Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-01-15 / 990. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1938 január 15. ADALÉK AZ ANGOL FŐUR CIKKÉHEZ (Folytatás a 7-ik oldalról) volt kikerülhetetlen szükséges­ség a nemzetközileg ismert for­radalmárok bebörtönzése és so­kak meggyilkolása ehelyett ezt megkerülve azt írja, hogy “kü­lönösen ebben az évben tettek nagy erőfeszítést úgy a szak- szervezetek mint a pártstruc- tarájának a gyomtól való meg­szabadítására”. Bizonlyára ez­zel nem lehet a felmerült aggá­lyokat kételyeket eloszlatni az ipari forradalmárok gondolata­iból. De vegyük csak sorra a lord cikkének lényegét. Mi serken­tené a munkásokat munkára ha nem volna különböző a díjazás? Stalin ezelőtt tiz évvel 1927 szeptember 9-én igy válaszolt, (lehet, hogy most nem úgy vá­laszolna) “Iparunk mozgató e- reje mindenek előtt az a körül­mény, hogy a gyárak és ipar­telepek nálunk az egész nép és nem kapitalisták birtokában vannak, hogy a gyárakat és ipartelepeket nem a kapitalis­ták emberei hanem a munkás- osztály képviselői igazgatják. Az a tudat, hogy a munkások nem kapitalisták számára, ha­nem a saját maguk állama szá­mára a maguk osztálya számá­ra dolgoznak, a munkásoknak ez az uj érzése egész iparunk hatalmas mozgatóereje.” így bizony nem az egyénekből kell ki indulni mint a lord teszi mert az tudománytalan hanem a társadalom tényéből, a mun­kás milliók harmonikus össze­dolgozásából. Ha a harmónia nincsen meg a munkások között az a javadalmazás különbözősé­géből származik, vagyis éppen az ellenkezője annak amit az agyba-főbe dicsért lord nekünk munkásoknak be akar magolni szóval félre az útból főur. Vegyük a lord egyenlőségé­nek szeméjét ami az ipari ter­mékek különbségéből és külön­böző minőségéből valamint az egyének különböző szükségle­teiből az emberek természetes egyenetlenségéből iparkodik ki­magyarázni. S ha ezek a kü­lönbségek megvannak, a java­dalmazásban is különbözőnek kell lennie. Ez az igazi egyen­lőség a lord szerint. Ez az egy­enlőség pedig meg van a Szov­jetben. Én csak annyit fűzök itt hozzá, hogy a lord féle egyen­lőség ilyen formája meg van a, kapitalista országokban is. To­vább menve az ipari forradal­márok a materialista világszem­lélet alapján a Marxi világtan alapján értelmezik és fogadták el és halált megvető elszántság­gal küzdenek is világszerte a közösségért az egyenlőségért. Tehát a munka folyamatból mint szent küzdelemből az em­beri tevékenység hasznosságá­ból fogják fel az egyenlőséget, ami természetes is. Az emberi tevékenység össze dolgozáson alapszik (ha ez nem volna nem volna imperializmus sem). A munka folyamat szükségessé­ge hasznossából származik. Ha valamely munka teljesítmény társadalmilag hasznos és szük­séges akik azt végzik hajszál- pontosságú egyenlőséghez jo­gosultak. Nem jöhet számításba a mi­nőség csak annyiból, hogy több vagy kevesebb izmot erőt vesz igénybe több vagy kevesebb időbe kerül, de mind hasznos emberi küzdelem, emberi mun­ka, mely nélkül az emberi tár­sadalom nem álhat fen. Ha a munkában mint küzdelmes fo­lyamatban hajszál pontosságú egyenlőség van, hasznossága folytán, csak természetes az a követelés is, hogy akik végzik a hasznos munkát egyenlő jo­gokkal foglalhatnak helyet a társadalom asztalánál. Nem volna nehéz kimutatni azt sem hogy az aggyal dolgozók szere­pe sem fontosabb, mint az izom­mal dolgozóké. Egyik a másik­nak kiegészítője. Társadalmi szerepük és fontosságuk azonos a termelésben nélkülözhetetle­nek, de egyéni sajátosságuk na­gyon kevés szerepet tölt be. A vallás is kitermelte a pap­ságot. A vallás viszont hiten te­hát nem tudományon alapszik és elfog múlni kifog halni és akkor keresnek más foglalko­zást ha nem akarnak éhen el­pusztulni a papok is. Másszó­val mindenkoron a társadalom hívta életre a különböző foglal­kozási ágakat. De a lord azt mondja, hogy különbözők az emberi szükségletek? Valóban? Talán azért mert kissebb vagy nagyobb valamely család ? Ha valamely család nagyobb, na­gyobb mennyiségben járulnak a javak előállításához. Ez olyan folyamat ami shoasem szűnik meg amig emberi társadalom lesz. De minek folytassuk vagy füzzük tovább? Az osztályharc alapelveiből idézett néhány pont is soknak bizonyult az an­gol lord cikkével szemben. Hi­szen ő maga is azzal zárja be, hogy; “Ha majd valamikor el­múlik a külső beavatkozás ve­szélye, lesz igazi szabadság a szocializmus hazájában.” A fő- urnak az az utolsó megjegyzé­se teljesen romba dönti az egész cikket, azok előtt akik olvasni tudnak. Mert igy lega­lább látják milyen útvesztővel akarja félrevezetni a munkás­ságot. Az angol lordot is megértjük. Ő is főur. De a Kanadai Magyar Mun­kás cimü lap szerkesztőit más­ként bíráljuk. Akik munkás ba­rátként szeretnek tetszelegni. Azok legalább ítélőképességgel kellene rendelkezzenek. Kelle­ne legyen belátásuk, hogy ilyen gróf féle cikket ne adjanak az olvasóiknak. Pláne tanulmá­nyozás végett. Nekem gyanús hogy a Kana­dai Magyar Munkás szerkesztői egy nótát fújnak a többi poliai- kai szélhámos álkommunisták­kal, a tanulnivágyó forradalmi magyar munkásság félreveze­téséhez. Takács E. József. IDŐSZERŰ LÁTOGATÁS Rómából jelentik — Hitler Adolf és Náci bandavezérei ké­szülnek visszaadni Mussolini látogatását a közeljövőben. A tervezet szerint Hitler és Mussolini valamikor áprilisban fognak újból összeölelkezni. Az ölelkezés nem — de az idő választása nekünk tetszik. Ha szabadna beleszólnunk, mi áp­rilis elsejét javasolnánk. UGYAN MIT IS EHETTEK? Olvastuk az újságban, hogy a Jackson emlékét ünneplő De­mokrata Párt politikusai, Was­hington legelőkelőbb szállodá­jában gyűltek össze. Ott, ahol az elmúlt év márciusában, a hí­res Du Pont municiós fejedel­mek tizenkét tagja mulatott és dáridózott 100 dolláros menün. A demokraták nem akartak a Du Pontok mögött maradni, hát ők is ott banketteztek. Ti­zenkét fogásos vacsorát, 100 dollárért fejenként, fogyaszot- tak el. Ugyanabban az újságban, a- melyben e hir megjelent, pár nappal előbb, egy munkás csa­ládnak fényképét is hozták. A hat tagból álló munkátlan mun­káscsalád, már öt nap óta élt kenyér és tejkurán. így néz ki a kapitalista tár­sadalom egyenlősége. MIT VÁRHATUNK A POLI­TIKAI PÁRTOKTÓL? A clevelandi open forum elő­adások bár lassan, de teljesen kibontakoztak. Az elmúlt csü­törtökön, szépen megtelt a te­rem halgatósággal, ami mutat­ja, hogy állandóan növekszik az érdeklődés. A szervező bizottság, jó és is­mert előadókat igyekszik sze­rezni és változatossá teszi a fó­rumot. E hónap utolsó csütör­tökjén, január 27, TAKÁCS JÓZSEF tart ismét előadást, Mit várhatunk a politikai pár­toktól címen. Takács József nem ismeret­len celevlandon. de az ország­ban sem. Sokáig, több mint két évtizeden keresztül a politikai pártokban végzett tevékenysé­gén keresztül ismerték meg a munkások. Huszonhárom éves munkás- mozgalmi tapasztalataként ér­lelődött ki benne az Ipari Uni- onizmus útja, mint egyetlen ki­vezető ut, a kapitalista társa­dalomból. Takács József mun­kástárs e szintvalló előadásá­ra, fejtsünk ki széleskörű agi- tációt. Vonultassuk fel a mun­kásmozgalom iránt érdeklődő clevelandi munkásságot. Felülfizetések a Bérmunkásra december 11-től, január 11-ig. IWW Csop. Clev. W.S. .. $30.00 V. Sike, Detroiti .......... 2.00 J. Reppman, Detroit .... 1.00 J. Szalay, Detroit .......- 1.00 J. Gombos, Detroit ........ 1.00 G. Petrovitz, Detroit .... 1.00 G. Pallagi, Newark, O. .. 3.00 J. Schneider, Detroit .... 3.00 Mrs. Bella, Bedford, O. 1.00 J. Widlicska, Cincinatti, 1.00 J.Weidinger, Manayunk 2.00 M. Vlasits, Jeckson N.C. 1.00 G. Vaszko, New York .... 1.00 Martins Ferryi gyűjt. .. 5.73 A. Kucher, Pittsburgh .. 1.00 Detroiti Bérmunkás olv. 53.45 V. Sike, Detroit ........ 2.00 Chic. IWW csop.............. 40.00 St. Bukovsky, Chicago • 1.00 Mrs. Kontz, Clev........... 3.00 Clev. torta sors.............. 18.00 A. Szász, Chicago ........ 3.00 M. B. Szöv., Pittsburgh 64.13 Bridgeporti IWW. ___ 5.00 Összesen: $270.0^. “A PÉNZ KOMÉDIÁJA” A legtöbb emberi gonoszság­nak kutforrása a pénz, a pénz­nek, a vagyonnak birtoklásáért folyó örökös harc. Ezért van­nak háborúk, ezért gyilkolják egymást az emberek, ezért van a sok nyomorúság, ez okozza a rengeteg boldogtalanságot, ez öli meg az emberekben a szere­tetett plántálja belé az embe­rekbe a hazugságot, ravaszsá­got, gyűlöletet s általában mind­azt a sok rosszaságot, amivel az emberek szinte kéjes örömmel teszik tönkre egymás életét. Ezt a társadalmi szempont­ból mindenkit egyformán ér­deklő hatalmas témát dolgozta fel Ben Johnson, a legnagyobb angol iró négyszáz évvel ezelőtt s amely Ernőd Tamásnak, a ki­váló magyar írónak gyönyörű klasszikus fordításában jelent meg. “A pénz komédiája” a rena­issance idejében játszódik le Velencében. De a történet ma még aktuálisabb, mint akkor volt és mindaddig aktuális lesz, amig pénz lessz és amig a pénznek olyan bolondjai lesz­nek, mint amilyenek voltak a a múltban és vannak a jelenben. Ben Johnsonnak ezt a há- romfelvonásos, hat képből álló szatíráját Papp István hozza színre február 20-án, vasárnap délután 3 órai kezdettel a York- ville Casino dísztermében, New Yorkban. Minden valószínűség szerint ez az előadás lesz az utóbbi é- vek legnagyobb színházi szen­zációja, ahol ott fogjuk látni mindazokat a magyarokat, aki­ket nemcsak könnyű szórako­zás érdekel, hanem az emberi­ség javát szolgáló kultúra is. Beérkezett előfizetések dec. 11-től jan. 11-ig. St. Visi, Detroit ............... 5 G. Lutzai, Detroit ............ 1 G. Petrovitz, Detroit ...... 1 M. Burdohan, Detroit ......... 1 F. Koos, Terre Haute ......... 1 G. Pallagi. Newark, 0.......... 1 J. Schneider, Detroit ..... 1 J. Vanno, Zeigler, 111. ....... 1 L. Lefkovits, Clev................ 2 M. Kacibán, Clev.................. 4 Buzay-Lockner, Clev............. 2 Székely, Clev................4..:..\.. 3 Birtalan, Clev........................ 1 J. Munci, Cleveland ............. 1 G. Deme, Akron ..... 2 G. Vaszkó, New York ........ 4 Pr Matis, Pittburgh _____ 1 M. Stefankó, Brooklyn ....... 1 Wm. Munkácsi, Bethlehem 2 J. Widlicska, Cincinatti __ 1 L. Szakács, Coraopolis ....... 1 J. Weidinger, Manayunk .... 1 E. Kovács, N. Bruswick ..... 1 G. Rauch, Akron, 0.............. 3 M. Fekete, Coraopolis ___ 2 Chic. IWW. Csop.................. 5 J. Zára, Chicago ................ 2 P. Hering, Buffalo ............. 1 J. Herold, Bridgeport ....... 2 F. Szüch, So. Bend ........ 2 St. Szabady, Chicago ___ 1 Mrs. Kish, Cleveland ......... 1 A. Wassie, Cleveland ____ 1 J. Szilágyi, Cleveland ......... 3 A. Buda, Cleveland ........... 1 L. Pávay, Cleveland __ 1 P. Turucz, Chicago ......... 1 L. Szász, Chicago ............... 1 J. Havel, Garfield, N.J........ 1 J. Horváth, Chicago ............ 1 L. Rost, Phila........................ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom