Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-07-03 / 952. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 j üli us 3. Darvin élete és munkái (Folytatás. Bizonyos mértékben megért­hető az is, hogy miért van any- nyi szépség a természetben. Ez is nagy mértékben tulajdonít­ható a kiválogatódásnak. Hogy a mi érzékünk szerint való szépség nem általános, azt el­ismerheti mindenki, aki néhány mérges kígyót, halat s néhány emberarchoz hasonló, torz de­nevért látott. Az ivari kiválás a legragyagóbb színnel, alakkal ékesítette fel számos madár, pillangó és más állatok hímje­it. A madarak nőstényeire a hí­mek hangja, a mi érzékeink szerint, zenei hatású lett. A le­velek zöld színével szemben a virágok s gyümölcsök ragyogó színeikkel azért oly feltűnők, hogy könnyen meglátogathas­sák és megtermékenyítsék a ro­varok. A válfajok létrejöttét ren­dező bonyolódott s kevésbbé is­mert törvények ugyanazok, amelyek a külön fajok létrejöt­tét rendezték. Mindkét esetben a külső körülményeknek egye­nes hatása volt, de hogy mily mértékben, azt nem tudjuk. Az egyes szervek használata és nem használata mind a válfa­joknál, mind a fajoknál nagy eredményeknek volt az okozója. A válfajoknál s a fajoknál a kölcsönös változás is nagy sze­repet látszik játszani, úgy hogy, ha az egyik rész megváltozott, szükségszerüleg a többi részek is megváltoztak. Mind a válfa­joknál, mint a fajoknál előfor­dulhat a rég eltűnt jellemző Amerikai parkok és játszóterek (Folyt, a 2-ik oldalról.) tekként őrzik. Az állam gondo­san őrzi az arizonai megköve­sedett erdőt, ahol sok millió éves fatörzsek megkövesedve a szivárvány minden színében ra­gyognak, valamint a dinosau- rus és más hatalmas állatok csontvázait, amelyek 46,000,000 évvel ezelőtt lakták azt a vi­déket. Ezenkívül számos csa­tatér és más érdekes hely áll a National Park Service ellenőr­zése alatt. A nemzeti parkokba díjtalanul juthat a kiránduló. Hotelek, pavillonok, sátrak, ve­zetők és hátaslovak állnak az érdeklődők rendelkezésére. Ezen szolgálatokért fizetni kell ugyan, de nagyobbára a dij igen csekély. A nemzeti parkok és erdősé­gek legnagyobb része a nyugati vidékeken terülnek s igy a ke­leten lakó városi lakóknak csak elenyésző része látogathatja azokat. Ezzel szemben a leg­nagyobb amerikai városoknak úgyszólván tőszomszédságában a természet csodás ligeteit, he­gyeit, erdőségeit találhatjuk. New York államban, például, töb^ mint 2,000,000 acre terü­letet foglalnak el az állami par­kok és rezervációk. így a Hud­son folyó partja mentén a Pa­lisades Interstate Park sok száz mértföldre terjed. E park felett New York és New Jersey államok közösen rendelkeznek. A “ferry” öt centért viszi át az utast a csodaszép kiránduló helyekre, ahol hegyetmászhat, tábort üthet és úszhat a kime­rült városi ember. Az Intersta­te Parkokat minden évben közel tiz millió ember keresi fel. A new yorki Bear Mountain és a “Harriman sections” alig 40 mértföldre esnek a várostól és vonattal, vagy kiránduló ha­jókkal könnyen elérhetők. Itt a téli és nyári sportok úgyszól­ván minden fajtája népies. A Bear Mountain hegycsúcson nemrégiben modern hotelt épí­tettek. New York államban 70 állami parkot és történelmi he­lyet találunk, amelyek Long Islandtól az Adirondack hegyek­ig húzódnak. Detroit városát tizennégy ál­lami park veszi körül s a leg­messzebbre fekvő sem esik 40 mértföldnyire. A legközelebbre eső parkot naponta mintegy 20,000 ember keresi fel. A vá­rosi népek legkedvencebb szó­rakozása itt a csónakázás, pick- nickezés és sportok. Wisconsin állam 600 kis szi­get felett rendelkezik az álla­mi parkokban. A közelben lakó évi 10 dollárért bérelhet egy egész szigetet, ahol sátrat, vagy menedékhelyet emelhet, a nyár tartama alatt. A Cook County Forest Pre­serve, Chicago közelében mint­egy 30,000 acre területet fog­lal el és egyike az ország leg­nagyobb játszó és szórakozó he­lyeinek. A nyári és téli sportok úgyszólván minden fajtáját űzik itt. New Jerseyben Essex megye 3170 acret,Milwaukee 9 park területet, Los Angeles, pedig 5000 acre park és játszó teret sajátított ki lakóinak. Nemzeti és állami parkok, játszóterek, különöskép a de­presszió folyamán indultak vi­rágzásnak, amennyiben a WPA segítségével, anyagi áldozattal és munkaerejével az elhanya­golt helyeket kiépítették. A Civilian Conversation Corps csoportokban két millió embert alkalmaztak 1933 óta. Ezek az emberek több mint egy billió fát ültettek, 87,000 mért­földre terjedő utakat építettek az erdőségeken keresztül, 4250 hidat emeltek és tűzbiztonsági intézkedéseket léptettek életbe, aminek fontosságát akkor ért­jük meg, ha figyelembe vesszük, hogy minden évben mintegy 26,000,000 acre erdőség pusztui el tűzvészben. FLIS. tulajdonságokra való vissza- ütés. A külön teremtési elmélet szerint például érthetetlen a lónem különböző faainál s ezek korcsainál a vállakon és a lá­bakon olykor megjelenő csíkok létezése, mig könnyen megért­hető, ha feltesszük, hogy a kü­lönböző fajok mind egy csíko­zott őstől származtak. Ha az ösztönöket nézzük, bármily csodásak is azok, nem mutatnak fel nagyobb nehéz­séget az egymást követő apró, de előnyös változásokkal szem­ben, mint a testi szerkezet. Megérthető, hogy miért halad a természet fokozatosan, az ugyanegy osztályba tartozó különféle állatok külöböző ösz­tönökkel való ellátásában. Abból a nézetből, hogy az ugyanegy nemhez tar­tozó valamennyi faj egy közös őstől eredt, és sok közös jellem­vonást örökölt, megérthető, hogy honnan van, hogy a rokonfa­jok, bármily külnböző életvi­szonyok közé jutnak, mégis majdnem ugyanazokat az ösz­tönöket követik. Megérthető, hogy némely ösztön nem tökéle­tes és tévedhet s hogy igen sok oly ösztön van, mely bás .illa­toknak hátrányára szolgál. Ha látjuk azt, hogy a föld­tan adatai nagy mértékben hiá­nyosak, akkor azok a tények, melyeket ezek az adatok nyúj­tottak, ercjsen támogatják a mó- dosulásokKal egybekötött le­származás elméletét. Az uj fa­jok az egymást követő idősza­kokban csak lassan jelöltek meg s a változás mennyisége egyenlő időközök után nagyon eltérő a különböző csoportok­ban. A fajok és fajcsoportok kipusztulása, ami jelentékeny tényező volt az élő lények tör­ténetében, majdnem kikerülhe­tetlenül következik a természe­tes kiválogatódás törvényéből. Nem jelennek meg többé sem az egyszerű fajok, sem a faj­csoportok, ha egyszer megsza­kadt a nemzedékek rendes lán­colata. A természetes kiválogatódás- ból könnyen megérthető az a tény, hogy valamennyi muh és mai élő lény néhány nagy osz­tályba s egymásnak alárendelt csoportokba úgy osztható be, hogy a kihalt csoportok igen gyakran az újabb csoportok kö­zé esnek. Azt is megérthetjük, hogy hogyan van az, hogy az alakok kölcsönös rokonsága oly bonyolódott mindegyik nagy osztályban. Megérthetjük, hogy miért használhatóbbak bizonyos jellemző vonások az osztályozás alkalmával, mint mások, s az alkalmazkodás következtében előállt jellemző tulajdonságok, bár rendkívül fontosak az ille­tő lényre, kevésbbé fontosak az osztályozásnál. Miért van, hogy bizonyos elcsenevészedett szer­vek, bár nem hasznosak az il­lető lényre nézve, értékesek le­hetnek az osztályozásnál és mi­ért van az, hogy a magzatkor- beli jellemzővonások lehetnek a legértékesebbek az osztályo­zásnál. Minden élő lény valódi A BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: G. Deme, Akron ........... 1.00 J. Nagy, Astoria............. 1.00 Z. Zatykó, Astoria........... 2.00 S. Bukovszky, Berwyn.... 2.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport.... 2.00 J. Herold, Bridgeport..... 2.00 A. Székely, Bedford...... 2.00 S. Török, Chicago........... 1.00 J. Zára, Chicago............... 1.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 H. Varjú, Chicago......... 1.00 Emil May, Cleveland...... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 3.00 J. Kollár, Cleveland....... 1.00 A. Molnár Cleveland...... 1.00 M. Pilcsuk, Cleveland.... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland....... 1.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland. .. 3.00 M. Danka, Cleveland...... 2.00 Gy. Siket, Cleveland...... 1.00 J. Lakner, Cleveland....... 1.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 E. J. Havel, Garfield....... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York....... 3.00 J. Nagy, New York....... 1.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York.... 2.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vlasits, New York..... 3.00 A. Kissák, New York....... 1.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York..... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston........ 2.00 L. Rost, Phila................... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh.... 2.00 P. Matis, Pittsburgh....... 2.00 A. Lelko, Pittsburgh....... 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.. 2.00 A. Hülber, Richmond___ 2.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 1.00 Szabó M. Williamston....... 5.00 ELŐZETES BEJELENTÉS ! A new yorki Magyar Egyesületek spanyol de­mokráciát védő bizottsága a spanyol dolgozók harcá­nak támogatására nagy­szabású PIKNIKET fog tartani az Edenwald erdőben julius 18-án, va­sárnap egész nap. Felké­retnek a new yorki ma­gyar egyesületek azok is melyek a bizottságban képviselve még nincsenek, hogy lehetőleg ezen na­pon semmiféle más mu­latságot ne rendezzenek. Testvéri üdvözlettel, a bizottság. rokonsága vagy az átöröklés vagy a leszármazás közösségét mutatja. (Folytatjuk.) Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom