Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-02-12 / 994. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1938 február 12. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: ’•’gy évre .................... $2.00 One Year____________$2.00 félévre ................. 1.00 Six Months_________ 1.00 Egyes szára ára ........... 5c Single Copy_________ 5c Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ---------- 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Entered as second-class matter at the Post Office, at Cleveland, ___________Ohio under the Act of March, 3, 1879. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD ”®»42 Tyúkkal költött “kacsák” A munkásmozgalmi események oly gyorsan követik egymást, hogy örök éberséghez szoktatott, trenírozott figyelemnek kell lenni, mindennek megfigyeléséhez. Az elmúlt héten három olyan dolog történt, melyek e rovatba kívánkoznak. Megfigyelésünk, összehasonlításunk és kommentárral ellátásuk is elválaszthatatlanul forrasszák őket egymásba. Washingtonban, az United Mine Workers of America konvencióján, már túlestek az alapszabályok módosításán. Ebből megtudjuk azt, hogy a CIO. anyamozgalma, és a kommunisták viszonya, hasonlít ahoz a bizonyos tyúkhoz, mellyel kacastojást költettek . . . A bányásszervezet meghagyta alapszábályaiban a kommunista ellenes klauzulát, melynek értelmében, ha valamelyik bányász, tagja a kommunista pártnak, vagy kommunista eszméknek ad hangot, kizárható a szervezetből. E pontokat kibővítették azzal is, hogy aki pártelveket (kommunista) vall, soha nem lehet a Bányászszervezíet tisztviselője. Az United Auto Workers Union nevében, annak főtisztviselői, Mr. Martinnal az élen, paktumot kötöttek a General Motors Co.-val és határozott Ígéretet tettek arra, hogy a munkán- való sztrájk taktikáját végérvényesen elvetik mint harci eszközt és a jövőben nem engednek meg olyan sztrjákot,melyet a tagság kezdeményez a vezérek, hozzájárulása nélkül. Hasonló Ígéretet már tettek Martinék a közelmúltban is. De a szervezet tagsága, azt túlnyomó szavazattöbbséggel elvetette. Hogy ez meg ne ismétlődhessék, a legújabb paktumot már nem is bocsájtották az Auto Unió (CIO.) tagjai elé, hanem mint befejezett, megmásíthatatlan tényt vezéri gesztussal deklarálták. Ugyancsak detroitban, több mint százezer munkanélküli autómunkást, a Cadillac Squaren felvonultattak egy demonstrációra, melyen tiltakoztak a városi adminisztráció szervezett munkás ellenes eljárásai ellen és több gyorsabb segélykiutalásokat követeltek. E három esemény csokorba kötése nem is olyan könnyű feladat. Úgy vagyunk vele, mintha három hadonászó őrültet akarnánk, egyetlen kényszerzubbonyba szorítani. Megkérdezhetnénk, a kommunistákat és azokat is akik jogtalanul, felelőtlenül és felelőségnélkül magukat azoknak vallják, bogy mit keresnek a CIO. körül. ök viszont azt felelnék a detroiti demonstráció után, hogy ezt . . . Lássátok? Ez az ... Mi itt érezzük magunkat otthon. Micsoda demonstráció! És ezt mi csináltuk. Bizony. Ilyen befolyásunk van nekünk . . . Viszont, hogyan egyeztethető össze az a paktum, melyet Martinék kötöttek a General Motors Co.-val? Erre szabatosan es gyorsan felelnék, hogy ezt nem ők, hanem az Auto Workers Union tisztviselői csinálták és azok érte a felelősek . . . Gazdasági szervezet — Auto Workers Unió, több mint kétszázezer taggal, Cadillac Squarre megy demonstrálni és ugyanakkor megfosztja a gyári szervezeteket a szabad, közvetlen cselekvési jogtól és a szervezeti demokráciától. Egy szervezet, mely — HA — Detroit és vidékén elevenek és holtak felett rendelkezhetnék, segélyért, levesért és jogokért könyörög, mely ipari erejének gyakorlása helyett, az uccára vonul. Hát ilyennek képzelik el a munkásság forradalmi szervezetét és osztályharcos csoportusulását? Nem e csudálotas, hogy a zagyvaságtól a szellemi szecskától és a botor ellentmondásoktól még annyi józansággal és türelemmel is bir a tagság, mint amilyent tanúsít tűrhetetlen helyzetében ide-oda rángatottságában? És van e még ezek után is kételyük azoknak, az IWW józan bírálatában? Merik e mondani, vagy állítani, hogy a CIO. az AFofL-lel folytatott kakasviadala és cibálódása ellenére is annak nem egy fattyú hajtása. Hát igy kell kinézni egy Forradalmi Ipari Szervezetnek! Hát az United Mine Workers újdonsült alapszabálya az osztályharc szellemét tükrözi vissza? Martin paktáló, jogfosztó, munkásdemokráciát ölő cselekvése és az Autóipar rabszolgáinak tehetetlenségre kárhoztatott gúzsbakötése nem e azt mutatja, hogy a kommunista tyúkok által költött CIO. kacsák, legjobban a szakszervezeti mocsárban való lubickolást szeretik és az elvtársak kotlós tyuk módjára, szaladgálhatnak a parton? Hát nem e. FRED ERWIN BEAL, szökéssel és másodfokú gyilkossággal vádolva, a Massaehusett-i rendőrség fogdájába, harcol a kiadatás ellen. Beái után, North Carolina bosszúálló szövőbárói nyújtották ki szőrös mancsukat és minden áron megkísérlik a kiadatását. A North Carolinai vérbriák már előre dörzsölik mancsaikat a jó fogás miatt s ha tőlük fog függni, Fred Erwin Beal, nem kerülheti el bosszuszomjukat. Fred Beal tehát nem elfelejtett, — csak elhagyott ember. Két állam törvényei között került az úgynevezett igazságszolgáltatás présébe és közvetlen hozzátartozóin kívül sem szimpátiát sem támogatást, vagy védelmet nem várhat. * * * AZ OLVASÓ BIZONYÁRA összeráncolt homlokkal azon töri az eszét, hogy ki is az a Fred Erwin Beal? Ugy-e? mintha ismerős volna a név? Mintha hallották volna már valamikor? Úgy van . . . Nagyon ismerős név az övé. Sztrájkvezére volt a Gastoniai szövő sztrájknak, melyet az a bizonyos görbe vonalak szerint kicirkalmazott National Textile Unió vezetett és elárult, megbuktatott, az 1928-as időkben. Fred Erwin Beal, valamikor front page news volt a Daily Worker- ben és a jobblétre szenderült Uj Előrében. Hajdanában ő is fényes csillag volt. Olyasféle, kire a párt kódexe szerint, csak felfelé lehetett tekinteni. * * * A SÁTRAKBAN LAKÓ SZÖVŐMUNKÁSOKAT, kiket a szövőbárók parancsát vakon teljesítő törvényes vigilantik otthonaikból kiszórtak — éjnek idején a sheriff vezetésével megtámadta a csőcselék és parázs harc fejlődött ki, melyben a támadók közül többen — közöttük a sheriff is — életüket veszítették. A régi kipróbált recept szerint, a sztrájkvezetőket helyezték ez miatt letartóztatásba, közöttük elsősorban Fred Beáit is. Minden suta vezetés ellenére maga a sztrájk jó jövedelmi forrása volt a Pártnak és lapjainak, valamint a védelemből élő ILD-nek is. Pénz volt bőven — Beáit és társait, 10 ezer dolláros biztosítékok ellenében kiváltották és szabadlábra helyezték. * * * SÚLYOS KIFOGÁSOKAT EMELTÜNK abban az időben amiatt, hogy a Kommunista párt utasítására, az helyett, hogy a pert lefolytatták volna, — a kiváltott vádlottakat, Szovjet Oroszországba szöktették! Gyávaságnak és árulásnak minősítettük e cselekvésüket, ami alól csak a tova illanó idő, valamint sok más ehez hasonló cselekvésük után teljes széjjel züllésük mentette fel őket, — úgy ahogy —. Fred Beal viszont tovább csillogott. Irta a zengő zengedező dicshimnuszokat a “Proletárok Hazájából” és áldotta a percet, melyben elhatározta magát a kapitalizmustóli bucsumon- dásra és utolsó “Istenhozzádot” kiálthatott a Manhattani “Szabadságszobornak”. * * * AZÓTA SOK VIZ FOLYT LE A VOLGÁN. Beái nemcsak Amerikában, nemcsak az Amerikai Kommunista Pártban, de a Szovjetben is elhagyott ember lett. Akkor hallottunk róla ismét, midőn tavaly megjelent egy könyve és a kapitalista lapok legrondább)'aiban, a Hearst lapokban Oroszországi tapasztalatairól olyan ada okát és olyan hangon irta meg, mellyel magára vonta azoknak a haragját, kik bálványozták istenítették őt, kiknek a szovjet égen ragyogó üstökösük volt. Nagyon szerették volna, de Beáit nem lehetett elfelejteni. A North Carolinai “Hill Billy”-nek is volt annyi magához való esze, hogy amit a pártvezérektől tanult, azt hogyan lehet készpénzre váltani a tőkéseknél. * * * NEM HŐS MÁR A SZÖVŐSZTRÁJK nagy hőse. Renegát, stréber kapitalista bérenc szociál fasiszta, a pártvezérek szemében. Az ILD. azóta alaposan leapadt kasszáján is lakat van. Nem tízezer dollárt, de tiz centet sem adnának érdekében még akkor sem, ha ezzel életét lehetne mgmenteni. Bár mi nem vesszük készpénznek azi a vádat, hogy Beái rendőrkézre juttatásához a volt elvtársai nyújtottak segédkezet — A sors e kegyetlen játékában meglátni bírjuk azt a tragédiát, melynek meg játszásához egy hajdani szövőgyári munkás főszerepet kapott s ha a jelek nem csalnak, az utolsó felvonása is ott fejeződik be ennek a munkásdrámának, ahol az első kezdődött . . . Gastonia, North Carolinában. * * * A PÁRTVEZÉREK ÚGY REAGÁLNAK most Fred Beal nevének említésére, mint a szabómester a fürészreszelésre. Nem szeretik hallani még említését sem. Ami azt illeti, mi sem vagyunk tőle túlságosan elragadtatva. Nem is voltunk soha. Akkor sem, mikor legfényesebben ragyogtatták a párt egén. Nem is sietünk gyors védelmet ajánlani ügyéhez, de ez nem is a mi hivatásunk. Csupán körmök közé vettük az esetet, mely végeredményében munkásmozgalmi ügy — egy frame-upnak a folytatása melynek szerencsétlen áldozata épen azok által lett cserben hagyva, akik az ügyén keresett összeget előbb elköltötték, mintsem befejezést nyert volna.
