Bérmunkás, 1938. január-június (26. évfolyam, 988-1012. szám)

1938-04-09 / 1002. szám

1938 április 9.

BÉRMUNKÁS

3 oldal

va , testvéries alapon álló testületeket alakított és igy a magyarul beszélő munkásság is. Az osztálytudatos munkások azonban nem találták meg a helyüket a különböző polgári Be- tegsegélyzőkben. Az ott meghonosított rendszer keretein belül idegennek érezték magukat és arra törekedtek, hogy legyen egy Betegsegélyző, melynek a szabályai a lehetőséghez mérten összhangban legyen meggyőződésükkel. Ezen törekvés hozta létre a Munkás Betegsegélyző Szövetséget.

A Munkás Betegsegélyző Szövetség nemcsak elméletben, hanem a lehetőséghez mérten a gyakorlatban is munkás intézménynek alakult. Megalakitói és a mindenkori osztálytudatos tagsága ébren őrködtek, hogy ezen intézmény ne csak nevében viselje a “munkás” jelleget hanem gyakorlati tevékenységében is ily szellemben működjön. Ennek értelmében az alapszabály II szakasz 8-ik pontja kimondja, hogy: “A Szövetség támogatni köteles úgy anyagilag, mint erkölcsileg a nemzetközi munkásmozgalmat.” A XIV szakasz 4-ik pontja pedig megszabja, hogy: “A központi

intéző bizottság tagjaivá csak oly tagok választhatók meg, akik a nemzetközi munkásmozgalomban és a Szövetségben legalább három éve tevékeny részt vesznek ...”

A Munkás Betegsegélyző Szövetség amellett, hogy tagjaival szemben mindig megfelelt a vállalt kötelezettségnek — a betegsegélyeket az alapszabályokban megállapított pontok értelmében, valamint a haláleseti járulékot minden időben pontosan fizette beteg tagjainak és elhalálozottak örököseinek. Ezen kötelezettség teljesítése mellett módot talált, hogy az alapszabály fent jelzett pontjainak eleget tehessen. Az erkölcsi támogatás abban nyilvánul meg, hogy tagjait a rendelkezésére álló módszerek segítségével osztálytudatra nevelje, hogy tagjai sztrájkok vagy kizárások alkalmával ne a munkásság ellenségeivé, hanem azok támogatói legyenek. Ezenkívül tagjainak nagy része szintén tagjai munkás szervezeteknek, akik aktiv harcosai a munkásosztály nagy ügyének.

Az anyagi támogatás olyan formán történik, hogy pénzbeli támogatást nyújt sztrájkoló, vagy kizárt munkásoknak, támogatja az osztályharcból kifolyólag elfogott munkások védelmét és rendszeres havi támogatásban részesíti a forradalmi Ipari Unionizmus egyetlen magyar nyelvű lapját a Bérmunkást.

A Munkás Betegsegélyző Szövetség és az IWW Magyar Tagjai között fennálló szolidáris viszony számos külső és belső támadást juttatott zátonyra, melyeknek célja volt a M.B.SZ. szétzüllesztése. Az IWW magyár nyelvű lapja a Bérmunkás ily támadások alkalmával mindig elsőnek lépett a porondra, hogy visszavágja a M. B. Szövetséget ért támadásokat. És eddig mindig sikerrel védte a Szövetséget a támadókkal szemben. Bár egyenlőre a M.B.SZ. szilárd alapon áll, ám a Szövetség külső és belső ellenségei nem nyugszanak, folyton szorgoskodnak, hogy a kínálkozó alkalomkor hátba támadják a Szövetséget. Aljas céljuk azonban kevés reménnyel kecsegteti őket, amig a M.B.SZ. és a Bérmunkás közötti szoros testvéri viszony van. Mit tegyenek tehát? Valami módon a Betegse- gélyzőt a Bérmunkás ellen kell uszítani.

A Munkás Betegsegélyző Szövetség osztályainak küldöttei pár héten belül konvencióra ülnek össze. Mint az utóbbi években, úgy most is óra pontossággal jelentkeznek a betegsegélyző ellenségei és egyes kevésbé körültekintő osztályokat rávesznek, hogy nyújtsanak be indítványt, melyeknek célja a Bérmunkástól megvonni az anyagi támogatást. Az indítványok különböző megokolással, de egy célt szolgálnak: Megszüntetni

a M.B.SZ. és a Bérmunkás között fennálló testvéri és barátságos viszonyt és ha ezt elérik a M.B. Sz. szabad prédája lesz a különböző felfogású de egyformán aljas szándékú ellenségnek.

Az egyik fajtája ezen ellenségeknek a Betegsegélyzőt más mozgalom szolgálatába szeretné állítani. A másik az egész Szövetséget, szőröstől bőröstől szeretné egy másik be- tegsegélyzőbe olvasztani. A harmadiknak célja a szövetségből kiirtani a munkás szellemet hogy aztán rosszmájú stréberek kisajátítsák a saját egyéni céljaikra. Ezek nem feltevések, hanem a múlt eseményei bizonyítják, hogy ily törekvések vannak a betegsegélyzőben: a múltban lefolyt harcok napvilágra hozták ezen célokat.

Az első kategóriába tartozók azzal érvelnek, hogy ha a Szövetség csak a Bérmunkást támogatja, csak félig felel .meg az alapszabály idevonatkozó pontjának és szerintük jobb ha egyáltalán nem támogatja a nemzetközi munkásmozgalmat. Ha más lapok nem kapnak támogatást — közöttük olyanok is, melyek támadják a Szövetséget — akkor egysem kapjon.

A másik csoport szerint a M.B.Sz. mint független testület már nem életképes. Ezek szerint csatlakozni kell egy “nagy” betegsegélyzőhöz, melynek pénzalapja a semmivel egyenlő és a Szövetség százezernél több dollárját szeretnék meg- kaparitani a “nagy” betegsegélyző anyagi bázisának megszilárdítására.

A harmadik csoport, amely az 1935 évi konvenció előtt már nyíltan garázdálkodott a betegsegélyző pénzével; minden kertelés nélkül láttatni engedték szándékukat, hogy céljuk a Szövetség kisajátítása.

Ezen csoport, egyenként és eggyüttesen is megkísérelték a Szövetség felrobbantását, de minden támadás visszafelé sült el. Jól látják, hogy amig a Szövetség felett azi osztálytudatos munkások és azok lapja a Bérmunkás őrködnek, céljuk nem fog sikerülni. Hogy a Szövetség tagságát megtévesszék, azt hozzák fel érvül, hogy az a 64 dollár havi támogatás súlyos anyagi terheket ró a Szövetség tagságára. Ezen érvet a Szövetség bármely jóakartu tagja köny- nyen megdöntheti, ha papirt és ceruzát vesz elő és egy kicsit számit. Ráfog jönni, hogy a Bérmunkásnak havonta kiutalt összegből a Szövetség egy-egy tagjára havonta nem több mint egy és 8 tized cent esik. Ha az ifjúsági tagokra is kivetjük ezen összeget, alig több mint egy cent esik egy tagra havonta, ami 15 centnél nem több évente. Ugyebár senkinek sem eshet nehezére havonta egy és fél centet kifizetni hasznos célra ? Már pedig kétségtelen az, hogy a Bérmunkásnak kifizetett ösz- szeg minden szemszögből a leghasznosabb célt szolgálja. A többi érvek a fentihez hasonlóan sántitaank, melyek meglátásához nem kell más, mint egy kis jóakarat és józan ész.

Ha a Szövetség közeli napokban összeülő konvencióján azaz indítvány keresztül menne hogy a Bérmunkástól vonjuk meg a havi támogatást, ez mindenesetre azt jelnetené, hogy a Szövetség távolodik el a munkás szellemtől és a bürokrata, vagy soviniszta felfogás jut előtérbe. Ha a Szövetség ily útra térne, nem várhatnánk el, hogy az osztálytudatos munkások továbbra is védelmezzék, melynek megszűnésével a Szövetség külső és belső ellenségei minden akadály nélkül érnék el céjaikat. A Munkás Betegsegélyző Szövetség a robbantok szabad prédájává válna. Ezt pedig a Szövetség egyetlen őszinte tagja sem akarhatja.

A Munkás Betegsegélyző Szövetség 13-ik chicagói osztálya tisztán látja a veszélyt, amely a Szövetséget fenyegeti ezen indítvány győzelmével. Ezért

— és ez példaképpen álljon a szövetség többi osztályai előtt

— nemcsak hogy nem ért egy- gyet ily irányú indítvánnyal, hanem utasította küldötteit, hogy minden erejükkel küzdjenek ily indítvány elfogadása ellen a konvención. Sőt, tovább ment a 13-ik osztály. Arra is utasitotta küldötteit, hogy ha mód van rá, a Bérmunkásnak nyújtandó havi támogatást emelje fel a konvenció az eredeti összegre, mely évekkel ezelőtt kerek 100 dollár volt. Mutassa meg a Munkás Betegsegélyző Tagsága, hogy nem csak a jelen mértékben támogatja a Szövetség legmeghittebb fegyvertársát a Bérmunkást, hanem ezen támogatást a jövőben fokozni ótajtja.

Munkás Betegsegélyző Szövetség osztály tudatos tagjai és osztályai! A Szövetség ellenségei inditványokat küldenek és körleveleznek a Szövetség érdekei ellen. Ne maradjatok Ti sem tétlenek. Ne bocsássátok küldötteiteket a konvencióra utasítás nélkül. Utasítsátok és az utasítás úgy szóljon, hogy TOVÁBBRA IS TÁMOGATJUK A SZÖVETSÉGÜNK ÉRDEKEIT VÉDELMEZŐ BÉRMUNKÁST! Minden osztály és minden tag a Szövetség érdekeit tartsa szem előtt és az áprilisi gyűléseiteket ily utasítással lássátok el küldötteiteket!

Tagtársi üdvözlettel

Zára János a 13-ik oztály tagja.

CHICAGÓI OLVASÓINK FIGYELMÉBE.

Az IWW. chicagói magyar tagjai április 9-én szombaton este a Bérmunkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. Tásas Vácso- rát rendeznek a “Sár és Vér” szereplőinek tiszteletére, mely alkalomra meghívják mindazokat, akik egy kellemes estét kívánnak eltölteni.

Vacsorára csirkepaprikás lesz nokerlivel. Vacsora után tánc. Belépti dij nincs. Vacsorajegy 65 cent személyenként.

A G.R.U. newarki csoportja saját helyiségében, 294 Market St. minden hó első és 3-ik ked- jén tartja rendes gyűléseit.

ELVINYILATKOZAT

A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll.

E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert.

Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszitsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak.

E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —^ dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti.

E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!”

A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

A MUNKÁS BETEGSEGÉLYZŐ SZÖVETSÉG ÉS A BÉRMUNKÁS

Az amerkai ipari viszonyok mostohasága folytán az amerikai munkásság rá van utalva, hogy saját maga gondoskodjék támaszról betegség és halál esetén. Ezen viszonyok következtében amerikában a magán biztositó társaságok rohamosan hatalmas pénzvállalatokká növekedtek. A bevándorolt munkásság idegenkedve a nagy pénzvállalatoktól és a testvériességtől hajt-