Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-12-25 / 987. szám

1937 december 25. BÉRMUNKÁS 5 oldal SZILÁNKOK Nagyszerű dolog lehet állam­férfinak lenni. Országok, népek ügyeit intézni. Magamfajta kis ember irigységgel nézheti a tu­dálékos kis és nagy urakat, a- mint gondterhes fejüket össze­dugják és világraszóló határo­zatokat hoznak. Hires foglalko­zás ám ez. Az 1914-es 18-as nagy hábo­rú előtt is már sok dicshimnu­szokat zengtek egyes kiváló ál­lamtudós sikerei felett. Nevü­ket, mint például az angol Crom- welt történelmi példaképpé a- vatták. Ez a nagyszerű, jólfize­tett és sok dicsőséggel befont foglalkozás Michiavelli korától fogva nyerte el a köztudatban, elfoglalt helyét. A nagyháboru hivatalos befejezése után pedig állandósított intézményben (a Nemzetek Ligája) Svájcz ál­lamban telepítették le őket. Ré­gen csak itt ott tűnt fel egy egy állambölcs. Ma már többesszám­ban beszélhetünk róluk. Úgy haladunk ezzel is mint a szer­szám fejlődésével sőt az egyik kiegészítő része a másiknak. A szerszámok fejlődése nagymé­retű termelést kíván, sok külön kategóriába helyezett intéző osztályokkal. Hazai és idegen- forgalmi irodákkal. Az azelőtti lokális lángész nemzetközi is­meretségre és hírnévre tesz szert. A különböző országok fő­városait és ipartelepeit járják. Egyszerűsített és rövid megha­tározásban a nemzetközi tőke ügynökeinek nevezhetnénk ő- ket. Az államférfi, dokumentu- mos irathalmazt hord táskájá­ban. Az ipari és kereskedelmi ügynök pedig gépeket és terv­rajzokat. Megbízójuk ugyanaz Másszóval: a legendás államtu­dós köznapi nyelven Morgan ügynök lesz. Csak a tőkés ér­dekeltségek ügyes hírszolgála­tának tudható az be, hogy meg­különböztetést teszünk állam­férfi, államtudós és suviszk — ügynök között. A külföldet járó hittérítők kik a krisztusi ke­reszténységet adagokban árul­ják a nemhivőknek, is egyik válfajuk. Kivétel nélkül valamennyitől megkivántatik, sőt egész sike­rük függ attól, hogy szemrebbe­nés és mosoly nélkül tudjanak hazudni. Dicsőséges és jólfize­tett megbízatásuk sok kényel­met, úri életet ad, de az igaz­mondást őszinteséget csak ál- mukbabn gyakorolják. Ezért — sajnálattal bár de vissza vonom előbbi irigységeskedésem — nem kérek belőle. A La Folette vezetése alatt működő szenátusi vizsgáló bi­zottság a gyárosok és gyárosok spiclijeinek aljas üzelmeiről sok dolgot felderített. A polgári la­pok hasábokban számoltak be például a Youngstown és War- reni összeesküvésről, hol a gyá­rosok százakra menő bérencei a hatóságok hivatalos égisze alatt végezték sztrájktörő mun­kájukat. Ezek a felderített al­jasságok azonban annyira köz­helyek a kapitalisták üzelmeit ismerők előtt, hogy igazán nem izgatnak. Csupán azokat izgat­ják, akik a bibliai meséket még ma is kész pénzül veszik és az igazságot nem kérges tenyerű emberektől, de a tolvajok őrzői­től várják. Minden esetben, ahol szervezett munkáscsopor­tok nyílt harcba keverednek a Youngstowni és Warreni eset ismétlődik meg. Hosszú időkre visszamenőleg. Ezreit tudnánk az ilyen eseteknek felsorolni. A La Folette bizottság is renge­teg esetet hozott felszínre és sok hülyének nyitotta fel sze­mét. Mindez azonban csak Ízelí­tő a bűnhalmazzal szemben, mely valamikor — talán nem is nagyon messze jövőben — rá lessz olvasva a hatalmában tob­zódó tőkére. Chester a gyárosok országos szövetségének elnöke csak most nyilatkozott, hogy ő és szövet­sége kézséggel segít ebben a bűn felderítő munkában. Segí­tenek adatokat gyűjteni!? ő és Girdler és társaik, kiknek fáj az agyonvert sztrájkoló feje. Kik­nek szivsajongást okoz az utcá­ra dobott családapának éhező rongyos gyermekeit nézni. Kik ezen nemes szenvedésüket pezs­gőbe fullasztják. Bevezetésképpen, a Bérmun­kás olvasók és a szerkesztő monkástársam elnézését kérem, hogy ez egyszer, a tőlem meg­szokott ipari hírek és társadal­mi ferdeségekkel foglalkozó dolgozatok helyett ilyen írást kell olvassanak. De nem hagyhatom szó nél­kül azt a szemtelenkedést, amit a közelmúltban tartott Hay- marketi ünnepélyünk kapcsán, az “A Munkás” hasábjain, an­nak december 11-iki számában, valaki: becsületes nevének el- halgatásával elkövetett. Bár mi nem titkolództunk és nem is túloztunk a Bérmunkás­ban irt beszámolónkban. Nem is dicsekedtünk. A helyi viszo­nyok és a munkátlanság indo­kolttá tette, hogy túlságosan nagy anyagi sikert nem értünk el. És mégis: “Itt említem meg: ugyancsak megnyugvással — piszkoskodik az “A Munkás” Figyelője — hogy három nappal később Wie­ner Andor kudarcot vallott.” Ejnye, ejnye! Micsoda meg­állapítás ez? Hát Wiener Andor hogyan vallott kudarcot? ő ren­dezte az ünnepélyt? Nem hall­gatták meg akik jelen voltak? Nem volt jó a program? Rosz- szul játszottak a szereplők? Nem ünnepeltük méltó keretek között a munkástörténelem egy­ik leggyászosabb fejezetét? Hát ha magyarul tudsz ecsém, akkof- hazudsz! Ha nem tudsz — akkor szamár vagy! Nem gondolnám, hogy akár elvi. akár taktikai szemponaból is helyesen járt el, hogy a Da­lárdába bele rúgott. Meghívtuk őket és ők kézséggel eljöttek. Nem “Mennyből az angyalt” énekelték, hanem egy szép mun­kás indulót és egy népdalt. S hogy a Dalárdában Bérmunkás olvasók is vannak és az kimon­dottan egyik frakciót sem ré­ELŐZETES JELENTÉS Az IWW. clevelandi magyar tagjai, december 31-én Szilvesz­ter este, társas összejövetel ke­retében búcsúztatják el az esz­tendőt. Január 1-én szombat d.u. 3 órai kezdettel az East Sidei Munkás Dalárdával közösen, annak helyiségében, Műsorral egybekötött mulatságot rendez­nek. Színre kerül a “Néma Vád­lott” — jó szereposztásban Szi­lágyi rendezésében — Jó zené­ről és más egyebekről gondos­kodva lesz. FELMENTETTÉK KUN BÉLÁT? Göndör Ferenc, az “Ember” cimü lapjának, legutóbbi szá­mában arról értesíti az olvasóit hogy “megbízható” forrásból értesült, Kun Béla szabadon- bocsájtásáról. Göndör a forrást nem nevezi meg. Ennek elhal- gatása mellett, a “megbízható” hirt csak fentartással közli. A fentartásra, minden oka meg van — Nekünk is ... A szomo­rú a dologban az, hogy elvtár­szesiti kedvezményben az az ő belügyük. Mióta lett kultusz az SZ.L.P.- nél, a korosabb proletárok gu- nyolása? S mennyiben használ mozgalmuknak, hogy Wienert “analfabétának” nevezhetik hi­vatalos lapjukban? Nem gon­dolja hogy ködös agyáról a pók­hálót saját hívei vakarják le az ilyesmiért? Ecsém! Te holmi Wiener kö­vetőkről beszélsz. Követők van­nak az egyházaknál — de az IWW mozgalma, nem úgy mint a párt — ilyesmitől mentes. Nem godolod, hogy egy kicsit émelygős és utálatos, az a hi­valkodás és hencegés amit az “A Munkás” türelmes hasábja­in mivelsz? Hát, ha “Inkább fi­gyelnek az Sz.L.P. tudományos tanítására”, akkor te miért nem figyelsz? Mióta nevezik azon a tájon a nyelvöltögetést tudo­mánynak? Engedelmet kérek: de a hazudozás és piszkolódás még az SZ.L.P.-nél sem téveszt­hető össze, holmi tudománnyal. E kettő nem vegyül . . . “Kik csupán mükedvelésben töltik telüket, nyarukat” fűzi tovább a “tudományát” és nyúj­togatja nyelvét az akroni IWW- istákra. Hát ami igaz, az igaz. Pont egy évvel ezelőtt, rendeztünk egy jubileumi ünnepélyt, la­punk 25 éves fennállása alkal­mából. Egy két családi kirándu­lást is az elmúlt nyáron. Mióta bűn ilyesmit csinálni? S ha az akkor erre a bűnre csak az Sz. L.P.-nek van kizárólagos sza­badalma? Hiszen még N.M. rá­dió bejelentő sem tudná egy szuszra megmondani, aki hir­detéseiket közölte, hogy hány­szor csinnadrattáztak az elmúlt évben . . . “Most pedig tudatom, hogy Thanksgivingi mulatságunk jö­vedelme 125 dollár . . .” majd A SPANYOL ÁRVÁKÉRT Várakozáson felül sikerült a clevelandi műsorral egybekötött mulatság a spanyol árvák javá­ra. Bár a tiszta jövedelmét vég­leges elszámolás hijján, még nem ismerjük a hatszáz főnyi közönség és a forgalom, garan­tálják, hogy a siker száz száza­lékos lesz. FIGYELEM CLEVELAND! Most csütörtökön este, decem­ber 23-án 8 órai kezdettel, az Ifjúsági alsó termében Green Sándor tart előadást. Tárgy: A munkás művészet Dec. 30-án Dr. Widder tart egészségügyi előadást. Kérjük a Bérmunkás olvasó­inak tömeges megjelenését. Kérdések, hozzászóllások. — Szabad bemenet. TOM MOONEYÉRT New York — Impozáns kere­tek között folyt le az a hatal­mas védelmi gyűlés, melyet Tom Mooney és Warren K. Bil­lings kiszabadítása érdekében rendeztek a liberálisok. A gyűlés egyik szónoka La Guardia polgármester volt, aki California állam reakciós poli­tikusairól lerántotta a leplet. Gyűjtést ejtettek a védelem­re, melynek összege 350 dollár volt és a Tom Mooney Moulders Deffense Committee-nek szol­gáltatták át, mely a világ leg­ismertebb ügyét U. S. Supreme Court ja elé viszi a közel jövő­ben. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. tovább fűzi igy: Ezen marxista tanításra fognak a munkások halgatni és nem Mennyből az Angyalra”. Ez aztán döfi! Hallottam én már jó szakácsokról. Vannak akik ízletesen tudnak főzni. De forradalmi csirkepaprikást for­radalmi csigatésztát én még nem ettem! Ha ilyesmi is van, küldjék be Ripleyhez és Ő kö­zölni fogja a “Belived or not” rovatban. Befejezésül: öcsém, fogj hoz­zá sürgősen a tanláshoz. Vegyél egy tanfolyamot, a munkástisz­tesség és munkáserkölcs tana­iból. Ilyen foglalkozás mellett alkalmad nyílik leszokni a ha- zudozásról meg a piszkolódás- ról. Nem leszel kitéve annak, hogy csúnya nyelved tolszárral visszatolják, mert ezt a mun­kát hidd el nem szivesen vég­zem. Kedves rokony, hát ne vedd zokon — tőlem ezen figyelmez­tetést. Ne köpködj, ne lármázz, ne csinálj müfelháborodást és ne csúfold azokat, akik kenye­rük javát a munkásmozgalom­ban harcolva ették meg. Azok­ra te csak fel nézhetsz ecsém! S ahoz, hogy valakit le nézz ,te még fiatal vagy . . . De tanulni sohasem késő. Ezt üzeni neked az “öreg”: Bischof f. OlvasdaBérmunkást! S—n. sai még mindig halgatnak- NY I L TTÉ R ­Válasz egy nyelvöltögetőnek — Ne lódíts ecsém!

Next

/
Oldalképek
Tartalom