Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-12-11 / 985. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 december 11. SZAKSZERVEZETEK ÉS A VEZÉREK IRTA: SAM WEINER Egy olyan gazdasági szervezet fölépítéséhez amely megfe­lel az államszocializmus előkészítésének, szükséges, hogy annak vezetősége diktatórikus hatalommal rendelkezzen. Egy ilyen szervezetben á vezérek éber figyelemmel szemlélik az osztálytu­datos tagságot, nehogy az az osztályharc szellemétől áthatva, forradalmi taktikát és elveket terjesszen, vagy valósítson meg, mert abban az esetben veszély fenyegeti a reakciós vezéreket sőt végeredményben a bér és profitrenszert is. Minden ilyen törek­vést tehát igyekeznek már csirájában elfojtani. «>-----------------------------------------­A fönti tény magyarázza meg a United Automobile Workers of America röviden az UAWA konvenciójának a menetét is, ha meggondoljuk azt, hogy a General Motors, a Chrysler és a többi nagy automobil gyárak vonakodnak szerződést kötni amíg a vezérek nem biztosítják őket arról, hogy képesek a bé- kétlen elemeket, értsd a harcra kész tagságot kontrolálni, vagy elhallgatattak A társaságok biztosítékot akarnak a vezérek­től az úgynevezett “vad” és a “törvénytelen” sztrájkok ellen. A konvenció jelszavai a demok­rácia és a diktatúra körül forog­tak. A hivatalos vezérek a prog­resszív jelszót választották, a diktatúra szerintük rosszul hangzik. Homer Martin elnök és Frankenstein alelnök mint Lewis szócsövei híven szolgál­ták uraikat. Homer és Frankenstein dik­tatórikus törekvéseit a “Unity” csoport igyekezett meghiúsíta­ni Reuther testvérek, Travis Mortimer és mások vezetése al­att. A “Unity” csoport küldöt­tei élesen bírálták a szervezet vezetőségének elveit és szabá­lyait. Követelték, hogy a helyi szervezetek a “local”-ok maguk válasszák tisztviselőiket továb­bá, hogy a járulékok egyenlően legyenek fölosztva a központ és a helyi szervezet között. Eddig a pénzek legnagyobb része a központba vándorolt. Ellenez­ték, hogy a hatalom teljesen a központi tisztviselőség kezében legyen. Követelték, hogy a tag­ságnak legyen joga sztrájkot kihívni, és befejezni. Ne legyen joguk a hivatalosaknak sztrájk­ot befejezni a tagság beleegye­zése nélkül, akiket rendszerint “fait accompli” bevégzett tény elé állítanak. A helyzet annyira kritikus lett a “progresszivek”- nek, hogy Lewisnek kellett köz­belépni, akit erre a célra Was­hingtonból hívtak meg, hogy megakadályozza a hivatalos kontrol vereségét, Még igy is nehéz helyzetbe kerültek. Vég­re Mr. Dubinsky a Ladies Gar­ment Worker-ektől és Óra Gass- away a Bányász Unió alelnöke segítette a vezetőséget a csává­ból. A hét vezető főhivatalnok közül négyen az ő emberük és 17 végrehajtóbizottsági ta­gok közüj tizenhárom tartozik engedelmességgel a vezetőség­nek. Az uj szabályok jelentéke­nyen kibővítették az elnök ha­táskörét. ő nevezi ki s mozdít­ja el a hivatalnokokat, és igy teljesen hatalmában van a szer­vezet. Egy pontot nyertek a “Unity” csoport emberei, éspe­dig a konvenciók ezután félév­enként lesznek megtartva, nem évenként, mint ezt a hivatalos körök akarták. Ilyenformán sikerült a tagsá­got behengerelni, és rögtön az első győzelmi mámorban Mr. Martin megkezdte a “tisztoga­tást”. Tíz szervezőt, közöttük Reuther Victor és Travis Mor- timert, tehát a legemlitésre mél­tóbb ellenfeleit rögtön elbocsáj- tott. Ezek voltak tudniillik a Flint-i szervezet vezetői akik Mr. Martin szerint nagy bűnt követtek el amennyiben meg­szervezték a második Fiinti ülő­sztrájkot. A Fiinti ügyeket ez­entúl egy bizottság fogja intéz­ni amelyet Mr. Martin nevezett ki. A Flínti szervezet tagsága méltó fölháborodásában ez mi­att kérdőre vonta Mr. Martint. Erre ez a sima modorú kenet- teljes ex-tiszteletes ur revolver­rel kezében hadonászott a küld­öttség tagjainak azs orra előtt, vagyis a korrupt gangszter- unió vezérek módszerét alkal­mazta. A tagság ezen legelemibb jo­gainak eltiprását nemcsak a küldöttek a kommunista párt, és a Lovestonisták csoportja is üdvözölte. A Labor fékerek zsákja megtalálja a foltját. A tagságot cserben hagyták a jo­gaiért küzdő tusájában, és se­gítették a Labor fékereket. Nemcsak a CIO-hoz tartozó Auto ipari szervezetekben visel­kednek a vezérek szégyentelje­sen, hanem a szállító munkások Pacific parti szervezeteiben is. A nyugat parti Maritime Fe­deration vagy negyven ezer har­cos munkást ölel fel. Ezeknek a munkásoknak az utóbbi idő­ben sikerült kemény harc árán a tagság életszínvonalát emelni mint még soha ezelőtt. De jelen­leg komoly veszély fenyegeti a Maritime Federationt, nem any- nyira a munkaadók oldaláról National Maritime Union részé­ről. Mr. Lewis, Harry Bridgest szemelte ki ennek a szennyes munkának a keresztülvitelére. Nem határoz az semmit sem Mr. Lewis-nek vagy Bridges- nek hogy a Maritime Federati­on a közelmúltban, kemény küz­delmek árán és a legpéldásabb szolidaritás által megszervez­ték a munkásokat és valóban fényes győzelmeket arattak. Ne­kik a fő, hogy a Maritime Fede­rationt megrontsák és azután ellenőrizzék a CIO részére. Ezt a munkát az a Harry Bridges végzi aki 1937 április 11-én azt jelentette ki, hogy; “AKI A MARITIME FEDERATION-T A CIO.-hoz AKARJA CSATOL­NI, SZERVEZET ROMBOLÓ MUNKÁSCSALÓ ÉS A HAJÓS TÁRSASÁGOK BÉRENCE”. Most ő vállalkozott erre az al­jas szerepre amelyet ő ezelőtt hét hónappal ilyenformán jel­lemzett. Ha Mr. Bridges még nem párttag most megérdemli, hogy disztagnak avassák föl, ronda jellemével erre rászolgált. Tüzön-vizen keresztül követi a pártvonalat. A párt megakarja szüntetni a Maritime Federati­ont, ergo Ős is akarja. Mikor a párt ellene volt a CIO-nak ő is ellene volt. Mert a párt a CIO utján kész tönkre tenni egy BEVÁLT JÓSLATOK. A Bérmunkás két héttel ez­előtti számában, a lap élén hoz­tunk egy nagy cikkben két sztrájkhirt, az autó és gumi iparból. Már akkor megállapí­tottuk, hogy mindkét sztrájk leszerelésére készen állanak, az újdonsült unió vezérek. Akronban, a Goodyear gyá­rából, nem csak azt az ezer­négyszáz munkást bocsájtották el, hanem a leszerelésen vérsze­met kapva, a társulat, még vagy három százzal megtoldta, hogy még több nemkívánatos, nekik túl hangos munkástól megszabaduljanak. Pontiacon is minden csendes lett. Azok után, hogy Lansing- ben, és Flinten, az elégedetlen­kedő és a sztrájkhoz csatlakoz­ni kész autó munkásokat Mar­tinék leszerelték, a pontiaci lá­zadókkal könnyen elbántak. Most már a suba alatt azokat a munkásokat Írják össze, akik rövidesen az elbocsájtásukkal lesznek megjutalmazva, azért mert Martin elnök és vezérkara meg a G.M. ellenére törvényte­len sztrájkba mertek kezdeni. A Cl jó tehát nem is olyan na­gyon JÓ . . . BÉRMUNKÁS LAPKEZELÖK ÉS CSOPORTTITKÁROK FIGYELMÉBE! Mire ezen sorokat olvassák munkástársaink, már a havi je­lentésünk és a cimszallag, mely­et a hét végén tettünk postára, már britokukban lesz. A havi jelentésben foglaltaknak sür­gős tárgyalását és megfontolás­át kérjük. A cimszallágok pontos átné­zését és korrigálását nagyon fontosnak tartjuk. Kikerüíhe- tetlenné vált, hogy az uj ad­minisztráció némi gyakorlatlan­sága folytán, itt, ott egy hiba bele csússzon. A különböző városokba, sa­ját belátásunk szerint küldtük ki a cimszallagot. Olyan mun­kástársak, akik a lapért dolgoz­ni óhajtanak, ebbeli szándéku­kat közöljék velünk és azonnal küldünk nekik is cimszallagot. Mindenütt vannak lejárt elő­fizetőink és azoknak megujjitá- sa munkástársaink kötelessége. Ne várjanak külön felszólítás­okra, hanem forradalmi köte­lességük tudatában, lássanak munkához. Az ipari forradal­mároknak nem kell külön biz­tatás. A Bérmunkás Lapbizottsága. ELŐZETES JELENTÉS Az IWW. clevelandi magyar tagjai, december 31-én Szilvesz­ter este, társas összejövetel ke­retében bucsusztatják el az esz. tendőt. Január 1-én szombaton d.u. 3 órai kezdettel az East Sidei Munkás Dalárdával közösen, annak helyiségében, Műsorral egyebkötött mulatságot rendez­nek. Színre kerül a “Néma Vád­lott” — jó szereposztásban Szi­lágyi renedzésében — Jó zene­rői és más egyebekről gondos­kodva lesz. harcos munkásszervezetet, Mr. Bridges készségesen vállalkozik erre a tisztátalan munkára is. Valóban kész szolgája a harcos szervezetet romboló Labor fé­kereknek. A Vanguardból fordította V.M. New Yorki Tudósítás (Folytatás az 1-ső oldalról) Kun Béla forradalmi múltja annyira értékes emléket jelent a magyar munkásság szivében, hogy csak a legnagyobb fájda­lommal gondolhatunk arra, ha őt bármilyen tévedéséért elitél­nék vagy kivégeznék. A népgyülés ezért határozati lag kimondja, hogy tisztelettel­jes kérelemmel fordul Szovjet- Oroszország washingtoni nagy­követe utján a szovjet kor­mányhoz, hogy Kun Bélát az Ő történelmi jelentőségű munkás- mozgalmi forradalmár múltjá­ra való tekintettel börtönéből lehetőleg nyomban kibocsájtani szíveskedjenek. A magyar mun­kások százezrei világszert mélységes aggodalommal és testvéri szolidaritással kisérik figyelemmel az ő sorsát, tekin­tet nélkül arra, hogy álláspont­jával egyetértenek-e vagy sem. A nagykövetség szives köz­benjárásáért előre is igaz kö­szönetét mondunk. Vlasits Márton, gyülésvezető Göndör Ferenc, “Az Ember” szerkesztője Fishbein László, az IWW megbízottja. Ezután még felszólaltak, Csi- kány, Csikányné, Steinberger, Fülöp és Fülöpné munkástárs­ak, majd Fishbein munkástárs zárszavai után a gyűlés véget ért. Itt jegyezzük meg, hogy Len­gyel munkástárs ellen a röp­laposztogatás miatt indított tá­madás, későbbi értesülésünk szerint a Munkás Otthon ház- bizottságának tudta és bele­egyezése nélkül történt meg, egynéhány züllött gyászvitéz borközi hangulata közben. Csak az a kérdés, hogy ki az ur a csárdában? Ha a házbizottság, akkor nekik kellene onnét a sze­metet kisöpörni. Még azt is óhajtjuk olvasó­inkkal tudatni, hogy az a cudar egységfrontos újfajta Magyar Világ egyszerűen úgy betyáro- san megtagadta a Kun Béla népgyülés hirdetését. Annyira betyárosan, hogy még pénzt sem voltak hajlandók elfogad­ni. De erre a betyárságra leg­közelebb visszatérünk. Tudósitó. KELLEMES MEGLEPETÉS Úgy voltunk informálva, hogy a Cleveland west sidei tár­sas vacsora, erkölcsileg fényes­en sikerült, de az anyagi ered­mény elmaradt. A kisorsolt fal- diszből befolyt összeget át ad­ták west sidei munkástársaink és savanyúan jegyezték meg, aligha számíthatunk többre a lap részére. Most, hogy a végelszámolás megtörtént, még negyven dol­lár hasznot mutatnak ki, mely a mulatság tiszta jövedelmét ötven dolláron felüli összegre emeli. Elégtétellel veszik ezt vala­mennyien tudomásul azon mun­kástársak és munkástársnők, kiknek fáradságos munkája, nemcsak erkölcsi hanem anyagi jövedelemre is rászolgált. Mind­azoknak, kik a sikerhez munká­val járultak hozzá, ezúttal mond köszönetét a Rendezőség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom