Bérmunkás, 1937. július-december (25. évfolyam, 952-987. szám)

1937-10-02 / 965. szám

1937 október 2. BÉRMUNKÁS 3 oldal MODER N LUD D! ST Á K A Luddistákat úgy ismerjük, mint akik a 19-ik század ele­jén úgy próbáltak védekezni a gépek által, a termelésből való kiszorításuk ellen, hogy a gépeket összetörték. Ha a kapitalis­ta rendszer kibontakozásának történetét lapozgatjuk, szinte mosolyognunk kell az erőlködésen, melyet a luddisták kifejtet­tek. ®----------------------—----------------­cosnak. A világ minden kisemmizett­jei legjobb előharcosukat, a tu­domány és a szabad gonodolat legbátrabb bajvívójukat vesz­tették el benne. A világ legutolsó^ leggyá­vább, legrosszabb parazitái, a magyar főnemesek, nagypapok bankárok, és egyéb kizsákmá­nyolok legfélelmetesebb ellen­Nem minden csendes a nyu­gati fronton. A nyugati raktári munkások sztrájkjával, komoly küzdelem vette kezdetét az American Federation és a Committee for Industrial Organization, szer­vezetek között. Az AFofL áru­lásban edzett vezéreinek soha csúnyább szerepük még nem volt, mint' ebben a harcban. Hogy a CIO. térhódítását megállítsák, sztrájktörők sze­repet töltetnek be az irányítá­suk alá tartozó munkásokkal. A rendőrséggel karöltve szke- belnek. A Longshoremanek részéről számos kísérletet tettek, hogy jobb belátásra bírják az AFL sztrájktörőket. De mennél job­ban élesedik a harc annál se­rényebben folyik a sztrájktö­rés. Megjelent a harci fronton Mr. Beck is, az International Brotherhood of Teamsters al- elnöke. Kinek az a szigorú uta­sítása melyet Greentől kapott hogy semminemű egyezséget nem köthet, a harcot vezető Bridgesekkel. A longshoremanek által fel­ajánlott egyezkedésre, az volt a válasz, hogy a 15 ezer tagot számláló szervezetet, hivatalo­Mr. GREEN NYELVET NYÚJTOTT. A leggyülöltebb és legnépsze- rütlenebb munkásbasa, Mr. Green, AFofL elnök, azzal von­ta magára a figyelmet, hogy nyelvet nyújtott Madame Per­kins munkaügyi miniszterre. A szokásos évi búcsú járás, amit másnéven AFofL konvenciónak is szoktak nevezni, ez évben Mr. Grebn akaratából, nem csak hogy meg nem hívta az Egyesült Államok Munkaügyi Miniszterét, Madame Perkins-t, de kirekeszteni kívánja a den- veri gyülekezetből. Igaz, hogy ezzel az AFofL nem nyer sem­mit de, Madame Perkins sem vészit. ségüktől szabadultak halálával. A levert forradalom megté­pett frontján nagy rést vágott megint a halál. De Fényes Sa­mu, ha élne, mosolyogva nézne a sorainkat ritkító halál szemé­be. Rácitálná a halálra a fiatal Fényes egy élethozsannás ver­sét amelynek üde vigasztalása szálljon szét most az őt na­gyon nélkülöző lelkes táborba: san kizárták az AFofL kebelé­ből, Friscoban. A Labor Board tehetetlen­nek bizonyult a vitás ügyek el­intézésénél. Mert az AFofL, kézzel lábbal tiltakozik az ellen hogy a szervezett munkások szavazatukkal döntsenek az fölött, hogy melyik szervezetet óhajtják. Amint látszik, közvetlen az AFofL országos konvenciója előtt, nagy szükségét érzi Mr. Green, annak, hogy Bridgesék már ne szerepelhessenek a konvención, mint küldöttek. Bridges azzal vádolja, az AFofL vezéreket, hogy a Wag­ner törvényeket sértik az ál­tal, hogy a rakparti munkások­tól megtagadják még a lehető­ségét is annak, hogy szabadon válasszák meg szerevezetüket. Erre az AFofL basák azt felel­ték, hogy az Egyesült Államok törvényei, fölötte állanak a Wagner Act.-nek és őket az biztosítja, szervezetük védel­mében. Amint e jelek mutatják, nem minden csendes a nyugati fronton. A tagsági dijak be- sedése fölött veszekednek a vezérek és a munkások fizetik meg e veszekedések árát. KÉT FELSZERELT MENTŐ- KOCSIT KÜLDENEK A HO­LLYWOODI FILM-STÁROK A LOYALISTÁKNAK. A Federated Press jelentése alapján, alkalmunk van beszá­molni arról a kellemes hírről, hogy a hollywoodi mozisziné- szek, rendezők és irók radiká­lis csoportja, két teljesen fel­szerelt ambulance-ot indított loyalista Spanyolország felé. A két mentőkocsin, az ada­kozók nevei, (összesen 26) ol­vashatók. OLVASD~AjzT~ IndustrialWorkert Gerhardt Hauptman, a “Ta­kácsok” cimü darabjához, most modern, eleven figurákat találhatna és újból megírhatná társadalmi színmüvét. De a luddisták helyett szerepeltet­hetné, úgy a United Mine Wor­kers of America mint a Prog­ressive Bányász szervezetet. Történt az eset, az Ur 1937- ik esztendejében, hogy a két ádáz ellenség, — a fentemlitett két bányász szervezet, — fegy­verszünetet kötött, hogy sike­resebben harcolhassák, a közös ellenség ellen. Ám a közös elleni ség nem a bányakapitaizmus, hanem a bányászati gépek. S hogy az együttes teljes legyen, lecsatlakozott hozzájuk a Work­ers Alliance, kommi csoport is. A triumvirátus, most hadat- iizent a bányaiparban, a modern bányászati gépek bevezetése el­len. Hogy ezt a háborút hogy fogja megvívni és megnyerni, azt nem tuljuk, mert még nem hozták nyilvánosságra a hadi­tervet. Nemcsak bárgyú, de reakciós is az olyan igyekezet, mely a modern gépek bevezetését gá­tolni akarja. A fejlődés törvé­nyeivel igy szembeszállani, gyá­vaság meg tudatlanság is. Mi IWW-isták, nem harcolunk az uj gépek bevezetése ellen. Üd­vösnek tartjuk e folyamatot. A társadalom fejlődését és hala­dását látjuk benne. Szervezett erőnk gyűjtésével arra törekszünk, hogy a modern és meggyorsított termelési fo­MOONEY ORVOSA SPA­NYOLORSZÁGBA UTAZIK. Dr. Leo Eloesser, hírneves San Franciscoi orvos, nyilvá­nosságra hozta, hogy a lehető legrövidebb időn belül elutazik Spanyolországba és ott a Loyal­ista sebesültek részére, kórhá­zat fog felállítani. Dr. Eloesser, Tom Mooney kezelésére is felajánlotta szol­gálatát. Nagy része jutott ab­ból, hogy a nagy beteg Mooney ma már a teljes felgyógyulás utján van. A hírneves orvos bejelentése óriási feltűnést keltett. Mert bizony sziklaszilárd meggyőző­dés kell ahoz, hogy egy jó hír­nevet és busásan jövedelmező prakszist feladjon valaki. Dr. Eloesser persze még en­nél is többet tesz. Elhatároz­ta, hogy a Spanyolországban felállítandó kórház, előzetes költségeire, ötven ezer dollárt nyüjt elindulása előtt, orvos kollegái között. E példátlan áldozatkészség­ből okulhatna sokszázezer pro­letár. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. lyamattal arányosan rövidítsük a munkaidőt és javítsuk az életstandardot. A mi célunk, nem a fejlődés kerekeinek visz- szatartása, hanem a termelő eszközök lefoglalása. Azt tart­juk és valljuk, hogy minnél fej­lettebb a rendszer, annál köze­lebb a bukása. Azért vagyunk mi Ipari Forradalmárok és ez­ért is reakciósak a szakszerve­zetek még akkor is, ha ipari előnevet viselnek! A BÉRMUNKÁSÉRT AZ AKCIÓ BIZOTTSÁGHOZ CSATLAKOZTAK: J. Deák, Akron............... 1.00 J. Nagy, Astoria............. 3.00 St. Fazekas, Bridgeport.. 4.00 J. Herold, Bridgeport..... 4.00 A. Székely, Bedford......... 3.00 P. Bokor, Chicago........... 1.00 P. Pika, Chicago............... 2.00 S. Török, Chicago........... 5.00 H. Varjú, Chicago........:. 2.00 J. Zára, Chicago............... 2.00 M. Bakos, Cleveland....... 2.00 M. Kaczibán, Cleveland.... 1.00 L. Lóczy, Cleveland......... 1.00 Emil May, Cleveland....... 2.00 Mrs. M. Pilcsuk, Clev...... 2.00 M. Pilcsuk, Cleveland..... 2.00 Gy. Siket, Cleveland....... 1.00 L. S. Prekop, Coraopolis.. 2.00 A. Refy, Lodi................... 2.00 J. Weidinger, Manayunk.. 3.00 J. Nagy, New York......... 3.00 A. Lelko, Pittsburgh....... 4.00 M. Stefankó, New York....*. 5.00 G. Vaszkó, New York..... 5.00 M. Vlasits, New York..... 5.00 J. Katona, Preston........ 5.00 L. Rost, Phila................... 5.00 F. Kleckner, Pittsburgh.... 5.00 L. Kristofik, Pittsburgh.. 5.00 A. Hülber, Richmond...... 5.00 G. Kuhn, Solon............... 3.00 J. Policsányi, Triadelphia 5.00 J. Gyurcsek, Thornville.. 5.00 Szabó M. Williamston....... 5.00 Mrs. R. Kuntz, Clev...... 5.00 Bercsa J.-né, Cleveland.... 5.00 M. Danka, Cleveland....... 5.00 J. Herceg, Cleveland....... 5.00 A. Alaksay, Akron......... 5.00 G. Deme, Akron............... 5.00 Z. Zatykó, Astoria........... 5.00 A. Bukovsky, Berwyn..... 5.00 F. Dobler, Bridgeport..... 5.00 St. Bukovszky, Cicero... 5.00 A. L. Szász, Chicago..... 5.00 J. Kollár, Cleveland......... 5.00 J. Lakner, Cleveland....... 5.00 Mrs. J. Leiz, Cleveland.... 5.00 Mary Lefkovits, Clev...... 5.00 L. Lefkovits, Cleveland.... 5.00 A. Molnár, Cleveland....... 5.00 Ch. Sas, Cleveland........... 5.00 G. Paal, Coroapolis........... 5.00 L. Szakács, Coraopolis..... 5.00 M. Fekete, Coraopolis....... 5.00 E. J. Havel, Garfield...... 5.00 Nagy, Fort Landerdale.. 5.00 J. Németh, New York..... 5.00 J. Feczkó, New York....... 5.00 L. Fishbein, New York.... 5.00 Z. Reeves, Los Angeles.... 5.00 Mrs. J. Pollák, N. Y........ 5.00 A. Kucher, Pittburgh..... 5.00 P. Matis, Pittsburgh....... 5.00 L. Gáncs, Carolina......... 10.00 Libben a szárnya lebegő lepkének Sárguló sírkő moháján falatoz. Gyöpös hantján mezei méhek Építik ivadéknevelő sonkolyuk. Halott pora lent ime feltámadt Virágot nyilat, pillangót éltet S mézgyüjtő méheknek ad ime élést Hogy uj ivadékban éljen az örök élet. Tagadd a halált, a tetem pora is Csak örök éltető; — tőle él a fűszál Sírásók gyermeke, barikája rágja, így lett halott pora emberi táp: Idegnevelő, fűtője a testnek Kohója eszméknek, szárnya gondolatnak Mely megvált a halál karmaiból És ujjongva hirdeti: örök az élet. ^ Vince Sándor Nem minden csendes a nyugati fronton

Next

/
Oldalképek
Tartalom