Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-11-06 / 980. szám

1937 november 6. BÉRMUNKÁS 3 oldal KUN BÉLA ÜGYE A MUNKÁSSÁG ELŐTT A SZOLIDARITÁS ÉS MEGÉRTÉS JEGYÉBEN FOLYT LE AZ ELSŐ TILTAKOZÓ GYŰLÉS. KAMPÁNY A BETEGSÉGEK TÖMEGES TERJEDÉSE ELLEN ( Szép számú halgatóság gyűlt össze október 28-án csütör­tökön este az east sidei Munkás Dalárda helyiségében, az IWW. és a dalárda által egybehívott tiltakozó gyűlésre. Bár lehet, hogy kevesen sejtik, de ez a gyűlés egy történelmi korszakot zárt le és egy uj fejezetet nyitott meg az amerikai munkásmozgalom magyar történetében. Fájdalmas és kényes ügy volt a gyűlés napirendje. S mégis mellőzte a fanatikusok, a múltban oly sok­szor felbiztatott fenekedők beleszólásait és kurjongatásait. Mel­lőzte a pártvezérek ily alkalomra leső felhajtásait. A gyűlés ele­jétől végig impozáns volt. Olyan volt nfint münkásgyüléseknek lenniök kell. $----------------------------------------------------------------------------------—-----------------------------­Farkas Béla dalárda elnök nyitotta meg röviddel 8 óra ut­án a gyűlést. Higgadt kereset­len szavakkal ismertette a napi­rendet és a gyűlés egybehivá- sának szükségességét: majd be­mutatta Wiener Andor mun­kástársat, mint a gyűlés első szónokát. Wiener munkástárs beszédét, a gyűlési meghívó felolvásásá- val kezdi. Hivatkozik annak három soros paragrafusára, mely a kommunista párt hely­beli képviselőjének és csoport­jának szólt a nyilvánosságon keresztül, hogy amennyiben van nézetük vagy véleményük Kun Béla ügyében, úgy előad­hatják és azt kifejthetik a gyű­lésen. Kommunista előadó nem jött el mondja ő: ellenben most ke­rült kezébe egy röpirat, mely­et az uccán osztogatnak és hív­ják fel benne a gyűlésre igye- kezőket a gyűléstől való távol- maradásra. Felolvassa a röpi- ratot. Megállapítja annak de­magóg stílusát és hazug tartal­mát. Lesulytóan nyilatkozik a fenegyerekekről, akik azt gon­dolták, hogy náluk és belegye- ezésük nélkül még csak gyű­lést sem szabad a magyar mun­kásoknak tartani s ime: ANY- NYIRA GYÁVÁK, HOGY MÉG A GYŰLÉSRE SEM MERTEK ELJÖNNI. Először fordult elő, amikor egy magát munkásmoz­galomnak nevező frakció, nyílt felhívás ellenére NEM MÉRT ELŐADÓT ÁLLÍTANI EGY MUNKÁSGYÜLÉSEN. Ezek után rátér. Kun Béla ügyére. Taglalja az okokat, melyek ezen gyűlés egybehivá- sát megérlelték. Foglalkozik Kun Béla viharos és színes pá­lyafutásával. cáfolja az ameri­kai lapok tudósításait, melyek szerint Kun Béla, az orosz for­radalomban és utána tűnt vol­na fel. Kun Béla munkássága, magyarországon a békebeli idő­ben kezdődik és mint a Kolozs­vári betegsegélyző pénztár igazgatója fejeződik be a béke­időben. Méltatja munkásságát mint hadifogolynak, a bolseviki for­radalom idejében. A rövid életű Tanács Kormányban töltött sze­repét szökését ausztria Bécsen át, ahol a szociáldemokraták nyújtottak neki menedéket és tagadták meg kiadását, ami biztos halált jelentett volna harthyék kezébe. Fontos szerepeit, a III-ik in­ternationale képviseletében és fontos megbízatásait a szovjet­ben. Harmóniába hozza a szovjet semlegességi paktumot a spa­nyol forradalom kapcsán és Zinovjevék kivégzését, mely hullám szűnni nem akar, amely­nek a hivatalos statisztika sze­rint, már több mint ezer nem­zetközileg ismert forradalmár az áldozata. Itt kapcsolódik be­le Kun Béla ügye is abba az ir­tó hadjáratba, melyet a szov­jet kormány, űz, a nemzetközi forradalmárok a még mindig forradalomba!^ bízók ellen. Kun Béla amerikai magyar handnagyait, híveit és alantasa­it, a halgatásuk és csúnya sze­replésük miatt, bűnrészeseknek minősiti s azt hangoztatja, hogy ha Kun Bélát Sztalinék kivég- zik, úgy ebben a véritéletben és annak végrehajtásában, az Amerikai Magyar kommunis­ták a segédhóhérok szerepét töl­tik be. Mert az egész világra széjjel szórt magyarok között, csak egyetlen hely és csoport van ahol nyilatkozni lehet ahol cse­lekedni lehet szabadon a ma­gyar munkásságnak ezen ügy­ben és ez Aemrika. Itt még fel lehet emelni szavunkat itt még beszélhetünk, tiltakozhatunk, nyilváníthatunk véleményt. S ha a Scotsborough-i néger fiuk ügyében lehetett tiltakoz- zásra szóllitani a magyar mun­kásokat, ha Thaellman és Di- mitroff érdekében lehetett ma­gyar gyűléseket egybe hívni, ha Rákosi Mátyás mentési ak­ciójában, fényképes posta kár­tyákat lehetett kibocsájtani (abban pénz volt) akkor Kun Béla ügyében sem lett volna szabad hónapokig halgatni és bíinrészességet vállalniok. Takács József munkástárs volt a gyűlés másik szónoka. Az a Takács József, aki a Cle­veland east sidei magyar szoci­alista és kommunista mozgalom egyik megteremtője és évtize­deken keresztül oszlopos tagja volt. Akit a clevelandi magyar munkások széles rétegei a munkásmozgalomba vetett ak­tivitásán keresztül ismerték meg. Egyszerű munkásember, aki kovács munkával keresi a kenyerét. Beszédét, a “Kommunisták Kiáltványának” egyik bevezető szakaszának idézetével kezdi meg. “Az emberiség története — osztályharcok története.” így volt ez a rabszolgaság ide­jében, a nagy római birodalom­ban, a feudális rendszerben a kapitalista rendszer alatt és igy van ez Oroszországban is. Oroszországban nem szűn­hetett meg az osztályharc. Ott ahol tizenhét különböző bér­skála van, ahol a munka gyü­mölcsének kimérésénél, annyi különbséget tesznek, mint a- mennyi vásárló különbözete van száz és ezer rubelnek, ott az osztáyharc megszűnéséről jobb ha nem is beszélünk. Folytatás a 8-ik oldalon Az American Health Association legutóbbi ülésén egy ha­talmas arányú kampányt indítottak az orvosok a fertőző és u.n. titkos betegségek ellen, amibe most az ország minden egészség- ügyi intézménye bekacsolódott. A kampány intézői anyagi segítséget kaptak úgy a kor­mánytól, mint magán alapítványoktól, hogy kellően felszerelve küzdjenek oly súlyos betegségekkel szemben, mint a szifilisz, malária, rák, gyermekparalizis. Intézkedés történt arra nézve is, hogy külföldről idekerült betegségeket, mint a sárgalázt ki­küszöböljék.' Thomas Parran, generális, az^ Egyesült Államok Egészség­ügyi Hivatalának vezérlete al att az egész ország készen áll a szifilisz elleni küzdelemben részt venni. Ily módon végre az orvosoknak módjukba áll tudá­sukat és tapasztalatukat a leg­szélesebb körben alkalmazni és lehetővé tenni, hogy e súlyos betegség terjedését megakadá- jozzák. Chicagóban, ahol ily értelmű tanulmányt folytattak a polgárság nagyrésze hajlan­dóságot mutatott arra, hogy az embereket megvizsgálják s ilyettén megállapíthassák, azt hogy beteg-e vagy sem. Számos helyen, amint az egészségügyi hivatalok megkezdték a kam­pányt a szifilisz ellen, a bete­gek egész sora kereste fel az orvosokat, hogy gyógykezeltes­sék magukat, holott a kampány előtt igen sok szifiliszben szen­vedő egyén igyekezett betegsé­gét eltitkolni és csak titkos és satnya módszerekkel próbálko­zott a gyógyítani. Egy másik rettentő súlyos és veszedelmes betegség: a rák ellen is sokkal nagyobb erővel küzdünk ma, mint valaha. A National Cancer Institute-ot a Kongresszus törvény utján alapította és több mint egy mil­lió dollárt költöttek az intézet berendezésére és az első év költségvetésének fedezésére. A szükséges tőkét évenkint emel­ni fogják. Az intézet legfőbb törekvése, a betegségre vonat­kozó tudományos kutatásoknak az összegyűjtése és ezeket a nagyközönséggel és más inté­zetekkel megisemertetni, rádi­um készlet beszerzése, amit az­tán kórházaknak és intézetek­nek a rák gyógyítás céljaira ki­kölcsönzik, valamint további tu­dományos kutatások végzése, hogy e szörnyű betegség ere­detére és gyógyítási metódusa­ira fényt vessenek. Természe­tesen pénz egymagában nem elégséges a rák leküzdéséhez, mindamellett a pénz igen fon­tos szerepet játszik, amennyi­ben a gyógyítást szélesebb kö­rökre terjeszti ki és lehetővé teszi, hogy szaktudósok továb­bi kutatásokat végezzenek és hogy tanulmányaik aredményét az orvosvilággal közölhessék. Az elmúlt nyár folyamán egy uj fecskendőt próbáltak ki a gyermekparalizis ellen. Egyen­lőre korai lenne megállapítani, hogy ez a módszer mennyiben fogja meggátolni a betegséget, de annyit, mondhatunk, hogy az eddigi kísérletek igen biz­tatóak. Ha az uj methodus nem is jelent tökéletes védelmet a paralizis ellen, minden bizony­nyal újabb módszerekkeel fog­nak kísérletezni a National Foundation for Infatile Paraly­sis intézetben, aminek megala­pítását maga az elnök jelentet­te. “Ez az intézet, mondotta Roosevelt elnök, minden lehe­tőt el fog követni, hogy min­den felelős kutató intézetet anyagilag hozzá segítsen a to­vábbi szakadatlan tudományos kutatások és kísérletezésekhez, hogy ily módon a gyermekpa­ralizis okozóját és a betegség elleni védekezés módszerét meg­ismerhessük.” Az egyik egészségügyi szak­értő véleménye szerint a malá­ria esetek a legutóbbi nyár folyamán rendkívül magas lét­számot értek el. (4,000,000 be­teget említenek a statisztiku­sok). Remélhető, hogy ez a ré­gi és szörnyű betegség nem fog többé ennyi áldozatot követelni amennyiben a nyár folyamán e tekintetben is lépéseket tettek. A maláriával sulytott vidéke­ken (főként a déli államokban) egységes és nagyarányú kam­pányt kezdtek a betegség meg- gátlása érdekében. Nemcsak az ország határain belül pusztító betegségek ellen indítanak most harcot. Arra nézve is intézkedés történt, hogy külföldön pusztító beteg­ségek ne terjedjenek át az Egyesült Államokra. A legú­jabb rendszabályok szerint az érkező hajóknak megengedik, hogy egyenesen a kikötőbe ha­józzanak, feltéve, hogy a rádió utján értesítik, illetve biztosít­ják az E. A. Quarantine állomá­sát, hogy a hajón semmiféle ragályos betegség sincs. Köl­csönös megegyezés utján a Pan American Sanitary Bureau és a Pan American Airways mindent el fog követni, hogy a sárgaláz ne terjedhessen át az Egyesült Államokra. Az uj repülőjáratok az utóbbi évek­ben sokkal közelebb hozták hoz­zánk a közép és dél amerikai országokat, de ugyanakkor kö­zelebb hozták a sárgalázt is, minek újabb gócpontjait fedez­tek fel Dél Amerikában. Ez a felfedezés egybe esett a repü­lőgép közlekedés megindításá­val s igy joggal ad okot aggo­dalomra. Az uj óvintézkedések felölelik: a repülőgépek dizin- fektálását, fumigálását, a re­pülőgép személyzet sárgaláz el­leni beoltását és az utasok egészségügyi ellenőrzését. Ez utóbbi lehetővé teszi, hogy az egészségügyi hivatal meggyő­ződjék az felől, hogy egy dél­amerikai utas nem szenvedett- e sárgalázban a közelmúltban s hogy nem-e viseli magán a be­tegség csiráit, amit akaratla­nul is behozna az Egyesült Ál­lamokba. (FLIS.) OLVASD AZ IndustrialWorkert

Next

/
Oldalképek
Tartalom