Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-08-21 / 959. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 augusztus 21. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: gy évre ___________ $2.00 One Year _____ $2.00 félévre ________ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szárn ára ____ 5c Single Copy________ 5c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ 3c_____ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Már is megkezdődtek az erőszakosságok az illinoisi bányavidéken Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, 0. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Lesz-e aktív munka? A Bérmunkás lapbizottságának az a nyílt felszólítása a magyar nyelvű ipari unionistákhoz és a Bérmunkás olvasóihoz, amely legutóbbi lapszámunkban megjelent, megtalálta már eddig is az érdekelteket. És ez nem is történhet másként. Nem lehet, nem történhet meg, hogy a magyar nyelvű ipari unionis- ták, akik az Egy Nagy Szervezet eszmélyét huszonöt esztendeje hirdetik és tanítják, hogy most, amikor az eszme a megvalósulás lehetősége előtt áll az amerikai munkások szervezkedési vágyuk folytán, hogy a magyar munkások most adnák fel a harcot, puszta nemtörődömségükkel. Bizonyos, hogy mindazok, akiknek hanyagsága kiváltotta a felszólítást a lapbizottság részéről, mentegetni fogják magukat, hogy ők mindent megtettek, de belefáradnak a tömegek tunyaságába, a saját helyzetükért való semmitevésbe. Az országos értekezlet hivatása lesz számot vetni, hogy elfogadhatja-e ezeket az indokokat, hogy meggyőződéses ipari unionista belefáradhat-e a munkába addig, amig Clevelandon New Yorkban, Bridgeporton, Philadelphiában, Detroitban, Chicagóban és általában az ország kisebb-nagyobb városaiban van magyar nyelvű munkás, aki még nem ismeri vagy még nem csatlakozott le az IWW által tanított ipari szervezetbe. A felhívásra eddig beérkezett válaszok elismerik azt, hogy az utóbbi időkben nem tették meg a mozgalommal szemben a kötelességüket. Elhanyagolták a lapolvasók rendszeres megkeresését, aminek hatása nemcsak a laptámogatásán mutatkozik, de nagy kihatással van a helyi csoport mindennemű megmozdulására is. Utolsó szervezőnk gyűlései — írja az egyik munkástárs — bár értékesebb volt az utóbbi évek gyűléseinél, látogatottságuk minden felé hiányos, ugyan ez a helyzet a csoportok mulatságainál is. Mind ez azért, mert az olvasóinkat, mozgalmi pártolóinkat elhanyagoltuk. Ezt a tunyaságot kell elsősorban kiküszöbölnünk és a magyar munkások tömegeit ismét magunk mellett és velünk fogjuk látni. Amikor egyet értünk az ilyen levél Írókkal, ugyan akkor kikeli jelentenünk, hogy a megállapítások nem elégségesek, a Bérmunkás fentartásához, Ahoz a tényleges munkához fogás j és annak megszakítás nélküli végzése szükséges^ A tanácsadók- j nak, úgyszintén a kritizálóknak is az előfizetést nyugtázó kis, könyvet, az IWW irodalmát kell a kezükbe venni és házról-ház- ra menni, hogy a valóban létező nagy tunyaságot a magyarságból kiirtsuk a munkás irodalom elhelyezésével. Ismételjük, hogy komoly helyzet előtt állunk, amelynek megoldásához szükséges, hogy minden magyarlakta város képviseltesse magát a szeptember 5-én Clevelandon tartandó magyar nyelvű ipari unionisták országos értekezletén. Megírtuk, hogy az illinoisi bánya kerületben a Pr ogres szive bányász unió sztrájkra hívta ki a bányászokat, mert az uj szerződés keretében nem tudtak megegyezésre jutni a bánya bárókkal azon a munkások részéről fontos követelésben, hogy a kibányászott szén lemé- résénél ne csak a munkáltatók megbízottja, de a munkások kijelölt embere is ot lehessen. A sztrájk hírére nagy mérvű aktivitásra megjelent a kerületben John L. Lewis megbízásából az United Mine Workers bányász unió nevében egy tucat szervező, hogy a sztrájkoló Progresszive bányászok helyébe az UMW embereket helyezzenek el, ugyan akkor szerződéseket kössenek ott a bányatulajdonosokkal. Már ekkor megjósoltuk, hogy tanúi leszünk az amerikai munkásharcok újabb véres eseményei- nak, mert a bányászok ezen kerülete már szolgáltatott ilyen tanulságokkal. A jelentés szerint ez a helyzet már be is következett. Az elmúlt hét vasárnapján a Prog- resszivek egyik szervezője Springfielden haladt autóján egy a szervezethez tartozó munkás társaságában, amikor kocsijuk mellé hajtott egy másik „autó, amelyből rálőttek a szervező autójára és a golyó fején találta a szervezőt, azonnali halált okozva. A lövést leadó autó elsietett, de a szervező kíséretében levő bányásznak sikerült az autó számját megjegyezni, amely után megállapították, hogy az autó tulajdonosa az United Mine Workers egyik vizsgáló biztosa. Az illető tagadja, hogy köze lenne a gyilkossághoz és ugyan akkor alibit is igazol, hogy abban az időben otthon, a lakásán tartózkodott. Ez az eset még jobban felkorbácsolja a sztrájkoló bányászok hangulatát, amely azután nem ismer határt a testvér-testvér elleni háborúban, amelyben a szenvedő végeredményében itt is és ott is a bányászok lesznek. A new yorki cipőiparban a CIO nyerte el a többséget NEW YORK, de különösen annak Brooklyn-i része sok cipőgyárral rendelkezik, amelyek legnagyobb részben hosszú évtizedek óta szervezett műhelyek az American Federation szárnyai alatt. A Bérmunkásnak esztendők óta több olvasója van itt a cipőiparban és a szervezetben es igy közelebbről tudjuk, hogy a cipészek uniójának new yorki csoportja minden időkben az AFofL radikális szárnyát képviselte és igy nem meglepő az, hogy ebben az ipari szervezetet hangoztató lármában a cipész unió lecsatlakozott a CIO- hoz. Meglepő részünkre az lenne, ha ez a csoport hosszú időt töltene el a CIO oldalán. Mert amit nem tudtak a cipészek meglátni Lewisben, amig távol voltak tőle, bizonyos, hogy most a közelebbi kapcsolatnál hamar megfognak győződni arról, hogy nem az osztályharc útjára léptek és nemcsak liberális állásfoglalásukban, de függetlenségükben is alárendeltjeik lesznek Lewis diktatórikus intézkedéseinek. ELVINYILATKOZAT Világbéke helyett—háború Közel húsz esztendeje, hogy a vesztett háború nyomán Németország és Magyarország területeinek egy részét a hóditó hatalmak elvették. A két országgal egyetemben azóta a diplomaták százai nyilatkoztak oly képpen, hogy az országcsonki- tások örökös tűzfészkei lettek Európának, aminek a kiküszöböléséhez a nemzetek együttesének sincs többé hatalma. Hogy nemcsak az úgynevezett revízióra képtelen a “kul- tur világ” de a Japán-Kinai események azt igazolják, hogy a közel huszesztendős európai tanulságok értékesítésére sincs ereje. De a távol-keleti harcok betekintést nyújtanak a politikai kártyavetők hamis üzelmeibe, ha tudjuk azt, hogy ott is területek elhóditásáért folyik a küzdelem, amelyet azok is szótlanul nézik, akik a német és a magyar területekért esztendők óta krokodil-könnyeket hullajtanak. Tanulságot vonhat le a munkásosztály ebből is, hogy a kapitalista osztály itt is megérti egymást, különösen ha mindkét félnek eladhatja háborús, gyilkoló termékeit. Csak az osztálytudatosan szervezett munkásság világosíthatja fel úgy a japán mint a kínai népet, hogy nem azok az el- lenségeg akik fegyverekkel a kézben szemben állnak egymással, de akik a biztos fedezékekből őket a háborúra uszítják. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség ni* csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélküiözéjtt^a]álható dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsak és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
