloknak lehettek szótalan szemlélői, melyet az ALofL. és a CIO. komikusokkal bélelt ve­zérei vívtak egymással szem­ben a kontrolért. A tengerészek végre beleun­tak az ilyen szervezetekbe és a szervezkedésnek azon formájá­ba, melyben csak mint havidija­kat fizetők jönnek számításba. Ennek megelégelését mutat­ta az a gyűlés melyet az IWW Eagle street 80 sz. alatti helyi­ségében tartottunk. Az IWW. tengerész tagjai voltak az elő­adók, akik nagyhangú szónok­latok és elvont fogalmak ma­gyarázása helyett, a munkáról a “job”-ról beszéltek, munkán szerzett tapasztalataikat ma­gyarázták saját iparuk nyelve­zetén. Az érdeklődés nagy. A gyű­lések és a szervezés tovább fo­lyik szép eredménnyel. Press Committee. Az IWW szervezési kam­pányt indít a vasúti iparban Az 520-as Ipari Szervezet tag­jai Seattleben sikeres kon­ferenciát tartottak. Seattle, Wash. — A Vasut- ipari munkások a távol nyuga­ti kerületben kerületi konferen­ciára jöttek össze, hogy az el­múlt és részleges eredményeit és közös tapasztalaikat kicse­rélve, erőteljesebb munkához lássanak az ipar munkásainak, az IWW.-ba való tömörítésére. Az értekezleten szép szám­mal jelentek meg a küldöttek, kik között régi ismert neveket és kipróbált veterán harcosokat találunk — de újoncok sem hiá­nyoztak. Megalakulás után, megválasz­tották a különböző bizottságo­kat, melyek neki gyürköztek a munka halmaz feldolgozásának. Indítványok, javaslatok kerül­tek megfontolásra és osztályo­zásra. A vasút építő iparban, hol a kizsákmányolás a legféktele­nebb — hat követelést állítot­tak fel — melyek közül a leg­fontosabb az 50 centes mini­mum bér és lakástól lakásig — a nyolc órás munkanap. A két napos értekezlet a megértés jegyében zajlott le. Nem volt felesleges szószapori- tás és ennek tudható be, hogy a sok reá háruló munkát elvé­gezte. Az alapszabály módosítások­nál kiterjed a küldöttek figyel­me az uj viszonyokra és arra törekedtek, hogy e tekintetben is vezessen a Vasutipari Mun­kások szervezete a szakmai, vagy a mondva csinált “ipari” szervezetek fölött. A sikeres lrtekezletet ügy­buzgalom Is a jövőbe vetett bi- zodalom dominálta. Eredménye és a szervezet fellendülése két­ségtelen. Guy B. Askew VÉDELMI GYŰLÉS BUFFALOBAN. Az Egyetemes Védelmi Bi­zottság (G.D.C.) buffaloi 18-as locálja, április 3-án vasárnap este 8 órai kezdettel gyűlést tart az M. T. W. helyiségében 80 E. Eagle St. Felkérjük lapunk utján a Buffaloiakat, hogy megjelenni szíveskedjenek és vegyék ki ré­szüket a védelem munkájából. MEGJELENT. Az O.B.U. Monthly IWW ha­vi folyóirat áprilisi száma meg­jelent rendkívüli gazdag tartal­ommal. Olvassátok és terjesz- szétek!

Next

/
Oldalképek
Tartalom