Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-02-20 / 933. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1937 február 20. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: ’•'gy évre ------------— $2.00 One Year __________ $2.00 félévre ------ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ........ 5c Single Copy ________ 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 42 Az IWW a tudományos ipari unionizmus Harminckét évvel ezelőtt alakult meg az IWW szervezete, melyet a géptechnika fejlett termelő rendszere keltett életre. Minden további nélkül meg kell állapítanunk, hogy az IWW megalapításánál, bár sokan működtek közre, de téves minden olyan magyarázat, mely egyes emberek vagy pártotka iparkodik ruházni a megalapítás érdemjogát. A megalakulásnál ott voltak az akkori munkáspártok és a szervezetek számos képviselői, akiket a fejlődési viszonyok élesebb látókörrel felruháztak. Ám a születésnél valamennyien, csak a bába szerepét töltötték be, mert az Industrial Workers of the World-ot nem ők teremtették, hanem a modern géptermelés folyamata szülte meg. Az életenergiával, tettrevágyással és forradalmi készséggel fütött szervezet, joggal vonta magára az uralkodó osztály haragját, mert Amerika történelmében, páratlanul állók a fejezetek, amelyeket az IWW irt harcaival. A kisipari rendszer hatalmas gyárakba, trösztökbe való átalakulásával van szoros kapcsolatban az IWW ifjúkora. Ma is páratlanul álló sztrájkokkal, osztályharcokkal döngeti az IWW a kapitalizmus várfalát. Lawrence, McKees-Rocks, Schenectady, Akron városokban levezetett sztrájkok, a nyugati ércbányászok hatalmas sztrájkja, a Massabee Iron Range, Butte, Seattle mind, mind történelmi példákkal szolgálnak arra, hogy az IWW az ipari korszak szülöttje, a legalkalmasabb időben jelent meg az élet porondján. Nem csoda, hogy az amerikai kapitalizmus minden eszközt megragadott, az IWW elpusztítására. S hogy ez nem sikerült mégse, bár nem kizárólag, de jó részben annak tudható be, hogy az IWW, mint a kizsákmányolási rendszer ellentéte, az uj társadalom tudományos alapja, az ipari adminisztráció megtestesítője és mint ilyen elpusztíthatatlan. Az IWW és a sztrájkok Az IWW megalakulása óta, szüntelenül az Ipari Demokrácia megteremtését hirdeti a munkásságnak s a cél megvalósítására az Általános Sztrájkban látja az egyetlen eszközt. Ezt félreérthetetlenül bizonyítja elvinyilatkozatának ide vonatkozó paragrafusa, melyet száz és száz millió példányban terjesztett a munkások között: “E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni, csakis olyképpen felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát, bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az eggyen esett sérelmet, az összeség sérelmének tekinti.” Volt e valahol olyan nyilatkozat, mely ennél tisztábban igazolná a világ termelőinek egymásra való utalását, együttműködésének szükségességét és roppant erejének, kibontakozási lehetőségét? A felületes szemlélők, túlságos fontosságot tekintenek azon hasonlatosságnak, mely az európai anarcho-szindikalisták és az amerikai IWW között látszólag fenn áll. Ki kell hangsúlyoznunk, hogy ilyen nézetet, csak azok hangoztatnak, kik csupán felületes birálói a dolgoknak. Mert egyébbként, nagy a különbözet a két elmélet között. A különbségek oka elsősorban azon tényen alapszik, hogy az IWW egy sokkal későbbi időszak és fejlettebb ipari viszonyok következtében keletkezett, mint a szindikalizmus. Ezzel mindjárt rávilágítottunk egy másik tényezőre is arra, hogy az európai szindikalizmus, az IWW-tól eltérően, nem áll az Egy Nagy Szervezet alapján, nem testesíti meg az ipari szervezet formáját, mely egymásba kapcsolódó egymással szorosan együttműködő központosított ipari departmenteket alkot. Tudott dolog, hogy az IWW a mindennapi osztályharc mellett, az uj társadalom alapját képezi, úgy a termeléshez, mint a szétosztáshoz. Mellesleg megjegyezve, az IWW felfogása az Általános Sztrájkot illetőleg, csaknem annyit különbözik, az anarcho-szin- dikalistákétól, mint a pártpolitikusok vagy a szakszervezetekétől. Alapjában, összetételében és céljában az IWW sokkal megfelelőbb, sokkal tökéletesebb és sokkal modernebb, mint anarcho- szindikalista elődjei. NINCSEN MEGÁLLÁS A gazság ül most diadalünnepet. A szót, jajt tüdőnkbe fojtva be S bent fojtva ég pokolnak kárhozott Olthatatlan lobogó tüze. A jog, az igazság gúzsba kötve rég. Vérünket itták csatamezők . . . Éhségtől gyermekeink sorba hullnak el . . . Ti tettétek ezt törvényszegők . . . ! Ami mienk volt, elvettétek régen És nem maradt más csak a fájdalom; Most a jajgatást is megtiltjátok, hogy ha A sivár élet átkos terhe nyom? De ébredez a munka szorgos népe. Már nem barom, kit hajtani lehet. Már napot érez izzadságos képe S felé ragyog Dél, Észak, Nyugat, Kelet. Már nem várja, hogy istene segítsen. Már megtanult segíteni önmagán, Mert nincs barátja se földön, se égen, Hiába sóhajtok szörnyű nyomorán. Érzi, tudja; övé itten minden S nem kell többé a könytől sós falat. Lerázza most mind, ki fejére hágott, Az élősdi, hitvány, piócahadat. Hát hiába e szörnyű jajveszékelés. Hiába, urak, börtön, kancsuka . . . ! Kilépett medréből a tenger és Ezt meg nem állítja millió csuda. Kilépett medréből a haragos tenger S ti kanállal mertek ki belőle, Megbüntetni a lázadót keményen . . . S az ár? — harsogva hömpölyög előre. Mi vagytok ti a Munka népe mellett? Sárgult levél, mely hullani készül És mi vagyunk az eget törő vihar, Mely elsöpör majd a földnek színéről. Egri Lajos. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s a; élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megvál oztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belüL
