Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)
1937-07-10 / 953. szám
8 oldal BÉRMUNKÁD 1937 julius 10. Darvin élete és munkái (Folytatás. A nem-használt néha a természetes kiválogatódás segítségével az egyes szervek visszafejlődését idézi elő, ha azok a változott körülmények folytán hasznavehetetlenekké lettek. A nemhasználás és kiválás azonban minden lényre csak érett korában ‘hat, midőn teljesen részt vesz a létért való küzdelemben. így tehát csekély hatással van a szervre az élet korai szakában; ekkor tehát az illető szerv nem kisebbül meg és nem csenevészedik el. Aszerint a nézet szerint, hogy valamely szervezet minden részével külön teremtetett, teljesen érthetetlen, hogy miért fordulnak elő olyan gyakran egészen haszontalan szervek. A természet, hogy úgy mondjuk, az el- satnyult szervek segítségével mindenképen azt akarta, hogy változtatási tervét előttünk feltárja; mi azonban sokkal elva- kultabbak vagyunk, semhogy ezt a szándékát megértenék. Ezek a tények teljesen világossá teszik, hogy a fajok a leszármazás hosszú ideje alatt módosuláson mentek át. Ez főleg számtalan, egymást követő, apró s előnyös változásoknak természetes kiválogatódása utján ment végbe, amit nagy mértékben elősegítettek az egyes részek használatának és nem használatának öröklött hatásai is. kevésbbé jelentékenyen, külső viszonyoknak közvetlen hatásai s azok a változások, melyeket tudatlanságunk folytán -önkényeseknek látunk. Tehát a természetes kiválogatódás volt a fő, bár nem kizárólagos eszköze az átváltozásnak. Végső eredményképen a fajok eredetére nézve arra jut Darvin nagy munkájában, hogy a különböző szerkezetek egész osztályokon át ugyanegy minta szerint alakultak s hogy a változások utján való leszármazás elmélete ugyanegy nagy osztály valamennyi tagját magában foglalja, s hogy az állatok legfeljebb négy vagy öt Junius 25-ével lezárult a Munkás Betegsegélyző Szövetség tavaszi tagszerző versenye, amely az ujtagok szerzésében alulmaradt az elmúlt évi kampánynak. Bizonyos, hogy az ország területén folyó munkásharcok is befolyásolják a munkásokat abban, hogy egyletbe álljanak. Ezeket is figyelembe véve az Intéző bizottság úgy határozott, bár a verseny befejeződött de a tagszerzés a nyár folyamán a kedvezményeket fen- tartja, vagyis minden uj tag szerzéséért 3 dollárt kap a tagot szerző. Az orvosi vizsgálattörzsapától, s a növények szintén ennyitől, ha nem kevesebbtől származtak. IV. Darvin többi munkája. Darvin most tárgyalt főmüvén kívül számos figyelemre méltó természettudományi munkát alkotott. Ezek a könyvek azonban mind abban a gondolatkörben mozognak, amelyben a “Fajok eredete,” s részint bővebb kifejezései az ott megirt tanításnak, részint pedig folytatásai annak. Még a fajok eredetének kidolgozása előtt irt egy hosszabb munkát egy rákfajról, majd élete második felében egymásután adta ki müveit, melyek nagyobbrészt növénytani tárgyakkal foglalkoztak. Ezek közül legterjedelmesebb “A növények megtermékenyítéséről” szóló munkája. Ennek rövid foglalata a következő. Tudvalevő dolog, hogy a növényvilágban a két különböző nem szervei a porzók és a bibe. A természettudósok legnagyobb része Darvin előtt azon a véleményen volt, hogy a növények megtermékenyítése ugyanazon növény porzóinak és bibéjének érintkezése utján történik. Ezzel szemben Darvin azt hirdette, hogy valamely élőlény önmegtermékenyitése nem hoz létre olyan erős utódokat, mint két különböző élőlény pá- rosodása. A természetes kiválogatódás alapján tehát arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kölcsönös megtermékenyítésnek vannak bizonyos módjai s a különféle növényeknél egész sor olyan tulajdonságot mutatott ki, amelyet csak ezzel a feltevéssel lehetett megmagyarázni. A megtermékenyítés ugyanis nagyon sok növénynél a rovarok közvetítésével megy végbe. A rovarok a méz kedvéért behatolnak a virágba s hozzáérnek a porzószálakhoz. A himpor azután hozzátapad szőrrel fedett lábszáraikhoz s mikor azután más virágra szállnak, ott hozzáér a bibéhez s igy bekövetkezik a megtermékenyítés. Már most könnyen ért járó 1 dollárt is a központ fizeti. Az uj tag is kedvezménybe részesül azzal, hogy az első hónapra nem fizet semmiféle illetéket. Most többet tartózkodunk a szabadban, több ismerőssel jövünk össze, igyekezzünk azok között is egy kis propagandát csinálni a Szövetségnek. Nem vallunk vele szégyent, mert a Munkás Betegsegélyző Szövetség minden időben a munkásokért, tagjaiért volt. Ezt igazolja az a tény, hogy biztonság és megbízhatóság tekintetében a hivatalos körök is a legnagyobb és a legjobb betegsegélyzőkkel egy vonalba állítják. érthető, hogy a létért való küzdelemben az a virág boldogul a legjobban, amely színeinek a pompájával legjobban vonza ezeket a rovarokat, mennél alkalmasabb alkata van, íogy ezek a rovarok könnyen bejussanak kelyhébe s mennél dusabb a méztartalma. A rovarok közül pedig szintén azok boldogulnak a legkönnyebben, amelyek legjobban tudnak alkalmazkodni a környék virágaihoz. Minthogy igy a rovarok és a virágok egymásra vannak utalva, éppen azért különböző változásokkal al- kalmazkodniok kell egymáshoz. Ha például a rovarok ellenségei, például a mezei egerek túlságosan elszaporodnak, emiatt a növények, melyek a rovarok utján szoktak megtermékenyülni, szintén kárt szenvednek, így tehát látjuk, hogy a virágok különböző színét és pompás alakját nem szabad a véletlen játékának tekintenünk, hanem az illető növények szükségszerű életfeltételének. Amely növények nem rovarok ulján termékenyülnek meg, hanem a szél segítségével, kevésbbé pompásak. Azok a növények pedig, amelyek valamely vidéken újonnan telepedtek meg, ha az illető vidék rovarai nem alkalmasak megtermékenyítésükre, kiposztulnak. A gyümölcsök szépségének oka is az, hogy a madarakat s emlősöket igy könnyebben magukhoz csalják s magjukat velük más vidékekre is elvitetik. A rovarevő növényekről is irt egy müvet Darvin. Ebben a munkájában a növényeknek azzal a különös fajtájával fog al- kozik, melyek a mozgás egy bizonyos nemével, leveleik össze- záródásával megfogják az egyes rovarokat s bizonyos emésztési folyamattal magukba szívják azt a tápláló anyagot, amit a rovar testéből ki tudnak szívni. 1871-ben Darvin ismét egy nagy müvet adott ki; ez Az ember származása cimü munka volt; melyben a Fajok eredetében megállapított elméletével az ember származását igyekezett megmagyarázni. Erről a műről külön fejezetben szólunk részletesebben. Halála előtt egy évvel, 1881- ben, adta ki Darvin utolsó nagyobb müvét, melyben a fold kérgének a földgiliszta szakadatlan működése következtében előálló változásáról irt. Darvin már gyermekkorában megfigyelte, hogy a réten levő kavicsokat és szénsalakot néhány év után uj, füvei benőtt földréteg takarja. A testek e sülye- désének okát Darvin, aki mindig apró hatásokkal igyekezett a nagy változásokat megmagyarázni, a földgiliszta működésének tulajdonította. . A földigiliszták ugyanis beltermé- keik utján nagy tömeg földet hoznak a föld színére. így alul üres tér keletkezik s a felső rétegek alább szállnak. Darvin szerint a föld felületének történetében egyetlen állat sem játszott akkora szerepet, mint a földigiliszta felhordó működésével. A BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: J. Deák, Akron........... 1.00 G. Deme, Akron............... 3.00 J. Nagy, Astoria............. 1.00 Z. Zatykó, Astoria........... 2.00 S. Bukovszky, Berwyn. .. 3.00 F. Dobler, Bridgeport....... 2.00 St. Fazekas, Bridgeport.... 2.00 J. Herold, Bridgeport..... 2.00 A. Székely, Bedford....... 2.00 S. Török, Chicago.......... 1.00 J. Zára, Chicago............... 1.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 Paul Pika, Chicago.......... 1.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 H. Varjú, Chicago.......... 1.00 M. Bakos, Cleveland....... 2.00 Emil May, Cleveland....... 2.00 Mary Lefkovits, Clev...... 3.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 3.00 J. Kollár, Cleveland........ 2.00 A. Molnár Cleveland....... 1.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 J. Herceg, Cleveland....... 2.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 Bercsa J.-né, Cleveland..^ 3.00 M. Danka, Cleveland..... 2.00 Gy. Siket, Cleveland..... 1.00 J. Lakner, Cleveland..... 1.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 L. Szakács, Coraopolis.... 1.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 E. J. Havel, Garfield....... 3.00 J. Weidinger, Manayunk.. 1.00 G. Vaszkó, New York....... 3.00 J. Nagy, New York....... 1.00 J. Németh, New York.... 1.00 M. Stefankó, New York.... 3.00 L. Fishbein, New York.... 2.00 M. Vläsits, New York..... 4.00 A. Kissák, New York....... 1.00 Mrs. J. Pollák, New York 2.00 J. Feczkó, New York....... 5.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Katona, Preston......... 2.00 L. Rost, Phila................... 2.00 A. Kucher, Pittsburgh.... 2.00 P. Matis, Pittsburgh....... 2.00 A. Lelko, Pittsburgh....... 2.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 2.00 F. Kleckner, Pittsburgh.. 2.00 A. Hülber, Richmond....... 5.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 1.00 Szabó M. Williamston ....... 5.00 AZ EGYETEMES VÉDÉLEM- RE «ADAKOZTAK. IWW tagok, Akron......... 10.00 J. Fodor, Cuyahoga Falls 1.00 F. Pelargus, New York.. 1.00 FIGYELEM PHILADELPHIÁIK A hősiesen harcoló spanyol munkások harcának anyagi támogatására Julius 11- én, vasárnap a WEING- BURGH FARMON Willow Grove, Pa. NAGY PIKNIK lesz tartva a Philai egyesült egyesületek által. Belépő dij nincs. ÚTIRÁNY: A Willow Grove villanyos az Olney Avenuen a végállomásig. Innen ingyen szállítás délután 2 óráig a farmhoz. A Munkás Betegsegélyző Szövetség Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
