Bérmunkás, 1937. január-június (25. évfolyam, 926-951. szám)
1937-04-03 / 939. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1937 április 3. HARC A TERMÉSZETBEN (Folytatás.) Az erkölcsi érzés azonban első megnyilvánulásában nem más, mint a társadalmi ösztönök állandó működésének, továbbá a társak részéről való helyeslés és rosszalás, végül annak a körülménynek a következménye, hogy a szellemi tehetségek magas fokra emelkedtek s igy a múlt eseményeinek benyomásai rendkívül élénkek. Ebben a lelki állapotban az ember a múltra és a jövőre egyaránt tekint s az újabb benyomásokat a régiekkel összehasonlítja. Ha az embernél valamely ideiglenes vágya vagy szenvedélye társadalmi ösztöneit legyőzte, erről gondolkodik. Az ilyen elmúlt vágyaknak most már meggyöngült ösztöneit összehasonlítja a folytonosan jelenlevő társadalmi ösztönnel s ekkor a ki nem elégitésnek érzése fogja el. Ezért az ember elhatározza, hogy a jövőben másképp fog cselekedni, s ez az ő lelkiismerete. Mindegyik ösztön, amely állandóan erősebb mint a másik, olyan érzetet kelt fel az emberben, a melyről mintegy azt mondhatjuk, hogy engedelmeskedni tartozunk neki. Ha a vizsla korábbi magaviseletéről tudna gondolkodni, alkalomadtán azt mondaná önmagának (a mit mi valóban mondunk is róla:) ezt a nyulat meg kellett volna állítanom, nem pedig a múló kisértésnek engedve utána iramodnom és hajtanom. A társas állatokat részben bizonyos belső vágy ösztönzi arra, hogy ugyanazon közösségben levő társaiknak segítségükre legyenek, de még inkább arra, hogy bizonyos cselekvést végrehajtsanak. Az embert ugyanez a vágy ösztönzi arra, hogy embertársainak segítségére legyen. Azonban az embernek vagy egyáltalában nincs, vagy nagyon kevés különös ösztöne van. Az ember még abban is különbözik az alsóbbrendű állatoktól, hogy vágyait szavakkal tudja kifejezni, amelyek igy a segítségnyújtás eszközei. A kölcsönös segítés indító oka az embernél különben is lényegesen megváltozott. Nem vak, ösztönszerü hajlandóság az már többé, hanem nagyrészt embertársaink dicsérete és rosszalása van rá befolyással. Mind az elismerés és a dicséret, mind a rosszalás, rokon- szenven- alapul és ez indulat legjelentékenyebb eleme a társadalmi ösztönöknek. Bár a ro- konszenv is csak ösztön, a gyakorlás és a szokás rendkívüli módon erősiti. Mivel minden ember a saját boldogságát kívánja, a cselekedeteket és azok indító okait olyan mértékben szokták dicsérni vagy rosszal- ni, amint azok ennek a célnak megfelelnek; mivel pedig a boldogság az általános jólétnek lényeges része, a boldogság legnagyobb foka majdnem helyes mértéke a jónak és a rossznak. A mint az értelmi erő és a tapasztalás gyarapodik, a magaviseletnek az egyének jellemére, valamint a közjóra vonatkozó távolabbi hatásait is figyelembe veszik. Ekkor azután azok az erények is a közvélemény ítélete alá kerülnek, amelyek magára az egyénre vonatkoznak s dicséretet vagy rosz- szalást szereznek. A műveletlen népeknél azonban az értelem gyakran téved és számos rossz szokást és babonát erénynek tartanak és megsértésüket nagy bűnnek tartják. Az erkölcsi tulajdonságokat általában s igen helyesen magasabb értékű eknek tartják, mint az értelmi tehetségeket. Nem szabad azonban elfelednünk azt sem, hogy az értelemnek a múlt eseményeket és benyomásokat felújító működése, a lelkiismeretnek egyik fontos alapja. Ebből azután az is következik, hogy minden embernek az értelmi tehetségét lehetőén fejleszteni kell. A lomha észjárású ember is hajlandó lehet jó cselekedetekre és érzékeny lelkiismeretű lehet, ha a társadalomhoz való ragaszkodás és rokonszenv érzése meg van benne. De bizonyos, hogy mindaz, ami a múlt események benyomásait élénkíti és azoknak a jelen eseményekkel való összehasonlításának szokását növeli, egyúttal a lelkiismeretet is érzékenyebbé teszi és bizonyos tekintetben pótolja a gyöngébb társadalmi ragaszkodást és rokonszenvet is. Az ember erkölcsét részint az erkölcsi erők növekedése és az igazságos közvélemény, de elsősorban az emelte a mostani magaslatra, hogy az ember érzései gyengédebbekké váltak s ehez hozzájárult a szokás, a példa, a tanítás és a gondolkodás hatása. Valószínű továbbá, hogy egyes erények az állandó gyakorlás következtében örö- kölhetők. A műveltebb népeknél a mindentudó istenség létéről való hit szintén nagy hatással volt az erkölcs fejlődésére. Az ember ugyanis társai dicséretét és rosszalását nem tekinti cselekedetei egyedüli irányítójául, hanem értelmétől ellenőrzött meggyőződésére is hallgat. A lelkiismerete nyújtja a legbiztosabb irányt, az cselekedeteinek a legfőbb bírája. Mindazonáltal az erkölcsi érzés alapja a társadalmi ösztönökben van s ezek az ösztönök éppen úgy, mint az alsóbbrendű állatoknál, a természetes kivá- logatódás utján ketlekeztek. _ (Folytatjuk.) FELÜLFIZETÉSEK A BÉRMUNKÁSRA. Márc. 1-től — márc 27-ig. L. Somló, E. Pittsburgh.. 1.00 MBSz E. Pittsburgh....... 64.13 IWW tagok, Buffalo....... 5.00 IWW cs. Akron............... 30.00 IWW cs. New York........ 3.30 J. Piskothy, Jackson H... 1.00 WASHINGTON, D. C. — A kormány egyik közege a National Industrial Conference Boáid jelentése alapján arról beszélnek sokan, hogy Amerika ténylegesen a prosperitás utján van, mivel az említett iroda azt jelenti, hogy négyszáz társaságnak küldött ki kérdő iveket, hogy a munkások hiányára adatokat kapjon és a kiküldött ivekre 27 százalék azzal válaszolt, hogy hiányát érzik a szakmunkásoknak. 52 százalék azt a választ adta, hogy megfelelő iparosokat az üres állások betöltésére nem sikerült kapni. Ez a jelentés nagyobb részt a fémiparból van. Amikor száz százalékban elhisszük az iroda jelentését a kérdő ivek ilyen megválaszolását, ugyan akkor kétkedve és sok helyütt tagadásba vesz- szük a válaszok igazságosságát, mert hiszen minden munkás tudja, hogy még ma is több mint tiz millió munkás van munkanélkül ebben az országban és éppen ezek között vannak az iparosok, a szakmunkások, akik részben elmúltak negyven évesek és ezért nem kerülhetnek be a termelésbe, mig másrészt a jelentés csak azt mondja, hogy nem kapnak szakembert, de azt elhallgatja, hogy azoknak a feljánlott munkabér olyan, hogy az igazi jó munkás azt el nem fogadhatja, Nyilvános nyugtázás a Philadelphiában néhány héttel ezelőtt rendezett sikeres mulatságról, amelynek jövedelméből 300 dollár Spanyolországba a CNT munkás szervezethez lett küldve a párisi irodán keresztül, mig a később befolyt 13.45 cent a spanyol népfront philadelphiai bizottságának lett átutalva elküldés végett. Ezen eredményes akcióban résztvettek a Philadelphiai Munkás Dalárda, a Munkás Szövetség, az IWO helyi osztályai és az IWW magyar tagjai. A fenti egyletek által kiküldött bizottság eredményes munkát végzett. Egyben köszönetét mond mindazoknak, akik a sikerhez bármilyen formában hozzájárultak. Tudósító. PHILADELPHIÁBAN MOST SZOMBATON, április 3-án, este 8 órai kezdettel a spanyol munkások harcának a támogatására a NEW GARRICK HALL- ban, 507 S. Eight St. TÁNC MULATSÁG lesz, amelyre minden munkást szívesen látnak. Belépő jegy ára 35c. A tiszta jövedelem a CNT és FIA spanyolországi szervezetekhez lesz egyenesen juttatva. inkább a szakmáján kívül olcsóbban dolgozik, de a szakmában nem dolgozhat 65—95 centes órabérek mellett. Nagyon szükséges lett volna a kérdő ivén egy rovat, hogy adjanak számot abból a 400 üzemből, hogy milyen órabéreket fizetnek vagy fizetnének a jó szakembernek? Ez a rovat megadta volna az őszinte feleletet az egész akcióra. Mi számtalan esetben kapunk levelet a Bérmunkás olvasóitól, akik között különösen a vas- és fémiparban sok igazán jó, hogy azt ne mondjuk művészi és mérnöki meglátással rendelkező munkás van, akik arról panaszkodnak, hogy 60—65 centeket ajánlanak nekik kezdő fizetésnek és még annál olcsóbban is kínálják egyesek a munkaerejüket. A munkabér megállapítását bíznák csak a szakemberekre, kptnap alatt nem volna panasz az acél iparban, mert a legkomplikáltabb munkára is megfelelő munkás kerülne, de a jelenlegi helyzetben inkább a nap 18 órájában candy store-t vezet a szakmunkás sem hogy bagóért a szakmában dolgozzék. Ételhordók a kerékpáron (Folyt, a 6-ik oldalról.) véleményen lennék, hogy az asszonynak igaza volt, mégis csak jobb az otthoni koszt. Koszthozatók. Persze ez nem változtat azon, hogy egyre több a koszthozató. A modern, teakonyhás háztartások már erre rendezkedtek be, a dolgozó emberek is. — Vannak háztartások — mondja az előbbi kihordó —, ahol a férj van otthon, átveszi az ebédet és ő melegíti meg, úgy várja haza a dolgozó asz- szonyt. — Vannak háztartások, ahová arra az időpontra rendelik az ebédet, amikor a férj és a feleség hazajönnek a munkából. Az asszony átveszi az ebédet, már rakja is ki az asztalra. Csak annyi idejük van, hogy megebédelhetnek. De legalább együtt eszik meg az ebédet. A kihordók munkája délután 3—4 óráig tart. Akkor elszámolnak és ha nem fogják ott őket konyhai munkára, akkor elmehetnek. A heti 8 pengőből nem tudnak megélni. A legtöbb még reggeli és délutáni munkát is vállal. Van, aki reggel újságot hord, vagy tejet és délután valahol másutt dolgozik. Élni kell és ezért az életért ezek az emberek igen keservesen megdolgoznak. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának Van-e munkás hiány Amerikában?
