Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-05-28 / 1008. szám
1938 május 28 BÉRMUNKÁS 7 oldal AZ ELVESZETT INTERNACIONÁLÉ Irta: WAGNER JÓZSEF — Befejező közlemény A moszkvai statisztika Még az AFofL. képviselete sem hiányzott ott soha. Valamely kalandor, aki minden valószínűség szerint, még tagsági joggal sem birt az AFofL.-ban, több milliós “forradalmi kis- sebbségeket’ képviselt az ameri- rikai szakszervezeti tagságból. A statisztika azt vélte mutatni hogy a Vörös Szakszervezeti Internacionálé feltartózhatatlan rohammal, gátakat szaggatva női oly annyira, hogy a világ egyik sarkától a másikig, minden proletárt tagjai sorába göngyöl. A való igazság, mely tényeken alapszik mégis csak azt mutatja, hogy megalakulásának pillanatában tagsági létszámának tetőfokát elérte a Vörös Szakszervezeti Internaci- onálé és megalakulásától számítva taglétszáma, csökkenni fogyni kezdett. Kongresszusainak hangzatos szónoklatai, javaslatai és határozatai, mint megannyi olcsó komédia volt csupán. Soha sem lehetett megállapítani, hogy kiket akarnak bolondá tenni. Ettől eltekintve Orosz tagsága valódi volt és esztendők során fentartották a megtévesztő állapotokat nyilván azért, hogy az elvi cserekereskedelemhez legyen valamijük, amit kicserélhetnek majd az Amsterdami Szakszervezeti In- ternacionáléval. Az elvi kupeckedés első cse- re-beréjéhez, a Francia tagságot ajándékozták oda Amsterdamnak, mint az engesztelődés olajágát. Nekik szükségük volt Jouhaux-ra (Francia GCT vezér) hogy a Francia-Orosz kormányok diplomáciai viszonyait egyengesse és alá támassza. És úgy néz ki, hogy az egész In- ternacionálét, hasonló politikai célokból áldozták fel és temették el. Mert a nagy Vörös Szak- szervezeti Internacionálé, már csak volt — de nincs többé. Az elmúlt évben az Orosz szakszervezetek bebocsájtásra jelentkeztek, az Amsterdami Szakszervezeti Internacionálé- nál. E jelentkezésnél úgy viselkedtek, mintha soha másüvé nem is tartoztak volna, mintha olyas valami, amit Vörös Szak- szervezeti Internacionálénak neveztek, előttük ismeretlen fogalom lett volna, amelybe ők sohasem tartoztak. Kell e ennél kézzel foghatóbb bizonyíték a Vörös Szakszervezeti Intema- cionálé holt voltáról? És mikor fektetik a Harmadik Internaci- onálét a halott szakszervezetei mellé? Mellesleg megjegyezve, a következők jelentek meg a “Le Combat Syndicaliste” Francia szindikalista lapban. “A Szakszervezeti Internaci- onálé (Amsterdami) végrehajtó tanácsának három tagja: Jo- uhaux, elelnök; Schevenels, központi titkár és Stolts, segédtitkár Moszkvába utaztak, hogy ott, Chvernik, Moskatow és Ni- kolalva-val az Orosz szakszervezetek központi tanácsának titkáraival, az Amsterdamhoz való csatlakozás módozatait megtárgyalják. Mindenkinek szoros figyelmébe ajánljuk, hogy a Vörös Szakszervezeti Internaci- onáléról egyetlen szóval sincsen említés, a tárgyalásokban nem is szerepel. Ezt igazolja Jouhaux nyilatkozata is, mely a “Le Peuple” 1937 december 3-iki számában megjelent és a következőképpen szól: “Nemzetközi egységesítésről szó sem volt a Vörös Szakszervezeti Internacionáléval kapcsolatosan. “Másszóval a Vörös Szak- szervezeti Internacionálé már halott és azt mint tényt, hangozzék bármilyen szomorúan — az Oroszok mint befejezettet elismernek. “Franciaországban ugyan ez a helyzet sőt világszerte, ami azt illeti — az Oroszok, ameny- nyiben külföldi érdekeik megkívánják — elpusztítják azon intézményeket, melyeket előbbi időszakokban, külügyeik kényszerítő hatása alatt teremtettek meg. “Azok után, hogy magukat ügyesen bele játszották a nagyhatalmak kórusába, a dicstelen Nemzetek Ligájába, melyben a jó fiuk szerepét töltötték be: azok után, hogy elfogadták az Angolok gyártotta Spanyol be- nemavatkozási terveket és a blokád-kontrólt, az Orosfc uralkodók eltemették a Szakszervezeti Vörös Internacionálét is mint a nemzetközi szomszédoskodás utolsó akadályát. “Mert nem szabad elfelejtenünk azon tényt, hogy a Né- met-Olasz-Japán Kommunistaellenes paktumok sem a Szovjet kormány, hanem a Kommunista Internacionálé ellen jöttek létre. .“Véssük jól gondolatainkba, hogy az Orosz-Német és az Orosz-Olasz, gazdasági és kereskedelmi szerződéseket sem Német sem Olaszország nem kifogásolta soha. “Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy fasizta Olaszország régóta kérkedik és hangoztatja, hogy ő volt az első nagyhatalom, mely Szovjet-Oroszor- szágot hivatalosan elismerte: jól jegyezzük meg, hogy fasizta Olaszország, Abyssiniai rablóhadjáratához, Szovjet-Orosz- ország szolgáltatta a gasolint és olajat és hogy e pillanatban is, az Orosz gáz és olaj teszi lehetővé Japán, Kínai háborúját annak a Kínának az összetörését, mely tulajdonképpen US- SR-nak szövetségese. “Ahogyan el kellett tűnni a Vörös Szakszervezeti Interna- cionálénak — éppen olyan elkerülhetetlen az is, hogy a Kommunista Harmadik Internacio- nálé, mellé feküdjék a sírba. Ennek eltűnése után — amit meghoz a közel jövő — jönni fog a rendszerek közötti kölcsönös megértés a totalitárius államok: Német és Olaszország valamint Oroszország között. “Ha majd ez óriási árulás már befejezett ténnyé lesz, semmi sem fogja útját állani a minden kormányok Szent Szövetségének kialakulásához, minden elnyomott nép ellenében. A kapitalizmus egysége, legyen az magán, vagy állam kapitalizmus, ki fog alakulni, minden ország munkássága ellen. Ez az amit készítenek elő, ez az amit a kormányok nekünk osztályrészül készülnek juttatni szerte a világon — Stalinékét is beleértve. “És tulajdonképpen mit is kell értelmeznünk a Moszkvai állásfoglalás kapcsán, melyet az Orosz Szakszervezetek Amsterdamhoz csatolási kísérleténél, pusztán formalitásól tanúsított? “Miért vállott szükségessé Jouhauxnak egy ilyen nyilatkozattétele . . . “Nem mondhatok egyebet annál, hogy az egyezségnek nincsennek titkos szakaszai — nincsennek titkos dokumentumai.” “Mit jelentsen ez? Miért kell attól tartania, hogy mások mást gondolhatnak 7 “Mert ha félelemre nincsen ok, akkor miért olyan elővigyázatos Jouhaux, akkor nincsen szüksége kertelésre. Ha pedig yan valami a háta megett, miért mondja, hogy nincsen semmi ? Mi itt valamennyien és rajtunk kívül mások is jogosan tehetjük fel e kérdéseket. Mert sokan élnek abban a feltevésben — okkal vagy oknélkül — hogy Jouhaux és barátai nem csak azért mentek át Moszkvába, hogy az Orosz szakszervezeELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjruk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért.” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül. tek Amsterdamhoz csatolását beszéljék meg: hanem ennek a látogatásnak, valamelyes köze kell legyen a Francia-Orosz politikai egyezséghez és szerződésekhez, mely a két ország között fenn áll. Mi azt hisszük, hagy ez áll közelebb az igazsághoz és nem is lehet másként. “Határozott hitünk és meggyőződésünk szerint az Orosz szakszervezetek és Amsterdam közeledése az Oroszok álláspontjában uj fordulatot jelent és a Kommunista Internacionálé eltűnésével e fordulat véglegesen és határozott formákban fog kibontakozni. “Akár vannak titkos szakaszai vagy titkos dokumentumai a Moszkvai egyezségnek akár nincsennek, mi határozottan elvagyunk készülve és várjuk, hogy e paktumnak hatását a két ország határain kívül is be- belül is, de különösen a Francia “Népfrontéban rövidesen érezni fogják az érdekeltek. “Még kissé korai az előjelekből mindent véglegesen meghatározni, de ami késik, az nem múlik. Mert a General Confederation of Labor, a Francia Népfront mozgalom gerince és Jouhaux viszont a Köztársaság külügyi szakértőjét személyesíti. Ez pusztán magában arra hagy bennünket következtetni, hogy a Moszkvai látogatásnak, még fontos és súlyos következményei lesznek és Franciaországban nem fogják szónélkül sem lenyelni, sem megemészteni az ottani preperátumot. Befejezésképpen most csak Jouhaux nyilatkozatát kívánjuk szó szerint regisztrálni”. * Sok agitáció után az Orosz szakszervezetek belépési kérvényét és Amsterdamhoz való lecsatlakozását, a Szakszervezeti Internacionálé visszautasította, így tehát a jelenben az Orosz szakszervezeteknek nincs semminemű nemzetközi testülettel kapcsolata. Csakúgy, mint számos prominens Bolseviki vezér, kik eltűntek, akiket legyilkoltak és a nyilvánosság mellőzésével eltemettek anélkül, hogy legalább annyi alkalmat kaptak volna, mint társaik, hogy hihetetlen de bevallott bűneiket világgá kürtölhessék a részükre megrendezett formális tárgyalásokon: a Vörös Szakszervezeti In- ternacionálé meghalt és eltemettetek, észrevétlenül és nyilvános temetés nélkül. Béke poraira. E cikksorozat az IWW. Angol nyelven megjtlenő havi folyóiratában, a “One Big Union Monthly”-ban látott napvilágot. Terjedelménél fogva, három részletben közöltük le hü fordításban. A témát oly érthetően ölelte fel, hogy kommentárunk nincsen hozzá. A fordító. CLEVELANDI PICNIC Junius hó 5-én vasárnap a KALLÓ FARMON Jó zene. Hűsítők. Társas játékok. Jegy ára 15c. Bus szolgálat 10 cent oda és 10c. vissza. Indulás reggel tiz órától kezdődőleg, az IWW. helyiségétől, 2759 E. 79 St. és a Bérmunkás irodájától, 8622 Buckeye Road és megáll a 116 és 123 uccák sarkán.