Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-10-16 / 967. szám

HUNGARIAN OFFICIAL ORGAN OF THE INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD Entered as second-calss matter at the Post Office, at Cleveland, Ohio under the Act of March, 3, 1879 VOL. XXV. ÉVFOLYAM. CLEVELAND, 1937, OCT. 16 TORVENYTELEN A BÁNYÁSZOK SZTRÁJKJA A FÖLD MÉLYÉN 6/500 Bányász szolidáris sztrájkba lépett. A United Mine Workers Unió tisztviselői overtimeot dolgoznak hogy a bányászok sztrájkját leszerlehessék. Coaldale, Pa. Okt. 10 — A Lehigh Navigation Coal Co. itte­ni bányájában, immár öt nap óta sztrájkol 39 bányász a bánya mélyén. Minden eddigi kísérlet hiábavalónak bizonyult, mert a bányászok ragaszkodnak ahoz, hogy addig fel nem jönnek, amig a társulat Írásban nem adja, hogy bérjavitási követelést teljesiti. A társulat vezetősége, a United Mine Workers kerületi tisztvi­selőihez fordult segítségért, hivatkozva arra, hogy nekik az uni­óval szerződésük van s igy a tisztviselőknek kötelességük, a tör­vénytelen sztrájkot elintézni. Amig az unió tisztviselői a^ sztrájk leszerelésén ’ fáradoztak minden eredmény nélkül, mert a bányászok szilárdan tartanak ki követelésük mellett, a földa­latti sztrájk harmadik napján, váratlanul fordulat állott be. A fent nevezett társulat ösz- szes bányáiban szolidáris sztráj­kot deklaráltak a bányászok. 6,500 bánysáz tagadta nfeg a munkát október 8-án. A sztrájk spontán terjedt, mint a tűz. Először 1700 bánysáz tagadta meg amunkát. Az első csoport miután sorait a szolidáris sztrájkra megszervezte, REPÜ­LŐ BIZOTTSÁGOKAT szerve­zett, melyeket gyors egymás­utánban osztották be a társulat összes bányáihoz. A repülő bizottság automobi­lokon, úgyszólván percek alatt termett a különböző bányák be- rájatánál, s mire a nap felkelt, a társulat vezetőinek legna­gyobb meglepetésére, 6,500 bá­nyász kemény elhatározásával találták magukat szemben. A föld gyomrában sztrájkoló bányászokról hirtelen megfeled­keztek. A bányászunio tisztvi­selői, hajukat tépve szaladgál­tak. Rendkívüli gyűléseken. Fe­nyegették a bányászokat kizá­rással, büntetéssel. Mindez mit- sem használt. Úgyszólván egy­hangú válaszuk volt a bányász­oknak, hogy ök nem lesznek sztrájktörők. Szerződés ide, vagy oda. A Lehigh Nevigation társulat bá­nyáiban addig egy lapátnyi sze­net sem bányásznak, amig a földalatti sztrájkolok követelé­seit nem teljesiti a társulat. E sorok írásakor, még mindig áll a harc. A United Mine Work­ers vezérei, tehetetlenek, mert a bányászok szolidaritása min­den leszerelési kísérletet meg­tör. S bármilyen idegen is az ilyesmi a szervezet tisztviselő­inek, minden jel arra vall, hogy ez egyszer náluk nélkül fogjak a bányászok a saját ügyüket intézni. A direkt akció e módszere, minden bizonnyal nagy tetszés­re fog találni a bányászok kö­zött szerte a bányavidékeken. Hiszen alligha van még egy ipar, melyben annyi harcot és annyi vért, emberi életet áldoz­tak volna a bérek és a munka- viszonyok javításáért mint ép­pen a bányaiparban. Az iparinak nevezett szerve­zet, éppen úgy adta vette, szer­ződtette a bányászokat, mint a AFofL szakszervezet, melynek állandó adófizetője. A szerző­dések kötésénél, ha meg is kér­dezték a bányászokat, olyan tessék lássék módra történt. Nemmel nem szavazhattak. Ott volt a jól megkent, megolajo­zott hivatalos gépezet és gon­doskodott arról, hogy a Lewisék által, már aláirt szerződést, a bányászok jóvá hagyják. A vezéreknek a check-off volt a fontos. Ha volna olyan olvasónk, aki nem tudja, hogy ez mit jelent, hát megmondjuk. Check-off alatt a szerződésnek azt a paragrafusát értjük, melynek értelmében, a bányá­szok fizetéséből, a társulat kö­teles levonni, havonként öt dol­lár erejéig, a szervezeti havi járulékot és az extra megadóz­tatást. A tisztviselőknek csak a bányairodáján kell jelentkez­ni, hogy a fejenként kivetett összeget, summásan, egyszer havonta felvegyék. Ennek a bányász sztrájknak még sok visszhangja lesz az országban. S mi pillanatig sem kételkedünk a harcnak győzel­mes kimenetelében, ha a sztráj­kolok kitartanak. Ez lesz az el­ső precedens arra, hogy a bá­nyászunio által elfogadott szer­ződéssel megkötött béreket sem kell a szerződés lejártáig elfogadni. (Folytatás a 4-ik oldalon) HÓHÉR LÁTOGATÁS Badoglio Pietro olasz fasiz- ta tábornagy, hat napos buda­pesti látogatása véget ért. Horthyország és a munkás­gyilkos Olaszország között a kapcsolat, mind szorosabbra fűződik. A kirobbanni készü­lő világ katasztrófában, a ma­gyar nép sorsát horthyék ösz- szekötik az olasz kardcsörte­tő Mussolini becsvágyaival. A tábornagy hat napos látoga- sratása katonai szemle volt. Megvizsgálta Mussolini kép­viselője a magyar ágyutölte- lék felkészültségét, hogy je­lentést tegyen gazdájának. Hogy ott mit talált, arról nem szól a jelentés. A FLINTI MUNKÁ­SOK UJ VEZÉREI A C.I.O. “tisztességes” szerve­zetté alakul át az automobil iparban. Feldarabolták a szervezetet. Alig múlt egy fél éve annak a példás nagy harcnak befeje­zése óta, melyet az egész or­szág munkásságának feszült fi­gyelme közepette, a fiinti autó­gyárakban levezetett ülősztrájk­kal a munkások győzelemmel vívtak meg. Akik nem ismerik közelebb­ről a fiinti állapotokat, köny- nyen gondolhatták azt, hogy e győzelem után, minden elinté­ződött és a munkások élvezni fogják küzdelmük gyümölcsét. Ez igy nézhetett ki a külső szemlélőknek, ám belülről, ép­pen az ellenkező helyzet uralko­dott. Flint munkásainak állan­dóan ébren kellett lenniők elő­ször azért, hogy leszereljék az AFofL basák manőverezését, akik minden áron és minden eszközzel a szervezet vezérpo- zicióit akarták kezükbe kapari- tani. A munkások sokat tanultak a sztrájk alatt. Megismerték, hogy ki a barát és ki az ellen­ség. Megtudták, hogy kikre le­het számítani a legkritikusabb helyzetekben és kik futamod­nak meg, a legkissebb vihar lát­tára. Bámulatos hidegvérrel és ön­tudattal szerelték le, az AFofL helybeli vezéreinek dzsábokra való törekvéseit és szavazták le, a csillagsávos lobogókkal körülvont jelölteket a lisztáról. Megmaradtak a sztrájk alatt kipróbált vezetőség mellett, aki­ket megfelelőnek és mebizha- tóknak ismertek meg a szerve­zet hivatalos ügyeinek irányi­(Folytatás a 8-ik oldalon) _______NUMBER 977 SZÁM A LUMBER MUNKÁ­SOK MOZGALMA Az IWW. meghiúsítja a Lum­ber Tröszt Company Unió alakítását. Erősödik a szervezetünk. Még élénk emlékezetünkben él, az elmúlt esztendőkben le­folyt, nagy sztrájk, melyet szer­vezetünk, az Idahoi Lumber Tröszt ellen levezetett. Ebben a sztrájkban azt tapasztaltuk, hogy hosszú esztendők során, számos jó harcos dőlt ki a szer­vezet soraiból — örökre — ki­ket a szervezési munkánál érez­hetően nélkülöztek. Az erdőir­tásnál, éppen úgy mint minden más iparban, uj erők, uj fiatal munkások foglalták el a mun­kában elkopottak, a munkából kidőltek helyét. Ennek következtében, az 1936-os Idahoi sztrájkban, a régi kipróbált wobblyknak két­szeresen kellett dolgozniok. Az uj, fiatal és tapasztalatlan mun­kások harciszellemét kellett ál­landóan gyújtani, lángban tar­tani. A Lumber Tröszt is sokat tanult az elmúlt nagy küzdel­mekben és annak tudatában, hogy az ország legkülönbözőbb részéről verbuvált uj munká­sokkal van dolguk. A megfé­lemlítés és a félrevezetés min­den eszközeinek kipróbálása után, adták csak be a dereku­kat. Mégegyszer, újból szervezett viszonyokat teremtett az IWW a nyugati erdőségekben. De a nagy harc, és az aránylag köny- nyen elért eredmény nem ed­zette meg az újoncokat annyi­ra, mint azt reméltük. Alig egy év elteltével, habár a viszo­nyok nem változtak, de a szer­vezet alaposan meglazult, a fiatal tapasztalatlan munkások azt gondolták, hogy a szer­vezetre, csak a harcok alatt van szükségük. Sokan marad­tak el a tagsági dijak fizetésé­vel, de akadtak olyanok is, akik a boszok csalogató szavára, a company unióval azonos szer­vezetnek bedőltek. Úgy érezték a lumber bárók, hogy elérkezett az ideje annak, hogy az engedményeket vissza szívják. Egy ilyen első kísérlet persze, talpra állította, a szer­vezetünk tagságát és erőteljes akció indult meg az egséz vo­nalon, a kivívott eredmények megtartásáért. Most már könnyebb megér­tetni az jujjoncokkal, hogy szer­vezetre nemcsak akkor van szükség, amikor bérharc van.

Next

/
Oldalképek
Tartalom