Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-05-29 / 947. szám
1937 május 29. BÉRMUNKÁS 3 oldal Egyik harc a másikat követi a békés Richmondon RICHMOND, Va. — Az I. N. Vaughan & Co. 400 munkása május 6-án sztrájkba mentek a telepen uralkodó rossz munka- viszonyok miatt. A mukások a Association of Stemmers független szervezetébe vannak szervezve. A sztrájk mely 3 napig volt folyamatba, állandóan picketelve Volt, a táblákon oly feliratokkal, hogy éhbérért nem dolgozunk, meg, hogy 4 és 5 dollár heti keresetből nem élünk meg és több táblákra a fizetési borítékot ragasztották ki mint bizonyítékot, hogy miért sztrájkolnak. A munkások részleges eredmény mellett újból felvették a munkát. A darabszámra, vagyis fontszámra dolgozó stemmerek, akik a csutkát szedik ki a dohányból a következő emelést kapták: A világos, vagyis sárga dohány stemmerek a sztrájk előtt 6 centet kaptak, követelésük 10 cent volt, most kapnak 8 centet. A drop leaf stemmerek kaptak 7 centet, követelésük volt 10 cent, most kapnak 9 centet. A gyakorolt munkások szerint, hogyha jó a dohány akkor is csak 20—25 fontból képesek a csutkát kiszedni egy 9 órás munkanapban. A munkásokat átlag számítva a telepen 10 és 12 font dohányból tudják a csutkát kiszedni. Az óraszámra dolgozó nők és férfiak követeléseik a következők. A sztrájk előtt a női munkások órabére 15 cent volt, most kapnak 20 centet, követelésük 25 cent volt. A férfi munkások kaptak 25 centet, most kapnak 30 centet, követelésük 35 cent volt óránként, azonkívül megegyezésbe jött a 8 órai munkanap, a 40 óra munkahét és a túlórák külön fizetése. Az American Furniture & Fixture Co. 60 munkása 7 heti sztrájk után újból felvették a munkát, hogy a sztrájknak lett-e valami eredménye vagy, hogy milyen megegyezésre jutottak, azt nem hozták nyilvánosságra. A Wortendyke Manufacturing Co. 300 munkása sztrájkba lépett anélkül, hogy azt a vezérkarral előzőleg tudatták volna. A munkások belefáradva a vezérek által elhúzott tárgyalásokba a társulattal, azért a munkások legjobbnak látták a direkt akció használását. A munkásoknak a direkt akció használása a legbiztosabb fegyvere, de az még nem elégséges meg kell, hogy ismerjék osztályhelyzetüket és szervezkedjenek mint osztály az Egy Nagy Forradalmi Ipari Szervezetbe az IWW-ba. Az IWW-ba a munkások nincsennek lekötve szerződésekkel és igy akkor használják a sztrájk fegyverét, amikor a körülmények megengedik. Az IWW-ba nem a vezérek irányítanak, nincs aki azt mondja, hogy a munkások a vezérek beleegyezése nélkül nem sztrájkolhatnak, nincs aki a munkásokat sztrájkba hívja, vagy leinti. Miért? azért mert az IWW- ba nincsennek egyes egyének felhatalmazva arra, hogy a tagság ügyei felett határozzanak. Mindazok a munkások akik a vezérek által elkövetett árulásokat már megelégelték és nem hajlandók hasonló becsapásoknak tovább is részesei lenni, azon munkások előtt csak egy ut áll és ez az IWW-ba való szervezkedés, ahol nem lesznek árulások és becsapások. A. Hülber. Népgyülésvolt Martins Ferry ben május 12-én, amelynek előadója Fishbein mtárs volt. Policsányi János mtárs üdvözölte úgy a hallgatóságot, mint a szervezői utón levő Fishbein mtársat és kéri a jelenlevőket, hogy figyelemmel hallgassák meg az előadást, amely után módjukban lesz az előadóhoz kérdést intézni. Fishbein munkástárs másfél órás előadásában teljesen lekötötte a hallgatóság figyelmét. Ismertette a spanyolországi harcot, amely hősies kitartásával az egész világ figyelmét magára vonta. Megmagyarázta, hogy miért nem egyedül a spanyol munkások küzdelme az, amely gátat kíván vetni a fasizmus világhódító útjába. Amerika dolgozóinak éppen olyan érdeke, hogy Hitler-Mussolini sötét lelkű elgondolása ebből az országból kizárassék, mint minden más országnak. Különösen érdeke ez a dolgozó munkásságnak, ezért minden tőlünk telhető támogatást meg kell adnunk a spanyol harcok győzelmes befejezéséhez. Ezután Fishbein munkástárs ismertette a Lewis-féle ipari szervezetet, amiben itt könnyű feladata volt, mert hiszen a hallgatóság nagyobb része bányász munkás volt, akik közelebbről ismerik ezt a munkás kizsákmányolót. Az előadás után kérdéseket intéztek Fishbein munkástárshoz, amelyekre valamennyien kielégítő választ kaptak. Mi hisszük, hogy Fishbein munkástárs előadása sok munkás ismeretét gazdagította az eseményekről és hozzájárul ahoz, hogy a helyes nézőpontból lássák és bírálják meg azokat. Tudósitó. Szerkesztői üzenetek Alex Nagy, Lorain, O. — A Wagner-féle “National Labor Relations” törvény lényegében a következőket tartalmazza: A törvény elismeri az alkalmazottak saját organizációját, másszóval a munkás bátran beléphet munkásszervezetekbe és jogában áll munkásszerződéseket kötni a saját maga választotta képviselők utján. A törvény eltiltja a következő igazságtalan és a munkást sértő rendelkezéseket: 1. A munkás önorgaiiizálá- sa, kollektiv szerződése meg- gátlását, az alkalmazottak organizációjának megakadályozását, beleavatkozást, vagy rá- erőltetését. 2. Valamely munkásszervezet uralását, adminisztrálását, vagy ily szervezetek anyagi támogatását. Ez a törvénycikk minden bizonnyal az u. n. company uniók ellen irányul. 3. A munkások felvételekor bárminemű megkülönböztetés, vagy bizonyos feltételek megszabása, hogy a munkást az unióba való belépéstől, vagy tagsága megtartásától elijessze. 4. A munkás elbocsátása, vagy megkülönböztető eljárásban való részesítése, mivel az illető a törvény megszabása alapján a munkaviszonyok felől tanúskodott. 5. Az alkalmazottak képviselőivel való tárgyalás visszautasítását. Egy három tagból álló bizottság állapítja meg, hogy bizonyos esetekben mely törvényes határozatok döntenek, illetőleg, hogy a többség véleménye alapján kik a képviselők, s hogy mily intézkedésekre van szükség a törvényes rendelkezések betartására. A munkásságnak tudniok kell azt, hogy a törvényeket, amelyek a munkások jogairól intézkednek csak akkor tartják be, amikor úgy a törvényhatóság, mint a munkáltatók tudják azt, hogy a munkásoknak van szervezett ereje arra, hogy azoknak megvalósítását kényszerítse. Nekünk számos bizonyítékunk van arra, hogy a munkások a szervezkedésük utján olyan jogokat élveztek, amelyek törvényhozás utján csak évtizedek múlva lettek általánosítva, ami egyszersmint azt is jelenti, hogy felesleges erő pazarlás a munkásság részéről a parlament utjáni törvényekért való harcolás, amikor hama- hább hozzá juthatnak követelésükhöz a céltudatos szervezkedés által, ha a törvények betartását is CSAK A SZERVEZKEDÉS biztosítja a részükre. Amikor az uralkodó osztály hoz “munkás” törvényeket, aggkori segélytörvényeket, munka- nélküli és egyébb alamizsna segélytörvényeket, azok minden esetben magukban hordják azt a célt, hogy lecsapolják a munkások elégedetlenségét, lázadó szellemét és a rendszer megváltoztatása helyett a rendszer megjavításában lássák a célt. Mi ipari unionisták ezekért a reformokért nem teszünk egy lépést sem, de hangoztatjuk és harcolunk a bérrendszer eltörlésével a társadalmi rend megváltoztatásáért. { A Richmond, Va., News-Leader szívességéből. A Richmond, W. Va. 2 N. Vaughan szivar gyár munkásai picketelés közben.
