Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-10-16 / 967. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 október 16. Clevelandi Hírek A 440-es IPARI SZERVEZET HELYBELI AKTIVITÁSA A Cochrane Brass Co. mun­kásai, meglehetősen érezték ma­gukat a gyári gyűlésükön, az elmúlt hétfőn. Meglehetős, nem is a leghelyesebb kifejezés, mert inkább mondhatnánk, hogy nagoyn jól, vagy kelleme­sen. Arcukon látszott még a ha­tása, az öt százalékos béreme­lésnek, melyet már negyedszer kaptak meg, amióta az IWW- szervezethez csatlakoztak. Mint rendesen, az öntődében dolgozó munkásokat most is kifelejtette a társulat, ők va­lószínűleg kellemetlenül érzik magukat emiatt. A kifelejtés­nek oka valószínűleg abba lel­hető fel, hogy a módlisok elfe­lejtettek az IWW-ba szervez­kedni. Amilyen feledékenyek ők, épen olyan feledékeny a tár­sulat is. Ha majd eszükbe jut a módlisoknak az IWW-ba való szervezkedés, merjük állítani, hogy a társulat sem fog meg­feledkezni róluk. S ha mégis el­felejtkezne, volna rájuk gond­unk ............ * * * Közszemlére van kitéve a szervezet helyiségében Lindway munkástársunk mestermüve. Finom furnérból összeállított rakott munka, egy ÖRÖK NAP­TÁR, melyet a Colombus Ohioi börtönben készített. A munka olyan tökéletes és művészies, hogy a legjobb müasztalosnak is dicséretére válnék. Micsoda kontraszt! Az osztályharc rab­ja ÖRÖK NAPTÁRT készit. Mintha csak arra akarna ben­nünket emlékeztetni, hogy: en­gem már örökre itt hagytok? Ezt a mester müvet, a Lindway család részére tartott mulat­ságon fogják, szombaton este kisorsolni. * * * Az Ohio Foundry vezetősége, Ernest Leonard elbocsájtási ügyében, makacsul kitart az el- bocsájtás mellett. A helyzet változatlan ezen a fronton. Ám tekintettel az őszi rohamos gyors időváltozásrokra sohasem lehet tudni, hogy holnap mi tör­ténik? . . . * * * A helyi szervezési ügyben változás állott be. F. W. Thom­pson munkástárs, meghívást ka­pott a Duluthi Munkásegyetem Tanszékébe és ezzel kapcsola­tosan helye megüresedett. Tor. Cederwall lett uj szervezőnek RÖVID HÍREK Son Francisco. — A szalámi készítő munkások sztrájkja be­fejezést nyert. Negyven órás munkahét és 40 dolláros heti­bér lett az eredmény. Newark, N. J. — A Hoffman Sörgyár ellen sztrájkoló mun­kások. három hónapos sztrájk­jukat, száz százalékos győze­lemmel fejezték be. New York — 1918 óta most van az első bérharc folyamat­ban, a zongora gyárakban. A munkások 25 százalékos bér ja­vítást követelnek. megválasztva, aki közben visz- sza jött Milwaukee vidékéről. MAGYAR AKTIVITÁS Háziagitációnk mind erőtel­jesebben bontakozik ki úgy a West mint az East sideon. Mun­kástársaink közül mind többen csatlakoznak, a lap terjesztésé­nek munkájához. Párossával ke­resik fel a lejárt előfizetőket, mig mások uj előfizetők szer­zésén dolgoznak, kielégítő si­kerrel. Az East Sidei csoport azon munkálkodik, hogy ezt az agitációt kiszélesítse a közeljö­vőben. * * * Most pénteken esste fog ösz- szeülni a lapbizottság. Szüksé­ges, hogy a régi lapbizottság MINDEN TAGJA megjelenjen valamint az is, hogy az UJ LAPBIZO TTSÁGBA jelölt, mind a nyolc munkástárs jelen legyen, hogy helyét átvegye. A fiinti munkások uj vezérei (Folytatás az 1-ső oldaról) tásához. A fiinti munkások a legtelje­sebb szervezeti demokráciának, a rank and file akaratának a hívei. így csak természetes, hogy számos kissebb nagyobb összeütközések voltak a hivata­los Lewis-Martin gépezettel is, mely végre össze is törte őket, szervezetükkel együtt. Fiinti tudósítónk jelenti, hogy Martinék, az egységes fiinti szervezetet, öt külön cso­portba darabolták föl, öt garni­túra vezérkarral, kiket már nem a munkások választottak, hanem a detroiti fővezérek ne­veztek ki. így egy csapásra megszüntették a szervezeti de­mokráciát és ugyanakkor meg­szabadultak olyan progresszív munkásemberektől is, akik en­nek hívei. Flinten nagy az elég­edetlenség és általános a fejet­lenség, ami éppen kapóra jön a General Motors-nak, mert az uj modellek tömeggyártása most kezdődik. Nevelési rendszerünk (Folytatás a 7-ik oldalról) hogy ezzel beismerni akarta a professzor, a nevelés fonáksá­gát és nevelési intézeteink fe­lelősségét. Erre persze rácáfol az általa adott interjú, mely a lapokban is megjelent. E sze­rint — “A társadalom felelős” ■— ő és tanár társai nem fele­lősek a társadalom bűneiért. És mit ajánl a professzor en­nek a “céltalan körforgásnak” célirányba terelésére? Hogy kí­ván véget vetni a káosznak, en­nek a felfordulásnak, hogy ne beszéljünk háborúkról, forradal­makról és az egész civilizációnk omladozásáról ? Az ő felelete nagyon egyszerű — még az egyszerűbbnél is egyszerűbb: “Ha sikerülne a metafizikai gondolkozási módszert uj élet­re kelteni és vissza illeszteni méltó helyére a magas iskolák­ba, talán sikerülne rendet te­remtenünk úgy a modern vi­lágban, mint az egyetemen . . . Nem az ismert vallástani, vagy metafizikai rendszerekre gondo­lok ... Én jobbnak a bevezeté­sét javasolnám, ha már elju­tottunk odáig, hogy minden kétséget kizárva szükségesnek tartjuk, akkor válasszuk a leg­megfelelőbbet.” Ez az okoskodás nem egyébb mint kertelés. A régi reakciós jelszavak más színben, de a ré­gi értelemben. “Meg kell men­teni a vallást, ha megakarjuk menteni a népet.” Mert úgy a metafizika, mint mindenfajta vallástan (teológia) egyetlen gondolatba forr össze: a földi javak értéktelenek és az élet­boldogság úgy is csak átmene­ti a földön. Ám az emberi kép­zeleten túl, a még felnem fede­zett valahol, állandó, felmérhe­tetlen és örökké tartó boldog­ság, jólét és öröm vár minda­zokra, akik az életben becsapód­tak és a javakból kisemmiződ- tek. Marx viszont azt mondja, hogy: a kapitalista rendszer minden intézménye álarcot vi­sel — Azért hálásnak kellene legyünk a mi Hutchins profesz- szorunknak, hogy habár akara­ta ellenére, de mégis megbillen­tette a fátyolt, hogy lerántotta nevelési rendszerünkről az ál­arcot és bemutatta a nyilvános­ságnak, mint készülnek a fia­talság demoralizálására és hogy miként fondorkodnak, a modern tudományoknak, az igazságnak elkendőzésére az iskolák falai közül való kiszorítására Hála a tudományos terínelési módszerünknek, hogy garma­dával tudjuk termelni nemcsak a szüksségleti cikkeket, de az élet könnyítésére alkotott ja­vakat is, a fiatalság nem fog megelégedni az égi malasztok- kal és ígértekkel Nem fogja várni, hogy a pie az égből poty tyanjék és nem fog jóllakni, a levegő hullámokon keresztül jövő pork chops szagával. Egy szép automobil a garageban többet ér neki mint Szent Pé­ter aranyból készült hintája. A tudomány mértföldes csizmák­kal törtet előre és nem várja be mig az iparbárók, vagy a még tőlük is veszedelmesebb zsoldjukba szegődött “tudósók” valamilyen metódust a vissza­tartásához kieszelnek. Midőn a Supreme Court fő­bírája, Mr. Hughes kinyilatkoz­tatta, hogy “A társadalom leg­veszedelmesebb ellenségei azok, akik jobb tudásuk ellenére, ke- rülőutakkal, félhazugságokkal, félrevezetéssel és rágalmazással rejtegetik igazi céljukat, vagy a népek félrevezetésed árán pro­fitot harácsolnak.” Nem hisz- szük, hogy Mr. Hughes a tani tokra célzott. Mégis pásszol a cipő, mintha csak nekik csinál­ták volna mértékre. A legtöbb tanító, tudja érzi is hogy igy van, de azért helytelenítik, hogy egy ember, épen olyan po­zícióban, mint amilyen a Mr. Mutchinsé világgá kürtölje és még rosszabb színben mutassa be, mint amilyen. Hónapokkal ezelőtt egy vezér cikket olvastunk a “Social Frontier” cimü, tanítók folyó­iratában. A nevezett cikk töb­bek között kritizálja a nevelési rendszert és nevelőinket egy­aránt. Többek között igy szólt: “Az amerikai tanítók csoport­járól, vitán kivül kell elismer­nünk, hogy alázatos, jámbor teremtvények. Mentalitásuk ho­rizontjának lem éréséhez nem kell távcső. Nagyrészüknek ide ­gen az irodalom, zene és a kép­zőművészet. POLITIKAILAG ÉS TÁRSADALMILAG PEDIG ANALFABÉTÁK.” Az egész világ politikai és társadalmi rendszere ujjákép- ződik, szemünk láttára újjá szerveződik. Irányítást, vagy útbaigazítást nem várhat a fia­talság olyan tanítóktól akik vagy képtelenek és tudatlanok e változási folyamatot megér­teni, meglátni, vagy túl gyávák ahoz, hogy meglátásukat hango­san hallassák. Vigyázzon a fia­tal generáció a tanítókra. The One Big Union Monthly SIRE MOSLEY-T ELVERTÉK Egy hét alatt, két fasizta el­lenes tüntetés zajlott le angli- ában. Az elsőnél a fasizták ke­rültek ki győztesen és számos antifasizta munkást helyezett letartóztatásban, a londoni ren­dőrség. A második összecsapásnál, már jobban felvoltak készülve az anti-fasizták. Mint a jelen­tésekből kitűnik, Sire Mosley fasizta vezér fejét, az összecsa­pásnál begombolták. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nit csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek b'» ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kéve. sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérhar< esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató ősz tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden a? egy iparban — vagy ha kell. valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelménél- tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikoi a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom