Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)

1937-01-02 / 926. szám

8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 január 2. HARC A TERMÉSZETBEN (Folytatás.) A londoni állatkertben egy elefánt elé a földre valami kis tárgyat dobtak és pedig kissé távolabb, mint azt az elefánt könnyű szerrel elérhette volna. Az elefánt orrmányán keresz­tül a tárgyon túl fújt azért, hogy a visszaverődő légáram­lattal a tárgyat magához köze­lebb hajtsa. A bécsi állatkert­ben egy medve a lábával idé­zett elő vízáramlást a ketrece előtt levő vízmedencében, ha abba kenyérdarabot dobtak s másképpen nem érte el. Az ele­fántnak és medvének eme cse­lekedeteit alig lehet az ösztön­nek vagy átöröklött sajátság­nak tulajdonítani. Mi különbség van már most e cselekedetek­ben, ha azokat egy műveletlen ember vagy valamely maga­sabb rangú állat hajtja végre? Gyakran mondották, hogy szerszámot egy állat sem hasz­nál. De hisz a szabad természet­ben élő csimpánz a honabeli, dióhoz hasonló gyümölcsöt is kővel töri fel. Rengger egészen könnyen megtanított egy ame­rikai majmot a kemény pálma­dió feltörésére. Később ez az állat a saját ösztönéből használt köveket másfajta diók feltöré­sére. Egy másik majmot a lá­dák felnyitására tanítottak és később azt a botot, amellyel a ládákat nyitogata, nehezebb tár­gyak tovagörgetésére emelő­ként használta. Az Indiában szelídített elefántokról köztu­domású, hogy a legyek óhaj­tására galyakat szoktak ma­guknak letörni. Egy fiatal oran­gutang, ha attól félt, hogy meg­verik, takarójával vagy szalmá­val befödte magát. Látható te­hát, hogy a követ és a botot szerszámnak és fegyvernek használták. Midőn Berhm, a hires utazó, a kóburgi herceg­gel Abesszíniában utazott, a mensai szorosban szemtanúja volt, midőn egy páviáncsoportot lőfegyverekkel megtámadtak. A páviánok a hegyről annyi és oly nagy köveket görgettek le, hogy a vadászoknak hamarosan vissza kellett vonulniok. A londoni állatkertben egy majom, amelynek rossz fogai voltak, követ szokott használni a dió feltörésére. Az őrök azt állították, hogy a majom a kö­vet használat után mindig a szalma közé rejtette és nem en­gedte, hogy más majom hozzá­nyúljon. Itt tehát már a tulaj­don fogalma áll előttünk. A tu­lajdonról egyébként minden kutyának van ilyen fogalma, midőn például valamely csontra tett szert, vagy a madarak fészküket illetőleg. Az állatok nincsenek teljesen híjával an­nak a képességnek sem, hogy a tapasztalatból következtetése­ket vonjanak le. A beszéd tehetsége sem át­hidalhatatlan különbség az em­ber és az állat között, mert nem az ember az egyedüli prak­tikus lény, amely a beszédet arra használhatja, hogy azt, ami szellemében végbe megy, kifejezhesse és azt, amit má­sok kifejeznek, többé-kevésbbé megérthesse. Sok állatnak s nemcsak emlősnek, hanem pél­dául madárnak és a hangyának is megvan az a képessége, hogy társaival megértesse magát. A kutya például, mióta megszelí­dítették, négy-ötféle hangon tud ugatni. A szelídített kutyá­nál megtaláljuk a buzgalom ugatását például vadászat al­kalmával, a harag, a kétségbe­esés ugatását, ha be van zárva, az örömugatást, ha urukat kö­vetik, a kérelem ugatását, ha valamely ajtó vagy ablak kinyi­tását akarják. A tagolt beszéd folytonos használata azonban csak az ember tulajdonsága, de indulatainak kifejezésére, az alsóbb rendű állatokhoz hason­lóan, az ember is használ tago­latlan hangokat. Nem a tagolt hangok megértése különbözteti meg az embert alsóbb rendű ál­latoktól, mert hiszen mindenki tudja, hogy az ember szavát és beszédét a kutyák is megér­tik. E tekintetben ők ugyanazon a fejlődési fokon állnak, mint a tiz-tizenkét hónapos kisdedek, akik sok szót, mondatot meg­értenek ugyan, kifejezni azon­ban egyet sem tudnak. (Folytatjuk.) FELHÍVÁS! A chicagói magyar munká­sokhoz intézzük ezen felhívá­sunkat, hogy eine mulasszák és osztály kötelességüknek tart­sák a South Sideon a Magyar Házban 817 E. 92th St. 1937 január 3-án, vasárnap délután 2 órai kezdettel tartandó NÉPGYÜLÉSEN megjelenni. Mindenki olvasott vagy hal­lott már arról, hogy Spanyolor­szágban embermészárlás folyik. De nem elégséges csak ennyit tudni arról, hanem minden ma­gyar munkásnak igyekezni kell megtudni a való tényállást. Ha ezt akarja megtudni ak­kor okvetlen jelenjen meg a fentnevezett napon a Magyar Házba, ahol jó szónokok fog­ják ismertetni a spanyolországi munkások elkeseredett küzdel­mét. A chicagói magyar munkás­szervezetek és egyletek közös bizottsága. Egyéb nevezetes harcok (Folyt, a 7-ik oldalról.) külön szakszervezethez tarto­zik, felrúgták a szakmai határ­vonalakat és a szerződéseket és “egy mindért, mind egyért” jel­szóval mentek a harcba. A munkások között megvan a szo­lidaritás, de nincs meg a vezé­rek között. A “munkásvezérek” mindent elkövetnek, hogy meg­bontsák a munkások szolidari­tását. Nem riadnak vissza attól sem, hogy saját tagjaik helyé­be sztrájktörőket toborozzanak, mert nekik sok kárt okoz az, ha a munkások a saját fejükkel gondolkoznak és aszerint cselek­szenek. Amerika munkássága azonban már túl lépte a gyer­mekkort és emberhez illően kezd gondolkozni. Harcainak irányítását nem fogja másokra bizni, hanem saját maga fogja azt intézni. És ez jelenti a liaj- nalhasadást. Sok fontos eseménye volt még az elmúlt évnek, melyekről helyszűke miatt itt nem emlé­kezhetünk meg. De talán szük­ségtelen is, mert a Bérmunkás minden sora hétről-hétre ily eseményeket tár az olvasók elé. Az itt összesüritettek felemii - tésével azt kívánjuk konstatál­ni, hogy a felkelő nap bíbor­vörös sugarai áttörték az évez­redes ködöt, melyet a kapitalis­ta osztály mesterségesen táp­lál sajtója, iskolái, színházai és rádió utján. A munkásosztály azonban gondolkodni kezd és nem fogja várni, hogy csak ki-1 SZILVESZTER ESTÉLY CHICAGÓBAN Az IWW chicagói tagjai, mint minden előző évben, úgy most is nagyszabású SZILVESZTER ESTÉLYT rendeznek az év utolsó napján, csütörtökön, de­cember 31-én, az uj Bér­munkás Otthonban 2419 Lincoln Ave. (a Fullerton és Halsted St. közelében.) Szilveszter estét a leg­kellemesebben és leggazda­ságosabban a Bérmunkás Otthonban töltheti el. SZILVESZTERI MULATSÁG NEW YORKBAN. Az IWW és a Modem Szín­kör a szokásos évzáró mulatsá­gát december 31-én, csütörtö­kön este 8 órai kezdettel NAGY SZILVESZTERI MURI kertében tartja meg a Bérmun­kás Otthonban 1351 Third Ave. Reggelig tartó tánc nagy ci­gányzenekar mellett! Hatfogásos disznótoros va­csora! Jegy ára 1 dollár 25c. Előjegyzéseket minden este a helyiségben elfogadunk, vagy levélbeni bejelentés utján is helyet fentartunk. A rendező bizottság. DISZNÓTOROS VACSORA DETROITBAN minden lapolvasót meghí­vunk, hogy velünk töltse az ó-év utolsó estélyén a Szil­veszter estély, melyet DISZNÓTOROS VACSORA keretében tartunk meg. 1858 Philomene Blvd. Lin­coln Parkban. SZILVESZTER CLEVE LANDBAN a Bérmunkás olvasói szil­veszterkor, csütörtökön es­te 8 órai kezdettel 8622 Buckeye Rd.-on a Bérmun­kás helyiségében TÁRSASVACSORÁT rendeznek. Jegy ára 50c. A CLEVELANDI WEST SIDE magyar propaganda cso­port ezúton is értesíti tagjait valamint a Bérmunkás olvasóit, hogy a dalkör helyisége feladá­sa miatt szerda esti összejö­veteleit a 4309 Lorain Avenuen levő Munkás Otthon-ban a 3-ik számú teremben tartja meg. A west sidei magyar ipari unionisták minden szerdán este itt jönnek össze, hogy a moz­galmi ügyeket megbeszéljék és a napi és világeseményeket a munkások szempontjából meg­vitassák. Minden Bérmunkás olvasót szívesen látnak ezeken a szerda esti összejöveteleken. vánság maradjon, hanem meg­fogja csinálni a BOLDOG ÚJ­ÉVET az osztálytudatos forra­dalmi Ipari Szervezetei kiépi- Itése segítségével. ALÁBBI KÖNYVEK VANNAK KÉZNÉL A BÉRMUNKÁSNÁL Ady: Ki látott engem.............................................................. 75c. Ady: Uj versek.............................................. 75c. Ady: így is történhetik..................................................... 1.00 Franknói: Martinovits élete............................................. 1.00 Gogoly: Holt lelkek........................................................... 1.00 Fábián: Ezer eipber asszony nélkül................................. 1.00 Fábián: Hat ló negyven ember........................................ 1.00 Zola: A Rougon család..................................................... 75c. Zola: Paskal orvos............................................................. 1.00 Zola: A föld......................................................................... 1.00 Barbusse: Erő......................................................................... 75c. New York regénye, 2 kötet............................................. 1.50 Jack London: Mélység...................................... 75c. Jack London: Az alakszai dianna...................................... 75c. Jack London: ősök istene................................................. 75c. Chehov: A koldus..................................;........................... 75c. Glassworth: Testvériség...................................................... 75c. Lubbeck: Az élet örömei..................................................... 75c. Gorkij: A besúgó................................................................... 75c. J. Smidth: Krisztus istensége........................................... 40c Ameringer: Osztályharcok Amerikában.............................. 50c. Bauer: A szocializmus útja................................................. 50c. Gorkij: Kispolgár................................................................. 25. Justus: Amerika ipari fejlődése........................................... 75c. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának

Next

/
Oldalképek
Tartalom