Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-03-12 / 998. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1938 március 12. PÁRBESZÉD Irta: Gn. Bt. U: Ugylátszik. hogy a fasizmus ragálya elől nincs menekvés, behálózza az egész világot. Már Romániát is elnyelte Magyarország most vonaglik a torkában. Mi a te véleményed, látsz valami kitérési lehetőséget ez elől a pestis elől? G: Először is a fasizmus nem ragályos betegség, nem is propaganda dolog habár propagálják, ezeknél sokkal több s veszedelmesebb valami. Egy velünk született nyavalya. Az emberi léleknek legfőbb őstermészeti alkateleme . . önzés. A fasizmus mint uralmi elv kíván magának további érvényt olyan világban, ahol nem csak társadalmi de főként technikai adottságok tagadják további létjogosultságát. Az ellene való védekezés titka annak a fölismerésében rejlik, hogy együttesen küzdve biztosabban boldogulunk mint egymás ellen. Egyébként erre még majd kitérek. U: De hiszen a fasizmus is együttes akcióra, a társadalom cooperáicójára épit. Az a bizonyos TESTÜLETISÉG( coope- rációs állam) annyit jelent, hogy EGY CÉL szolgálatában mindenki az állam parancsának rendelje magát alá. Én azt a kormányzati módszert ésszerűbbnek tartom a meddő képviseleti rendszernél, csupán a CÉL ellen volna kifogásom, mint, hogy az a fasizmus esetében egy kiváltságos vagyonos osztály érdeke. Mi értelme van a dolgok folyását a tömegek romlott ízlésének tenni ki, mikor tudjuk, hogy az eredmény úgy is ide vezet vissza. A demokrácia csődöt mondott a tömegpolgár politikai időtlenségén. Ez a fölismerése és többek közt Oroszország érdeme, ahol a cél ... . G: Mi az isten csudáját dumálsz össze? . . . Neked EGYÜTTESÉNEK számit az olyan aktus amelynek korbács a hajtóereje egy másik talán még- önzőbb ember vagy ember csoport kezében? . . . még hozzá ÉRDEM, sőt orosz . . . Holott ez a kétes értékű patent egy eredeti francia találmány, a- melyre Lenin és Mussolini u- gyan azon hivatalból kaptak szabadalmat. (G. Sorell) Nem véletlen tehát a fasizmus és bolsevizmus közötti szoros, rokoni kapcsolat. Egyébként ez a te érvelésedből is kitűnik. Ami a demokrácia csődjét illeti: testvér ez egy szánalomra méltó megállapítás. Mindenek előtt illene tisztában lennünk avval amiről fecsegünk. Ha a polgár a maga politikai jogait tévesen éli ki. ezzel nem a demokráca csődjét hanem a saját politikai éretlenségét demonstrálja. Ez minden esetre szerencsétlenség de nem végérvényes jóvá tehetetlen hiba, mert hiszen a gyakorlat mégis nyújt erre nézve kárpótló képesítést. U :Engem a patent praktikussága érdekel s nem az eredete. Hogy több irányban is alkalmazható, ez éppúgy lehet előnye mint fogyatékossága, ezt nem is vitatom. Elég az hozzá, hogy Oroszroszágban is bevált: 170 millió népet szabadított ki abból a sziszifuszi erőlködésből amelytől te a világ boldogulását várod. Most pedig gratulálok? Mióta hiszel a politikában ? Hogy vetemülhet egy szindika- lista oda, hogy abban a posványbán látja eljövendő üdvösségét amelyben az általa is megvetett önzés a maga hitvány érvényeit s az együgyüség pedig messiásait keresi? G: Érveléseid gyanút keltenek bennem az iránt, hogy meg értesz. Figyelj ide: hogy képletesen beszéljek — a demokrácia RENDELKEZÉSEI jogok összege ama játék szabályai fölött, amelyek szerint játszanom szabad. Ha ezekről valamelyik játszótársam javára lemondok s ő fogja megállapítani azokat, kiteszem magam annak a veszélynek, hogy becsapnak. Hogy másként történjen, ez tisztán lelkiismereti kérdés, amit a játszók nem ismernek . . . A diktátorok legelső dolga ezen jogok elkobzása, valamint azok gyakorlati eredményeiként már fölépített szerveknek szétrombolása, amelyekkel a társadalom elavult szerkezeteit igyekeztek kijavítani. Munkás- védelmi törvény, szervezetek stb. formájában. Ez történt Olasz, Német és Oroszországban, s ez fog történni minden parancsuralmi rendszer alatt. U: De Oroszország esetében mind ezekkel kibékíthet a CÉL, mert hiszen ez ott a társadalom többségének az érdeke sőt óhaja is amit a közel múltban megejtett választások fényesen igazoltak . . . Lehet e kétség a cél őszintesége iránt ak- 'kor is, ha tudjuk, hogy már eddig is számos eredményeken kívül annak szellemi föltételeiért száz százalékos hivatalos, akció van folyamatban? A kommunizmus ma Oroszországban a legfőbb tantárgy. G: Németországban is helyeslést ordított a többség Hitlernek, de próbált volna csak valaki más valamit ordítani, hogy nekem ez vagy az nem tetszik, a többit te is tudod . . . Sőt az is veszélyes ha nem ordít. Az a viszonylagos létbiztonság, munkanélküliség megszűnte és betűvetés mestersége stb. amik alatt te EREDMÉNYEKET értesz, csak időhöz kötött önkénytelen következmények és föltételek egy gigantikus iparkolosszus építésénél. Viszont az őszinte szándékról, amely szerinted ezeket mozgatja, csak a HIT nyújthat garanciát ... A szellemi nevelés a puszta propaganda fabatkát sem ér testvér ha nem párosul gyakorlati példákkal, ha a dologi tartalom csak távoli cél Ígéret. A keresztényi szeretet kétezer éves propagandája után még ma is csak megszegett hit formájában él. Nincs egy szál igazi keresztény a világon, csak képmutatók vannak, miért? . . Minden elméletnek a gyakorlat a teremtő istene, attól kölcsönöz lélekformáló erőt minden eszme. Ahol az hiányzik ott az erkölcsi elvek csak ELVEK maradnak, szellemi kacérkodások. El tudom hinni, ha oly élet- körülmények közé csöppenhetnénk, ahol egymásnak többé ártani nem lehet, s ahol a magunk javát csak a másokénak előmozdítása folytán érhetnénk el húsz, harmincz nemzedék múlva ragadozó fajunk istenekké EGY LEVÉL Kedves N. barátom! Megbocsát, hogy ezúton válaszolok levelére. Nem azért teszem, mintha levélpapirost a- karnék megspórolni. Bár az is rám férne. Inkább az írással próbálok takarékoskodni. Az utóbbi időben ugyanis a “re- cessio” ránkszakadásával a mindennapiért futkozásomban besoroztattam magam a földtu- rók közzé. Nehogy azt gondolja, hogy lekicsinyléssel említem a földturást, elvégre ez ősi foglalkozás. Abból a korból maradt ránk, mikor technikusaink még messze áltak a mai gépipar csodás fejlődésétől; mikor egy négyzet köbnyi föld kiásása — mondjuk — egy egész napot vett igénybe egy gyakorlott földturónak. Hála az emberi ész találékonyságának ez már nem igy van. Egy modern gépesített vaslapát egy gépkezelő segítségével ennyi földet egy perc alatt kiemel és a tovaszállitó gépkocsiba dobja. Hogy mégis napokat töltünk egy ilyen említett kis földtömbnek rendeltetési helyére való származtatással, ennek igen érdekes magyarázata van. Egész biztos vagyok benne, hogy ön is halottá már ( a jó hir gyorsan terjed) miszerint háromnegyed része az amerikai gépmunkához szoktatott munkásoknak munkanél- kül van. Ennek a milliószámra menő tömegeknek' magam is egyike vagyok. Tetszik tudni, szerencsétlen egy tömeg ez. Sem lopni, sem rabolni, sem csalni vagy hazudni nem tudnak. még a szervezkedéstől is idegenkednek, ( volt gazdáik barátsága kívánta ezt). Lopni, vagy rabolni, vagy csalni? ezt pláne nem teszik, ezek a felsőbb osztályok privilégiumai. Szegény kódis embert még meg is büntetnék érte. No és egy ilyen hatalmas gyáva tömeget csakúgy irniksz mirniksz meggyorsított éhhalálra ítélni nem volna szép és a sok kosaras elemózsia kiosztása talán még megszégyenítő is volna rájuk nézve, ( hogy eine felejtsük: az említett tömegnek 90 százaléka jó százpercentes amerikai) ezért a kezdetlegesnél is kezdetlegesebb földturásért adják nekünk csprébe a lassú éhhalálra szánt elemózsia mennyiséget. Amint ebből is láthatja: gondoskodnak rólunk. A baj csak ott van, hogy még ez a ragyogóan léha élet is nehéz a gépipari termeléshez szokott izmainknak. És ezért nem irok. Vagy ha irok is, csak ritkán és keveset. Hejh, pedig mennyi sok Írni való van! szelídülne. De ezt az életformát nekünk kell megteremteni KÖZÖSEN egymás í gazságának kölssönös ellenőrzése alatt. Ehhez azonban a szellem teljes szabadságára van szükség s nem annak megszoritására a CÉL ÉRDEKÉBEN. U: Hej testvér! ehhez rém hosszú türelemre volna szükség akár csak amilyent én szenvedtem a te hosszadalmos dumáru- mod alatt. Most pedig ajánlom, hagyjuk a folytatását a legközelebbi alkalomra. Gn. Bt. (Floytatjuk) Csak a minap került a kezembe a pecsovicsságáról hírhedt “Szabadság” egy száma, melyben Sziklay Andor ömleng az amerikai színmű termékek egyik leghangosabb slágerjáról, a “Hófehér”-ről. Erről a moziképről igazán már mindenki irt. És ha már, ez igy van, Sziklay a “Szabadság” csalogányának sem szabad kimaradni a sorból. És, hogy csicsereg; uramfia, hogy csicsereg! A boszorkányos butasággal, az amerikai nép tehetetlenségéből eredő gondolatvilághoz mért gyerekes mesékkel és pajkossá- gokkal telített 80 perces zsivaly őt is megihleté és rendkívül ömleng, műszavakat farag, és ügyetlenül beállított angol szavakat telepit a magyar paraszt szótárábba, hogy igy az érthe- tetlenségig kiművelt ? olvasót vezethesse az Erdélymentők járszalagján. Aztán ott van az óhazai Szocializmus tudományos folyóirata. Erről tényleg sokat Írhatnánk. Hisz ebből meríti a magyar földön lakó haladóbb pro- letárság általános ismereteit. Micsoda frazeológia és minő tadálékosság! Mennyire igyekszik szerkesztője — Mónus Illés az államtudományok doktorává lenni. Mennyire kihasználják a szocializmus doktrínáját egyéni érvényesülésük előbbre vitelére! Államtudományokról, országérdekekről, faji különbözőségekről hosszú tanulmányokat írnak s nagy igyekezetükben elfelejtkeznek a nyögő pro- letárság ábécéjének ismertetéséről. Aztán a világ sarkának min- egyikéről hallatszik ide a kinullázott termelőerők fészkelődése. Mindezt meg kellene írni. És Írják is erősebb idegzetű társaim. írják úgy, ahogyan ők látják. Minden Írásban benne van írójának egyéniesége; önálló vé- leméuye. Csak természetes tehát a különböző elbírálás, Fizikai lehetetlenség például tiz embernek kimondottan egy véleményt nyújtani egy adott dologról. Ez a válaszom azon agályára, mintha halgatásom “a lap irányával való összeférhetetlenségből” származna. A Bérmunkás mai szerkesztője a1 legjobb tudása szerint szerkeszt. Ha ön, vagy én vlonék helyébe valószínűleg ugyanolyan tónusban írnánk. A papírra vetett sorok — különösen egy ujságcsinálásnál — az események pillanatnyi hatásának a visszatükröződése betűk formájában. Egy könyvirásnál sok átírás, korrigálás és fontolgatás engedhető meg. De nem egy újságnál, mely kiszabott időre kiszabott mennyiséget ki- ván — nem is szólva az újságírástól eltérő sokoldalú munkák végzéséről. Az pedig, hogy Wiener csipked valakit, akit én nem csipkedek, az igazán egyéni dolog. Sem a csipkedő, sem a csipkedett nem szorul külső segítségre. Abban a reményben, hogy agályainak alaptalanságát megvilágítottam, vagyok tisztelője S-n. U. i. Nehogy azt gondolja, hogy epés vagyok. Röhögök! Röhögök, mert velem egy sorban vannak, kik radikalizmusomért a múltban kiröhögtek. Ha, ha—ha—ha—ha ... Az I isten akárhová tegye őket.
