Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-02-06 / 931. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1937 február 7. A vizáradás az uralkodó osztály bűnös mulasztásának a következménye Még élénk emlékezetünkben van az elmúlt évi vizáradás borzalmai, mely Pennsylvania és a szomszédos államok lakosságát a legszerencsétlenebb körülmények közé juttatta. A jelenben ismét példátlan vizáradás részesei Ohio és Kentucky állam lakosai. Az Ohio folyó árja minden gátat elsöpört és az említett államok lakosságát elképzelhetetlen szenvedéseknek tette ki. Az ár maga is elképzelhetetlen pusztítást okozott úgy vagyonban, mint emberi életben, de ennél még sokkal veszedelmesebb az utánkövetkez- mény, mely a lakosságot sújtja. Ki felelős ezért a rettenetes pusztításért ? A mai modem világban, amikor a technika ezer és egy vívmánya áll rendelkezésre az emberi élet biztonságára ezrével és százezrével pusztulnak férfiak, nők és gyermekek. A jelen rendszer irányitói sohasem gondolnak a baj megakadályozására, hanem mindig akkor hullajtják a krokodil könnyeket, amikor már késő. A baj bekövetkeztével, ahelyett, hogy a motoros jármüveket állítanák a lakosság megmentésére szolgálatba, a milíciát rendelik ki az esetleges lázadások elfojtására. Washingtonban a politikusok újabb milliók megszavazásáról beszélnek a folyók szabályozására. Vizerőgátak és tartalék medencék építéséről tárgyalnak. Ez mind jó, de hozzáértő mérnökök szerint ez csak néhány inccsel fogja apasztani a veszélyt. A vizáradások az erdőségek kíméletlen kiirtásának a következményei. Nincsenek fák a hegységekben, melyek a nedvet viszatartsák és a hó és jég gyors olvadását megakadályozzák. Billiókat költenek háborús készülődésre, arra azonban nem gondolnak, hogy a folyómenti lakosság életét biztosítsák megfelelő védőkészülékekkel. A kapitalista rendszert minden téren a legnagyobb mulasztás terheli. A veszély e rettenetes óráiban is a gazdagoknak megadatik a mód, hogy az éhséget és szenvedést elkerüljék, a szegények százezrei azonban, akik megmaradtak látják rongyaikat úszkálni a szennyes árban, látják, hogy szeretetteiket mint ejti hatalmába a tüdőgyulladás, látják és hallják, amint gyermekeik kenyérért simák és látják, amint a katonaság mindenfelé éberen őrködik ezen rothadt rendszer fenntartásán. A spanyol parasztság előharcosa a forradalomnak A földművelő spanyol paraszt, intelligenciában, felülmúlja az összes európai földmi- veseket. A kollektiválási mozgalom olyan nagy teret hódított a munkásság által lefoglalt területeken, hogy a városi munkásságot is felülmúlja. A harmonikus összmüködés, a kisebb falvakban is halad előre az uj társadalmi rendszer felé. Legérdekesebb a dologban az, hogy ezen átlakulási folyamat háta- megett, nem egy diktátor! hatalom van, hanem a parasztság maga jószántából hajtja végre ezen műveleteket. A spanyol földmivesség forradalma, nem éppen a Marxista gondolatok által lefektetett utón halad, hanem meg van a maga tradicionális sajátsága a forradalomban, melyet a történelem uj ideológiákkal táplál. Éppen ezért semmi esetben nincs a háta megett a fejlett városi munkásságnak, de sok esetben előbbre haladottabb. A szindikalisták évtizedes nevelésének lehet köszönni, hogy a spanyol paraszt ilyen megértő lett és elvégzi a reá eső részt a forradalomban. Az átalakulás építésében Cataloniá- ban például, ha egy földmives- nek van is egy kis földecskéje, bár az unióba is betartozik, azért jobbnak látja a kollektiv termelést, mert tisztában van vele, hogy az ő szükkörü háztartásával és gazdálkodásával, semmi képen sem konkurálhat a közös termeléssel és fogyasztással. És mind ezt olyan nagy terjedelemben hajtják végre, mégis a legnagyobb megértés van közöttük, melyről vaskos köteteket fognak majd írni, mert a történelemnek meg kell, hogy örökítse a spanyol parasztságnak eme nagy mérvű kialakulását, a kollektiválás terén, mely mostan történik a mezőgazdasági falvakban. Ez a minden tekintetben egészséges és építő munka, még a régi forradalmárokat is meglepi Spanyolországban. Például az egyik szervező a napokban érkezett vissza a vidékről és a következőket jelentette: “Azzal a gondolattal kerestük fel a falvakban lakó föld- mivességet, hogy a forradalom technikai oldalát ismertessük velük, az uj társadalmat illetőleg. A dolog azonban ellenkezőleg történt, mert nekünk kellett tanulni tőlük.” (Ebből ta- nuhatna a magyar paraszt is, ahelyet, hogy az olvasót morzsolja, meg Sobri Jóska és Ri- naldó meséket olvas, jobban tenné, ha naponta egy pár percet szentelne tudományos olvasásra.) A legerősebb fundamentuma BENT A POKOLBAN GREAT FALLS, MONT. — Van itt egy szénbánya, vagy 150 bányász dolgozik két siftre benne, Cottonwood C. C. az az G. N. R. R. Hihetetlen, hogy ember ezen baromi munkát bírja. A füst éjjel-nappal ömlik a bánya száján, aki még bányát nemlátott, azt hinné, hogy füsthányó hegyre talált. Hosszuszáru gumi csizmát használnak és még ez is megmerül, a bányászok tucatszámra buknak arcra eszméletlenül, úgy huzgálják ki őket a heting- re, hol a levegő valamivel frissebb és a füst nem ilyen sürü. És mikor észretérnek — ha észnek lehet nevezni — mennek vissza lapátolni. Ebből a vízből kell nékik kihalászni 16 három tonnás kocsi szenet. Ahol a viz nincs, a levegő és füst még rosszabb, ilyen helyen vágó és ladoló gép van. Ezen ladoló gépbe két lapátoló 25—26 kocsi szenet kell, hogy belapátoljon $6.90-ért 7 órára egy-egynek. Idő nincs lábakat állítani a lejáró kő alá és igy tucatszámra teszi őket nyomorékká. Álkapocs, hátgerinc, oldalborda összeroncsolás mindennapi esemény, de tucatszámra öli is őket. Novemberben is kettőt tett a sirba, a Columbus Hos- pitalba szünet nélkül van bányász. Többször meglátogatom őket és elbeszélgetünk az elmúlt időkről, mikor két bányásznak nem volt szabad csak 8—1 tonnás kocsit kiadni, vízért, lejáró kőért fizettek. Akkor kerestünk 350 és 500 dollárt havonta és nagyon kevés bányász dolgozott 6 óránál többett naponta. Az egész állam szénbányái nem nyomorított és ölt meg egy év alatt annyi munkást mint ezen bánya mióta kinyitották. Hja bányász testvéreim, akaz uj társadalomnak Spanyolországban, a kollektíváit kom- munisztikus termelési rendszer lesz, mely villám gyorsasággal seper végig a falvakban. Ugyan csak ezek a kollektíváit falvak fogják a fasizmust is, a bikaviadal szoros gyűrűje között elpusztítani. (S. F. á. d.) kor volt szervezeti erőnk, volt sok IWW közietek, kik verekedtek értetek és többször titeket is, mert soktok nem volt megelégedve a 8 kocsival, nektek sok kocsi kellett és segítettetek a sherifnek és a bányaigazgatónak elárulni ezeket az IWW-kat. A jó szervezett munkásokat. No most kaptok elég kocsit, most meg azt nem szeretitek. Persze arra nem számítottatok, hogy a fizetést lefogják vágni. Ezen ladológépet a bányászok elnevezték gufinak. Mikor ezen elnevezést meghallottam és a velejáró poklot, nem bírtam magam visszatartani, hogy ne nevessek mert ez a szó magyarra fordítva ügyefogyottat jelent. Megkérdeztek, hogy mi nevetni való van azon, hát mondom bányász testvéreim tik vagytok a gufik nem a gép. Egy ízben három bánya kom- mittee megemberelte magát és levelet Írtak Helénába az inspektorért a levegőt illetőleg és ezen bányászok aláírták a nevüket. El is jött az ipse, de nem a bányába a levegőt vizsgálni, hanem az irodába a levelet átadta az igazgatónak aki kétemeletes házban lakik, ezen bányászokat aznap letette munkából. Hol voltatok tik bányász testvéreim az egynek a sérelme az összesség sérelme gyakorlásával. Tán még több kocsit akartok lapátolni? Óh ember, kit az Isten a saját képmására formált, ki eteted, ruházod az egész földtekén a vérszopó hadat és saját nődet, gyermekeidet pofonnal, rúgással és ütleggel traktálod amikor enni valót és ruházatot kér tőled a saját véred. Óh munkástestvéreim, meddig bírjátok még ezen testetölő igát? Itt az igazgató többre becsüli a tucat kutyáját, mint titeket családjaitokkal együttvéve. Kergessétek el az ilyen mostohatestvéreket soraitokból, tagadjátok meg a havijárulék levonását, építsétek ki az Egy Nagy Ipari Szervezetet, az IWW-t, ahol nem John L. Lewis és az ő hóhérjai fognak parancsolni, hanem mi munkások, ahol nem lesz ur és szegény, de egyenlőség, szeretet és béke. J. S. A Munkás Betegsegélyzö Szövetség A Munkás Betegsegélyzö Szövetség nem rendelkezik milliós tőke alappal, hogy szobrokat ajándékozzon a tagjainak, vagy más — a tag anyagi megterheltetését jelentő — kampányba hajszolja őket. A Szövetség tőkéje annyi, hogy minden tagja biztosítékát képezi az alapszabályokban előirt jogokra. A lármás hirdetések helyet a tagság áll a szervezés, a tagszerzés szolgálatában, akik őszintén tudják elmondani, azokat az előnyöket, amelyeket a Szövetség nemcsak igér, de ki is fizet minden esetben az azokat megillető tagoknak. Ez a baráti körben történt ismertetés az elmúlt esztendőben több mint ezer uj tagot hozott a Szövetségbe, anfiit ebben az évben tovább folytatni kell, hogy a legnagyobb önálló magyar munkás intézménye legyen a Szövetség Amerika magyar munkásainak, ahová joggal vihetjük be az ipari unionizmus eszmélyének a tanítását is. Minden ipari unionista megtalálhatja a maga hivatását a Szövetség osztályaiban, az intézmény erősítésében és a tagság céltudatos felvilágosító, nevelő munkájában.
