Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-07-31 / 956. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 julius 31. Los Angelesi levél Szeptemberben jelentettem, hogy a város egyik legnagyobb szivar gyárában is megmozdultak a munkások, hogy orvoslást nyerjenek részben a mindég silányabb anyag adagolása ellen, ami befolyásolja a munka szállítási mennyiséget, valamint az emelkedett megélhetés áraihoz arányitva, béremeléshez is jussanak. Megírtam akkor, hogy a sztrájk mozgalmat sikerült nagyobbrészt Ígéretekkel leszereni. Most egy esztendő után sem lettek azok az ígéretek beváltva, ami állandó nézeteltérések és harcok gyűjtő pontjai nemcsak a munkások és a munkaadók között, de napirenden vannak ezek a veszekedések a munkások között is. A sztrájk után alakult itt a munkások között egy szervezet, de a munkásokat nem bírta beszervezni. Később az ötven centes havi illeték ellenében betegsegélyt is Ígért, de az sem sikerült könnyű csalétnek. A munkatelepeken egyre rosz- szabb lett a helyzet és a gyűlések, amelyeken megvilágítást nyertek a panaszok egyre sűrűbbek lettek. Amikor azon ajánlatt került az asztalra, hogy csatlakozni kellene valamelyik meglevő szervezethez, a nyílt gyűlésnek ajánlottam az iWW-t, de azt túl radikálisnak találták. A CIO-ról az volt a vélemény és kifogás, hogy kommunista szervezet, mig az AFofL-t kivénhedt, ósdinak mondották. Továbbra is maradtak a független szervezet mellett, amely még az AFofL-nél is ósdibb kifogással utasította vissza a kisebb szivar gyár munkásainak azt a kívánságát, hogy ők is a szervezethez akarnak csatlakozni. Elutasították, hogy itt csak ennek a gyárnak a munkásaiért harcolnak. Az itt lévő 300 munkás között legalább feles számban vannak a besúgók, akik mivel dolgozni nem tudnak, igy akarják magukat értékesíteni a munkálta toknál. Ezeknek a munkája folytán nagyon sokan már nem mertek havi dijakat sem fizetni. Ezért szükségessé vált egy mozgalom a szervezet elismertetésére. Ezt meg is nyerték, de a helyzet nem javult, mert a gyűléseken minden az történik amit a gyáros a besúgókkal megszavaztat. Az elmúlt napokban úgy a jobb anyag, mint a béremelés érdekében történt kísérlet, amelyet úgy intéztek el, hogy a kb. 60 szivaros, akik jobb minőségű szivart készítenek kaptak ezer szivaronként 50 cent javítást, mig a többség, akik az olcsóbb szivarokon dolgozik 16 centet kaptak ezer szivarnál. És hogy ezt az elégedetlenséget lecsapoljak, miiid- járt azt hiresztelik, hogy az olcsó szivar gyártását rövidesen befogják teljesen szüntetni. Ezt a gyalázatos ajánlatott a bizottság elfogadta és 18 hónapra _ _ - - — — — megkötötte vele a munkásokat, vagyis 1938 decemberéig. Az anyag javításáról szó sincs, ami azt jelenti, hogy az öt és félnapi munka idő mellett nem tudunk több szivart szállítani, mint 3500-tól 4000-ig. Azok közül a munkások közül, akik nem voltak ezzel az intézkedéssel megelégedve lien beállottak a CIO szervezetbe, akiknek az elbocsátását a független szervezet követelte. A gyáros nem akart ennek eleget tenni és sztrájk utján távolították el ezt a 11 munkást. De a Labor Board utasítására vissza kellett őket venni és most a Labor Board rendel el szavazást a hová tartozás ügyéjen. Jellemző a sok értelmetlen munkásra, hogy olyan szervezetért verekszik, amely egyáltalában nem alkalmas a helyzete jobbá tevésére. A fentebb vázolt munka mellett a jobb szivart készítők 16 dollárt kapnak ezer szivar után és azt ketten készítik, mig az olcsóbb szivarért 9 dollárt fizetnek ezrenként és azt is ketten csinálják. De a munkaadók itt is celt érnek, mert e két munkát végzők közt nagyobb a harc, mim a munkás és a munkáltató között. A munkások egymás közötti meg nem értése a legnagyobb hiba itt is, de tisztán láthatja mindenki, hogy a szervezet is a maga előnyére használja ezt ki. Csak az IWW az, amely nem élesíteni, de megszüntetni igyekszik a munkások egymás közti ellen szenvet az “egy mindért, mind egyért” felismerés tanításával és gyakorlásával. (K-né.) A BÉRMUNKÁSÉRT Tanulni sohasem késő AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: Amerikában, ahol az újabb bevándorlók generációi kénytelenek voltak ismereteiket kibővíteni, hogy az uj környezetbe beillesztkedhessenek, a felnőttek oktatását Virginiában és New Englandban az első telepesek idejében kezdték. A new englandi államokban még jóval a köziskolák megalapítása előtt, 1826-ban számos líceumot létesítettek, ahol felnőtteket felolvasások utján oktatták ki a különbözőbb tárgyakra és elméletekre. így a Boston Lyceum elnök Daniel Webster, Amerika egyik legnagyobb szónoka volt. Ralph Waldo Emerson város- ról-városra utazott, hogy a tudományra éhes felnőtt hallgatókat bölcsészeti előadásokkal oktassa. Más lyceumi előadók között találjuk: Thoreau-t, Lowell-t, Holmes-t, Hale-t, Henry Ward Beechert-t és Wendell Phillipset, akik a kor legnagyobb irói voltak. Ezek a kiváló emberek a tudomány oktatását tűzték ki célul a legszélesebb körzetekben és nem egyéni előnyöket hajszoltak. Úgy mondják, hogy Emerson egy-egy előadásért 5 dollár dijat kapott, valamint elegendő zabot, amivel lovát megetethette. Az előadások iránt az érdeklődés mind nagyobb volt, oly annyira, hogy néhány év alatt 3000 város és falu létesített líceumokat. A polgárháború alatt a lyceumokat megszüntették működésűket s csak napjainkban kezdenek újraéledni “public forum” néven. Úgy azok, akik a régi lyceu- mok látogatói voltak, mint az emberek, akik manapság hallgatják a modern fórumokat légióként önképzés céljából tanulnak. A felnőttet senkisem kötelezi, hogy rendszeresen, vagy időnként iskolába járjon Azért jár előadásokra mert í tárgy érdekli, tanulni akar Mindannyian önként tanulnak ha a cél más is. Az egyik azérl [hallgatja az előadásokat, hogj szakmája terén lépést tartson a legújabb fejleményekkel, mások, hogy jobb fizetést kaphassanak, ismét mások pedig, hogy a szülői, vagy polgári feladatokat könnyebbséggel viseljék. Ha nem szeretjük a formális iskolai oktatást, olvasva tanulunk, hallgatjuk a rádiót, felolvasásokra járunk, vitaesteken veszünk részt, múzeumokat, könyvtárakat látogatunk es koncert előadásokat hallgatónk. Az ember ugyanazt a célt más utón módon is elérheti, nem feltétlen szükséges tehát, hogy a formális iskolai módszert kövessük. Számtalan felnőtt ember van, aki örömmel tanulna, de nem szívesen ülne be az iskola-pádba. Erre nincs feltétlen szüksége a felnőttnek, manapság, amikor a tanulás lehetőségek legkülönfélébb médiumai állnak rendelkezésére a városi embernek, de a tanyán lakónak is. Ha ipari oktatásban akarunk részesülni, a köziskolák ipari szaktan folyamait hallgatjuk, vagy valamely privát iskolába iratkozunk be. A legutóbbi évek folyamán a szövetségi kormány a tanítók segítségére sietett s ily ni ódon a tanulási lehetőségek széies mezői nyíltak meg a tudományszomjas polgárság számára. Számítások szerint nem kevesebb mint 700,000 ember sajátította el az irás és olvasás egy szerű tudományát a legutóbbi négy év alatt. A közmondást, hogy “ anul- ni sosem késő” sok tizezer fel nőtt ember tette magáévá, an nak dacára, hogy nagy részük javakenyerét megette. Mintegy 6000 segély-tanító az ország minden részében oktatja az irástalanokat és a tanulók soraiban nem egy 90 éves tanulót is találunk. Az ország területén ezidőszerint 22,77 ) tanfolyam működik, ahol ir íst és olvasást tanítanak. A rendes iskolai tárgyakat, az ismert J. Deák, Akron................ 1.00 G. Deme, Akron................ 3.00 J. Nagy, Astoria.............. 1.00 Z. Zatykó, Astoria.......... 2.00 A. Bukovszky, Berwyn.... 4.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport.... 2.00 J. Herold, Bridgeport..... 2.00 A. Székely, Bedford......... 3.00 St. Bukovszky, CRero..... 5.00 S. Török, Chicago...............1.00 J. Zára, Chicago................. 1.00 A. L. Szász, Chicago.... 5.00 Paul Pika, Chicago........... 1.00 P. Bokor, Chicago.......... 1.00 H. Varjú, Chicago......... 1.00 M. Bakos, Cleveland....... 2.00 Emil May, Cleveland....... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 3.00 J. Kollár, Cleveland....... 2.00 A. Molnár Cleveland...... 3.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland....... 5.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland.... 5.00 Mrs. J. Leiz, Cleveland.... 5.00 M. Danka, Cleveland..... 3.00 Gy. Siket, Cleveland..... 1.00 J. Lakner, Cleveland..... 1.00 Ch. Sas, Cleveland........... 5.00 M. Fekete, Coraopolis..... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 E. J. Havel, Garfield....... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York....... 3.00 J. Nagy, New York......... 2.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York_ 3.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vlasits, New York..... 4.00 A. Kissák, New York....... 1.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York....... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston......... 3.00 L. Rost, Phila..................... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh.... 3.00 P. Matis, Pittsburgh....... 3.00 A. Lelko, Pittsburgh....... 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.... 3.00 A. Hülber, Richmond....... 5.00 G. Kuhn, Solon................. 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 1.00 J. Gyurcsek, Thornwille.. 3.00 Szabó M. Williamston....... 5.00 elemi és középiskolai oktatást a népiskolákra és felnőttek iskoláira is kiterjesztették úgy, hogy ma már rengeteg tárgy között válogathat a felnőtt tanuló. Az oktatási órák úgy a nap, mint az est folyamán folytatódnak a Városokban. A vidékek lakói számára a földmivelési oktatás sokféle ága nyújt tanulási lehetőségeket. A helybeli megyei képviselők segítségével tanfolyamok létesülnek, ahol a földmivelés minden ágát, valamint közegészséget, higéniát és közgazdaságot tanítanak. Az elszigeteltebb lakók számára a rengeteg “levelező iskola” áll rendelkezésre. FLIS. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
