Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-09-26 / 912. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 szeptember 26. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ..... $2.00 One Year ........ $2.00 Félévre ....... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy _________ 5c _______Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ........... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD 42 A Bérmunkás jubileumi száma A Bérmunkás 25 éves jubileumi számának a szerkeszéséhez az országos értekezlet által megbizott chicagói munkástársak már hozzá fogtak. Az az óhaj, hogy a Bérmunkás pályafutása mellett helyett kapjanak ebben a számban mindazok, akik munkatársai voltak a Bérmunkásnak. Külön levelekben is felszólítjuk erre az illető mnukástársakat, de akikhez nem is menne ilyen felszólítás, legkésőbb október végéig küldjék be írásaikat a Bérmunkás jubileumi számához. Az a cél, hogy a Bérmunkásnak ez a tizenhat oldalas száma történelmi dokumentum legyen az amerikai magyar munkások előtt, hogy lehet a munkás mozgalmat a megalkuvások, az elvek feladása nélkül szolgálni és hogy csak a forradalmi ipari szervezet kiépítésével tudjuk a munkásosztály helyzetét megváltoztatni. * Mint az IWW minden megmozdulását, úgy a Bérmunkás jubileumi számát is a magunk erejéből kell megteremteni és mivel a 16 oldalas lap a rendesnek a duplájába kerül, az eladási árát pedig meghagytuk az 5 centben, felszólítunk minden olvasónkat, hogy akiknek módjukban van küldjenek a jubileumi szám költségeire ötven centet vagy egy dollárt, amely összegért lapot fogunk nekik küldeni. A Bérmunkás jubileumi száma megérdemli, hogy azt legalább tízezer példányban osszuk szét a magyar munkások között. Ki lesz a nyertes abban az előfizetési kampányban, amely harmadik hónapja folyik és október elsejével zárul? Több lapkezelőnk és sok olvasónk szelvénye van már együtt, akik a kampány ideje alatt küldték be vagy a maguk vagy más előfizetését. Ezekből a szelvényekből lesz valaki a nyertese illetve a tulajdonosa annak a nagybecsű és értékű disz lakatos munkának, amely néhai Antal János munkástárs kézügyességének terméke és minden lakásnak értékes dísze. Már csak néhány nap van hátra azok részére, akik több szelvénnyel, a nyerésre nagyobb felkészültséggel kívánnak abban részt venni valamint azok részére is, akiknek még nincsen ilyen szelvényük. Mert a szelvényeket pénzért nem áruljuk, azokat csak az előfizetést beküldők neveire állítjuk ki. így kívánta ezt a tárgyat felajánlott new yorki csportunk, mely ezzel az óhajával is az azt készítő volt munkástársunk nagyrabecsülésének kívánt kifejezést adni. Csak a Bérmunkás olvasóinak van alkalmuk hozzájutni ehez a tárgyhoz lapunkban közzé tett formában, hogy akár a saját, akár más előfizetését küldik be, azokhoz ha egy éves az előfizetés 3 szelvény járul, ha fél éves az előfizetés akkor 1 szelvény járul. Akár uj, akár megújított az előfizetés a szelvények kilesznek állítva. Használja még ki minden olvasónk a hátralevő néhány napot és szerezzen most olvasót a Bérmunkásnak vagy újítsa meg most az előfizetését. Bármilyen értékes is a new yorki csoportunk ajándéka, az öntudatos ipari unionisták előtt az csak egy eszköz ahoz, hogy egy kissé nagyobb lendületet vigyen abba a kötelességszerü munkába, amelyet végeznünk kell a magyar nyelvű munkások között az ipari unionizmus eszmélyének a felismerésére. Különösen tenni kell ezt most, amikor a még csak röviddel ezelőtt annyira gyűlölt eszmét azok is hangoztatják, akik a legnagyobb ellenségei voltak annak. És talán semmi sem igazolja John L. Lewisék sanda tervét az ipari szervezkedéssel kapcsolatosan ennél a ténynél, hogy az a tömörülés, amelyet ők igy neveztek el éppen úgy nem ipari szervezet, mint ahogyan Lewis bölcső szervezete a bányászok uniója nem a munkások érdekeit szolgálja. Lewis ipari szervezete a munkások önrendelkezési joga helyett még nagyobb, valóságos diktátori hatalmat adna a vezérek kezébe, amely teljesen lehetetlenné tenné a bírálatnak még a legártatlanabb lehetőségét is. Kivánhatja-e ezt egyetlen gondolkodó, öntudatos munkás? a válasz csak a NEM lehet. És hogy ez nekik ne is sikerüljön, a dolgozók millióinak a gúzsba kötése, kell, hogy minél több munkás megismerje Lewis és társainak ezt a célját, ezt a törekvését. Ennek a megismerésnek egyik leg célra vezetőbb eszköze a Bérmunkás, amely hétről-hétre beszámol a munkás mozgalom országos és világeseményeiről, megvilágítva azt a munkásokat vezérlő osztály szepontból, hogy adott esetekben minden magyar nyelvű munkás tudatában és készen legyen a szükséges tenni valókkal. Szerezzünk hát minél több olvasót a Bérmunkásnak, ugyan akkor helyezzük el a magyarság között az IWW magyar nyelvű irodalmát, amely pótolja a szervezőket az agitátorokat, akiket anyagi szegénységünk miatt nem tudunk állandóan utón tartani. Legyen minden olvasónknál nyeremény szelvény, várja mindenki, hogy október elsején ki lesz a nyertes. Kik az uj társadalom építői? A történelem tanulsága szerint, a társadalmi átalakulások a nép szükséglete kielégülése és megvédésére szolgáló eszközök fejlődésével természetszerü- séggel követték azt, vagyis a társadalom alapját, irányát mindég a védelmük és létfen- tartására használt eszközök szabták meg. A mai kifejlett technika, a maga komplikált géprendszerével a termelés és szétosztásbani alkalmazása el sem képzelhető a régi értelemben vett rabszolgákkal. A géptechnika fejlődésével az egész társadalmi rendszer átalakult, még pedig a gép által dik ált formában. Több évszázaddal visszamenőleg csak főpapok, avagy elvétve néhány hatalmas országfő bírta az írás olvasás mesterségét, de a gépkorszak lőttével megindultak azí iskolák alapításai és ez egy irányban halad a gyárak fejlődésével A géptermelés számtan, mértan ösmeretet követel, igy evvel kapcsolatban jön az általános irás olvasás tudata. A régi, erőszakkal munkába hajszolt és tartott munkást felváltotta a számtannal, mértannal rendelkező munkás, aki másformában, de szintén rabszolga. De itt még nincs megállás, a fejlődés megállást nem ösmer az egész emberiség egy eszköz a fejlődés előre haladásában. Ha egy gyerek játékot kap legyen az baba, avagy kocsi bár mi más már ők is tudatlanul egy megmondhatatlan erőtől vonzva szeretik azt elbontani és Újjá csinálni, változtatni. A nők a házi munka végzésénél állandóan gondolkodnak a munka könnyítésén, beosztásán. Munkások az iparokban avagy bárhol keresik a maguk könnyebbségére szolgáló változási lehetőséget a munkájukban és ezek a tudatos avagy tudatlan megnyilvánulások újabb és újabb változást hoznak a termelési és szállítási eszközökbe, ami egyúttal a társadalmi életben is megnyilvánul abban a formában, hogy annak is lépésben kell, hogy haladjon előre a szükségletet termelő és ellátó eszközök fejlődésével. Ez azt jelenti, hogy a mai kapitalista rendszer is utat kell, hogy adjon egy másik előre haladottabb társadalmi rendszernek és ebben az előre haladásbani törekvésben az egész emberiség részt vesz tudatosan avagy tudatlanul. A fejlődés által diktált társadalmi átalakulást lehet siettetni avagy késleltetni, de a siettetés nem viheti előbbre mint amilyenre az előfeltételek a termelő eszközök fejlődése megszabja. A késleltetés az átalakulásra meg megbosz- szulja magát és ez utóbbi eset ma már fenn áll. Az irás, olvasás tanításával együtt beoltották a mai emberiségbe azt a tévhitet, hogy a mai termelési rendszer állandó, igy az átalakulás ideiglenesen főn akadt, de ezért a fönakadásért irtózatos árat kell, hogy fizessen az emberiség és eddig is fizetett már, tömérdek életet áldozva, kimondhatatlan szenvedés, nélkülözés és elnyomatást tűrve. J. Nyirán. Olvasd a Bérmunkást! ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szaks/.ervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltai elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: ‘Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
