Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)
1938-04-16 / 1003. szám
• 2 oldal ^BÉRMUNKÁS 1938 április 16. JOHN L LEWIS ÖNVALLOMÁSAI “TISZTESSÉGES BEFEKTETÉS UTÁN — TISZTESSÉGES PROFIT” — LEWIS SZÓZATÁNAK ANALÍZISE. IRTA: FRED W. THOMPSON E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” lalatoskodnak, hogy elfogadható érveket gyártsanak a profit igazságossága mellett. Mégsem sikerült nekik. Vagy talán Mr. Lewis feltalálta amit a nemzet- gazdászok hiába kerestek, noha rengeteg összeget kaptak kutatásuk fejében? Ha Lewisnak sikerült az amit a tőkések pénzért sem tudtak felfedeztetni, úgy rukkoljon csak elő vele jnert hallani szeretnénk mi is! Hogy Mr. Lewis és a CIO.-ja. mily közel esik az AFofL maradi jelszavához, legutóbb tartott rádió beszéde világosan igazolja. “ A józan belátás, változást követel. Már itt volna az ideje a tőkéseknek belátni, hogy a munkásságnak is van joga az élethez és jussa a bőséges javakhoz, melyet a gépek tökéletesedése és a nemzeti javak bőségessége biztosit. De itt volna az ideje annak is ,hogy a munkásság belássa, miszerint a TŐKÉSEKNEK JOGUK VAN BEFEKTETÉSEIK RÉVÉN TISZTESSÉGES PROFITHOZ ... A munkásságnak — MOST van hajlamossága ko-operálni. Lépjenek hát elő a nemzet üzleti életének vezetői is tegyék ugyan ezt a nemzet államférfiai is. Az ész képviselete és a közös megértés jöjjön össze találkozóra.” így hát ideje volna annak is, hogy mégegyszer beletekintsünk, hogy tulajdonképpen van e tudományos gazdasági fundamentuma a fenti mohatakart gazdasági okoskodásnak, a “tisztességes napibér és tisztességes jövedelemnek, a tisztességes befektetések után”. Nézzük meg, hogy mennyi ész van ezen okoskodás mögött amit Mr.' Lewis ajánl két irányban: mint a munkaerő ügynöke és mint a tőkések ékesszólója, a munkások mérsékletre intője. 1. Mi a befektetés? Vizsgáljuk meg először is, hogy mi az a befektetés, melyről nekünk mint munkásoknak Mr. Lewis úgy beszél, mint akinek biztosítanunk kell a tőke részére a tisztességes profitot. Amennyiben az a bizonyos befektetés melyről beszél nem “viz” és változó formáiban is kell valamit tartalmaznia. — S ha tartalmaz valamit . . . melynek van értéke, akkor azt a valamit munkások állították elő. És amennyiben az a valami tőke — akkor olyasvalaminek az összetétele amit munkások álli- litottak elő, de nem kaptak meg. A tőkések fizikai befektetése — a vagyon — a mi osztályunktól, a munkásosztálytól lett elrabolva. És minnél többet raboltak el tőlünk, annál többet engedjünk elrabolni a jövőben — ezt kéri tőlünk Mr. Lewis, midőn arra szóllit fel bennünket, hogy tisztességes profitot engedjünk a tőkének a “tisztességes befektetései után. Hát ugyan mi ebben az ésszerű a tisztességes ? Vagy tényleg “vízről” beszélt Mr. Lewis? Hogy a vizen engedélyezzünk a tőkéseknek “tisztességes profitot”? Lett légyen akárhogyan, kancsal árgumen- tet hozott fel a tőkések oldalán. 2. Mi tisztességes a profitban? A profit az áruba fektetett összeg és az eladási ára közötti különbözet. Semmiért valami. Egy része annak, amit a munkás termel de nem kap meg. Része a munkásoktól elrabolt zsákmánynak. És hol van a méltányosság vagy tisztesség abban, hogy magunkat rablásnak rendeljük alá? A profit helyességét már sokféleként magyarázták. Némelyek azt mondják, hogy a vezetőség jutalma a termelésből. Viszont tény az, hogy a mi osztályunk tagjaiból kerülnek ki a vezetők is — bérmunkások. S ha a termelés irányitói maguk a tulajdonosok — akkor a ter- melésbeni funkciójuk abban merül ki, hogy a munkamenetet minden körülmények között haszonra vezessék le — nem hasznos, nem termelő szervei az áru. termelésnek s mint ilyenek haszontalanok. Viszont mások úgy okoskodnak, hogy a profit a befektetéssel velejáró rizikóbnak a jutalma. Ám az iparban minden felelőséget a termelő munkások vállalnak magukra az ő vállai- kon nyugszik minden, nem az- okén, kik a gépektől és a kezelésükkel járó veszélytől tisztes távolban vannak: csak munkások sérülhetnek meg a gépkezelésnél, fadöntésnél, füst és mérges gázok által és mindenütt, ahol termelés rizikóval jár. A társadalmi felelőség, a társadalom ellátásával járó minden veszélynek munkások vannak kitéve. Hát van ok mindezekért azokat büntetni akik a felelősséget vállalják? megbecsülésükre, javadalmazásukra meg nincs! Mások viszont úgy okoskodnak, hogy a profit az alaposság hozzáértés és mérsékletesség jutalma. E jótulajdonságok mindegyikével csakis a munkásság rendelkezik és nem a profitharácsolók. A kizsákmányolás védelmezői sokszor úgy is okoskodnak, hogy a termeléshez szükséges gépezet maga a spórolás és alaposság bizonyítéka. Akik birtokolják azok előnyökben kell részesüljenek, mert ha nem ők, úgy a munkásság puszta kézzel, vagy kezdetleges szerszámokkal kellene előállitsa a javakat és a kézerő valamint a géperő által termelt javak közötti különbség a gépek tulapdonosait illeti meg. Arra ezek viszont nem gondolnak, hogy a gép csak úgy termel, ha munkáskezek mozgásban tartják. Ha a munkáskezek nem érintik, halott és terméketlen és a gépet magát is munkáskezek alkotják. Profit őfelségének védelme- zéséhen, az utolsó szalmaszálat az szolgáltatja, hogy a tőkések prof it jutalma a várakozás javadalma. Ugyan kik az igazán várakozók ? A tőkések nemzetgazdászai az elmúlt évek alatt azzal fog3. Több viz — több profit. A mai modern időkben, a befektetéseket nem gépek vagy gyárak vásárlásával eszközük — hanem papirszeletek vásárlása által. Ezen papirszeleteket részvényeknek hívják. Társulatok bocsájtják a piacokba és hogy mennyit bocsájtanak ki egy-egy fajtából? annak is megvan a maga szabálya: Ha egy társulat egy évben egy millió dollár hasznot várhat, akkor az egy millió húszszorosára képes 5 százalékos kamatot fizetni. Ennek értelmében, kibocsájt 20 millió dollár áru részvényt. Rossz üzleti spekuláció volna kevesebb részvényt kibocsájtani, mint a várható profit annyiszorosát, mely 100 egészet egységekre bontva rendes kamatot juttat a befektetőknek ; másként a befektetőknek többet juttathatnának, mint a tényleges befektetés megkíván és ők nem olyan bőkezűek. így tehát minnél több a profit annál nagyobb a tőkésítés és annál nagyobb a befektetés. A tőkésnek “tisztességes” profitot biztosítani éppen úgy néz ki, mint mikor a kutya meggörbülve, saját farkát kergeti, hogy elfogja. Amolyan cirkuszi mutatvány volna ez, minden gazdasági és tudományos alap nélkül, mely egyoldalúságánál fogva, a munkásságtól mindig többet és többet követelne. 4. A dolgok rátája és az emberhez való viszonya. A tőke anyagi befektetésekből (gépek, épületek, felszerelések) és bérelt munkaerőből áll. A gépeket nem lehet megrabolni; az embert lehet. Az üzletből a bérelt munkaerő hozzávetőlegesen annyit kap, hogy megéljen: viszont a gépek segítségével sokkal kevesebb időbe kerül saját megélhetését előállítani, mint a múltban. Ez- szerint a gépek funkciója körülbelül ez: képesíti az embereket, hogy idejük nagyobb részében a munkáltató részére termeljenek az helyett, hogy a munkaidő nagyobbik részét saját fen- tartásukra fordítanák. A törekvés természetesen mindig az irányban halad, hogy minnél több gépet és minnél kevesebb embert alkalmazzanak a termelésben. Milyen kihatása van e ténynek arra a kérelemre, hogy a “tisztességes befektetés tisztességes profitot javadalmazzon ?” A tőkés azért vesz több gépeket, hogy általuk versenytársai fölé kerekedjen. Az árutermelés költségei igy csökkennek viszont az árak maradnak — egy ideig — a régiben, de csak addig, amíg az uj jobb gépeket az egész iparra kiterjesztik, megvásárolják és bevezetik — akkor leesnek az egész vonalon. Az árak nagyjában megfelelnek az áruba fektetett munkaerő értékének. A munkáltató ott jut előnyhöz a gépek révén, hogy a munkásság saját fen- tartásához a mundaidőt redukálja és a szükséges folyamatot kevesebb munkaóra alatt hajtja végre. A mechanizálás következményeként, minden -fordulatnál az ár eéssel csökken a profit is ha csak nagyobbfoku kizsákmányolással nem védelmezik meg. Egy egy adott időben, a bérmunka javadalma az általa termelt áru felének felel meg de egy általános befektetéssel újabb gépek bevezetésével és a termelés átszervezésével ez ketté vágódik, akkor a munkáltató profitja egy negyed résszel szaporodik. S ha ugyan ez a folyamat megismétlődik ,akkor az előbbiekhez viszonyítva, már csak egy nyolcadrésszel redukálódott a munkaerő megtakarítás a munkások fizetett bérében kifejezve és minnél többször ismétlődik meg e folyamat annál kevesebb lesz a profit, az uj befektetések arányához viszonyítva. Viszont a profitot a befektetés összeségére bazirozzák, mely befektetés a gépek vásárlásával folyton növekszik és a profit átszámításánál már nem az jön számításba, amit a munkás termelt de nem kapott meg, hanem, hogy az árupiacon mennyit kapnak érte. És minnél kevesebb a tényleges haszon, annál, több megy belőle üzemfentartásra, kamatokra, részvényekre, váltókra adókra miegymásra. így hát a kérelem '“tisztességes befektetés után tisztességes haszonra” azf jelenti, hogy: a folyton redukálódó emberi munkaerő és folyton növekvő mechanikai munkaerővel arányosan gyarapodó tőkebefektetések profitszázaléka megmaradása mellett, fokozódjék a munkásosztály kirablása. Mert a gépeket nemlehet rabolni, de a munkásságot igen! Ha tehát Mr. Lewisnak sikerül a munkássággal elfogadtatni az ő kérelmét, a tőkések nem fogják kifogásolni. 5. Bérmunka vagy Profit. Kétségtelen, hogy az ilyen okoskodást, Mr. Lewis az AFof- L.-ből hozta magával. Az AFof- L. “szervezői” mindig azon sopánkodtak, hogy bár csak felemelnék a munkáltatók és munkások bérét, hogy ezáltal az árurendszer vérkeringését fokozva, mindenki többet és többet vásárolhatna, hogy feljavulhatnának a piaci viszonyok melynek eredményeként, maguk a munkáltatók is több haszonhoz juthatnának. Másszo- val azt próbálták bizonyítani, hogy jobb fizetések, bérek mellett több volna a haszon is. Természetes, hogy ilyen okoskodást nem lehet okosságnak nevezni. Egy adott termelési folyamat mellett, minél többet kap a munkás, annál kevesebbet kap a munkáltató és megfordítva. — Ezért van osztályharc. Arról is lehet vitatkozni, hogy a termelést úgy kell felfokozni, hogy az a munka és tőke javát szolgálja. Persze hogy lehet felfokozni a termelést: de tudott dolog, hogy re- (Folytatás a 7-ik oldalon)
