Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-08-21 / 959. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERSApplication for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to OF THE WORLD Cleveland, Ohio pending VOL XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937 AUG. 21 NUMBER 959 SZÁM. ERŐSZAKOSSÁGOK OSZTÁLYHARCBAN Az Independent Register Comp, munkásai béremelést kaptak A Civil Liberties Union sta­tisztikát állított össze az ez év­ben elkövetett erőszakosságok­ról, melyből kitűnik, hogy ja­nuár elseje óta a sztrájkokban 24 munkás veszítette életét és 490 szenvedett sérülést. Leg­nagyobb részük a picket vonal­iakon. Ugyan ezen idő lefor­gása alatt egy rendőr halt meg és 70 sebesült meg a jelentés szerint. A nem-sztrájkoló (sztrájktörő) munkások közül egysem veszítette életét és csak 31 sebesülést jegyez fel a kró­nika. Az összes halálesetek — hét kivételével — és az összes se­besülések az acél sztrájkkal kapcsolatban történtek. A ha­lálesetekben január elseje óta Illinois állam vezet 10 halottal, a. többi államokban történt ha­lálesetekről a következőkben számol be a jelentés: Ohio 6, Michigan 2, California 1, New Jersey 1, Tennessee 1, Pennsyl­vania 1, New York 1 és Mary­land 1. A sebesültek számánál Penn­sylvania vezet 158—1. A többi államok sebesült lajstroma: California 125, Illinois 116, Mi­chigan 84, Ohio 72, New Jer­sey 59 és New York 42. A Civil Liberties Union a je­lentéssel kapcsolatban megálla­pítja, hogy “az előítélet, me­lyet a szervezett munkásság el­len terjesztettek az erőszakos­ságokkal kapcsolatban, teljesen alaptalan. A kimutatás félre­érthetetlenül bizonyítja, hogy az erőszakosságokat nem a sztrájkolok követték el, hanem ő elennük. használták.” Megszoktuk már, hogy az erőszakosságokért a munkássá­got teszik felelőssé. Pedig a fenti kimutatás _ kétségtelenül megállapítja, hogy amig az ez évben lefolyt sztrájkokban 24 munkás veszítette életét és 490 sebesült meg, addig csak egy rendőr halt meg és 70 sebesült meg, valamint a sztrájktörők közül csak 31 szenvedett sérü­lést. CLEVELAND, O. — Meg­írtuk, hogy az IWW 440-es gép­ipari szervezetéhez csatlakozott Independent Register Company munkásai, röviddel a lecsatla­kozás után megválasztották a a műhely bizottságukat, amely a munkások gyűlése által össze­állított követelést eljuttatta a gyár igazgatóságához, amely azt különböző kifogásokkal akarta elodázni mégcsak a tár­gyalástól is. Amikor a munkások nem vet­ték tudomásul, hogy az igazga­tóság elnökének távolléte ok lenne a tárgyalás elhalasztásá­ra, a követelések részletezése megkezdődött és órák alatt, mint arról tudósítással voltunk, a munkások részleges győzelmet arattak. A felállított követelésben szerepelt egy. húsz százalékos béremelés is, amelyet az elnök igazgató távollétére való tekin­tettel néhány napra a bizottság a munkások előzetes hozzájáru­lásával kikapcsolt az előterjesz­tésből, hogy azt az elnök igaz­gató visszaérkezése után veszik elő. A múlt héten érkezett vissza a városba az Independent Re­gister Company elnök igazgató­ja és a műhely bizottság dolga volt, hogy a tárgyalások a mun­kások fizetés javítására is meg­kezdődjenek. Nincs módunkban Írásban képet adni arról, hogy mit érzett az elnök igazgató, amikor a munkások szervezke­déséről tudomást szerzett, de bizonyos, hogy érthetetlen volt neki, hogy a még néhány héttel ezelőtt hétnapot is minden kü­lön díjazás nélkül dolgozó mun­kások, most munkásembert megillető módon kívánnak élni és dolgozni szervezett erejükkel ennek biztosítását is megterem­tették az IWW-ba való tömörü­léssel. A műhely bizottság néhány órai tárgyalás után elhozta a munkásoknak az igazgatóság Ford rendelkezik a legnagyobb privát hadsereggel DETROIT, Mich. — Henry Ford a fasizmus úttörője Ame­rikában ? Ez a kérdés foglal­koztatja sok detroiti munkást. Kétségtelen az, hogy a Ford “service squad” (besúgók bri­gádja) a legnagyobb titkos szervezet az egész világon. A Ford besúgói nemcsak a mun­kahelyen, hanem otthonaikban, egyesületeikben és szórakozó helyeiken is kémkednek a mun­kásokra. Az alkalmazott béren­cek kedvelt foglalkozása elárul­ni azon munkásokat, akik szer­vezkedni akarnak. Vigilante csoportokat szerveznek és a meglevőket igyekeznek rábír­ni vigilante akciókra. A Ford River Rouge telepén dolgozó munkások jelentései szerint az alkalmazott munká­sok közül minden tizedik a tit­kos service department szolgá­latában van. Harry Bennett a titkos szolgálati osztály főnöke dicsekedve jelentette ki, hogy 30 ezer Fordmunkás van készen “fegyvert ragadni” megvédeni a “munkajogát” az esetben, ha sztrájkot proklamálnának a Ford telepen. Ezen csőcseléknek a gyilkosságra való kiképzésére, valamikor nagynevű, de lezül­lött atlétákat alkalmaznak, töb­bek között Eddie Cicotte és Kid McCoy, aki a közelmúltban sza­badult ki a San Quentin-i fegy- házból, ahol gyilkolásért ült. Bennett, aki a Michigan állami kegyelmi testület (state parole board) tagja, a közelmúltban 300 megkegyelmezett börtön­tölteléket vett fel a Ford tit­kos szolgálati osztályába. Mr. Bennett Detroitot kis kerületekre osztotta fel és uta­sította kémjeit, hogy kis “szomszédsági egyedeket” al­kossanak minden kerületben. Ezen egyedeknek készen kell lenni az “akcióra” pillanatnyi felszóllitásra. A kémeknek a feleségeit is meghívják gyűlé­seikre és betanítják, hogy ho­gyan árulkodjanak szomszéd­jaikra. Ezek a kémek a vezetői szá­mos vigilante szervezetnek. Sam Taylor a river rouge-i telep egyik “foremanja” — akiről megállapítást nyert, hogy egyik vezetője volt Walter Reutter és Richard Frankensteen, CIO szervezők elleni támadásnak a közelmultben, elnöke a “Knight of Dearborn” nevű szervezet­nek, amelynek célja “harcot a a kommunizmus” ellen és “ápol­ni az igazi hazafiságot.” C. A. Brooks, a dearborni rendőrfő­nök alapitó tagja ezen egyesü­letnek. Arthur Nelson és Roy Irvin Ford alkalmazottak a vezérei a gyanús “Workers Council for Sodal Justice” egyesületnek, mely kizárja a zsidókat tagjai sorából és amelyet Coughlin pá­ter is melegen indorzál. A kö­zelmúltban ez az egyesület több Michigan államban meg­jelenő újságban egész oldalas hirdetést helyezett el, amely­ben támadják az United Auto­mobil Workers szervezetet. Ál­talános a vélemény, hogy en­nek anyagi fedezéséhez Ford járult hozzá. Egy másik szervezet, amely­ben a Ford kémek akti vak, a “Ford Broterhood Association,” amely a Wagner törvény elle­nére működik. Pár hónappal ezelőtt sok Ford foremen uta­sította a fennhatósága alatt le­vő munkásokat, hogy csatlakoz­zanak ezen szervezethez és is­merjék azt el kollektiv egyez­tető testületüknek. A szervezet sohasem gyülésezik, de nyom- (Folyt. a 2-ik oldalon.) döntését, melyet a telep mun­kásainak közös gyűlése tudo­másul vett, mint megmozdulá­sának ifjú gyümölcsét, de amely annál eredményesebb, ameny- nyiben óránként tiz centes bér­emeléshez juttatta a telep ösz- szes munkásait. A véghetetlen munkaidő is meg lett korlátozva heti negy­ven órában. Fizetéses vakáció is biztosítva lett a néhány hete szervezkedő munkásoknak. Bizonyára ezek az eredmé­nyek és a 440-es többi cleve­landi sikerei a dolgozók érdeké­ben adtak tollat a clevelandi Plain Dealer újságírójának a kezébe annak a cikknek a meg­írásához, amely a lap augusz­tus 8-iki, vasárnapi számában megjelent és bemutatja az IWW szervezetét, mint az ipari szer­vezet tökéletesítőj ét, amelyben minden hatalom a dolgozó mun­kásoknál van és a szervezet tisztviselői csak a műhelyek, a gyárak dolgozói határozatának a végrehajtói. A Cleveland Plain Dealer is, mint a többi kapitalista lapok ezer oldalról támadják az IWW-t, ezért teszünk említést arról az eseményről, amikor elismerni kénytelen, hogy a dolgozó munkások egyetlen igazi barátja az IWW.

Next

/
Oldalképek
Tartalom