Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-09-19 / 911. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 szeptember 19. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.__________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___ $2.00 Félévre ........................ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ___ 6c _____Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, 0. ______________________TELEPHONE: GArfield 7114._____________________ Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending._________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD csírát-.. 42 Labor Day (Ny—n) Ismét lezajlott egy országos ünnep az Egyesült Államokban. Ez az ünnep csak nevében külömbözik az osztály- tudatos munkások szempontjából karácsony, husvét, George Washington stb. vallásos és hazafias úgynevezett ünnepektől, vagyis eltekintve az elnevezéstől, a tőkés osztály adta ki rá a patentot éppen úgy, mint a fönt jelzett ünnepekre is. De amíg a karácsony és husvét ünnepét nemzetközileg ün­nepli a vallásos világ, bár ha több részletben is, de a Labor Day, az amerikai szervezett munkásságot éppen attól van hivatva vissza tartani, hogy a nemzetközi ünnep — május elseje ünne­pének közös ünneplésével véletlenül meg ne ragadja a nemzet­közi osztály érzés szelleme. A vallási érzés szempontjából ezt nem bánják, mert bárha az egész világra kiterjedőleg egyfor­mán érzik a mai társadalmi rendszer gazdasági egyenlőtlensé­géből fakadó nyomor súlyát, a sérelmeikre a túlvilágon ajánl­ják az orvoslást. De mert a szervezett munkásság éppen az ellenkező célból állott össze szervezkedve, vagyis rögtöni orvoslást keresnek szervezett erejükön keresztül a sérelmeikre és mert a szer­vezett munkásság fölismerve a nemzetközi szervezett erő ha­talmas és mindent elseprő erejét, végleg leszámolna a sérelme okozója rendszert képviselő osztállyal. így világossá válik, hogy amig vallási téren a nemzetközi ünneplés megengedhető, ugyan akkor, nagyobb részben ugyan csak a fönti elemekből állóknak, de szervezetbe tömörülve és más célból, már ez nem engedhető meg, ezek az okok a tőkés osztály szempontjából ért­hető a május 1-seje megünneplése elleni gyűlöletének és az oka annak, hogy az amerikai tőkés sajtó annyira veri a nagydobot Labor Day megünneplése fontossága mellett. Ezek mellett a tőkés osztály hajcsár hadserege is utcai és más pódiumokról szintén dicshimnuszt zengnek az amerikai munkásságról, közben készítve a tervet arra, hogy a munkásság legelső megmozdulásánál rájok szabadíthassa a jól felvegyver- zett vérszomjas alvilágból verbuvált gangsterjeit. A munkásság fel kell, hogy ösmerje azt a tényt, hogy csak egy ünnepje van a világon, amit nem az uralkodó osztály paten- tirozott a részére és ez május elseje, amely az osztály szolida­ritás szimbóluma, azért ezt nem szabad ünnepelnie és mind addig tilos lesz, amig szervezett erejével meg nem töri ezt a tilalmat. Ezt elérni, igazán lesz miért ünnepelnie. munkások megelégelték hatalmát és ő mint előre látó próféta aláakarja hatalmát támasztani uj területen. Hitler amerikai helytartója szeretne lenni és minden jel arra mutat, hogy a nagy hü-hóval 1940-ben az Egyesült Álla­mok elnöki székére pályázik és az ipari munkásokat akarja ezen céljának keresztül vitelére szervezetten a politikai kampányára korteseknek felhasználni. Az IWW-hoz tartozó ipari unionisták előre látják Lewisék cselszövését; de csak annyit tehetünk jelenleg ellene, hogy na­gyobb erővel és több energiával dolgozunk az IWW által lefek­tetett igazi és egyetlen ipari szervezett kiépítésére. Közbe pe­dig várjuk azt az időtt, hogy azok a munkások, akikhez az IWW tanítása még nem jutott el, meg fogják már elégedni Lewisék diktatúráját és mint ipari szervezet tagjai keresni fogják a kapcsolatot az IWW által épülő igazi ipari szerveze­tekkel, amely teljesen különbözik Lewisék. uniójuktól,, mert amig Lewisék a régi szakszervezetek jelszava alatt ’’tisztessé­ges napi munkáért tisztességes napi fizetést” kívánnak csak a dolgozók milliói részére, addig az IWW a bérrendszer megszün­tetését tűzte ki céljául. Egy uj ipari korszak eljövetele, nem Lewisék célkitűzése és az amerikai munkások nem lelkesedhetnek az amerikai Hitlerek és Mussolinik uralomra jutásáért. Ilyen uj korszakot nem akar­hatunk. Lindway alapra a magyar gyiijtőiveken befolyt Összegek nyugtázása ii Uj korszak” 1065 sz. gyüjtőiv: Maynard, 0., J. Sivak 25, Anna Oleni 25, Andi Olenik 10, Emma Sivak 10, Margit Sivak 10, Anna Ole­nik 10, Juli Olenik 10. 1386 sz. gyüjtőiven: Simiz József, Chicago, 111 2.50. 170 sz. gyüjtőiv: P. Turucz, Chicago 1.00. 348 sz. gyüjtőiv: J. Albert, Los Angeles, Cal. 1.00, E. Stein- wasser 20, J. Baloghi 20, L. Zu,top 50, S. Auoner 25, M. Horvath 25, A. Simon 25, N. Bukhelz 15, Mrs. J. Backer 15, J. Némethlö, Z. Róth 15, Ádám- né 15, Alperné 15, Mrs. Stock 5, Minarick 10, Vansó 10, J. Tóth 5, Rondzik 5, M. Clement 15, M. Sokolay 10, S. L. 5, A. Novák 50, N. N. 5, M. L. 10, J. S. 5, A. Leitner 10, A. Campbell 25, J. S. 15, J. Sipos 25, J. Diek 10, J. Petry 25. 474 sz. gyüjtőiv: G. Horvath, Bufalo, N. Y. J. Magyar 50, Fred 1.00, J. Koszki 1.00. 568 sz. gyüjtőiv: A. Gazdag, Homestead, Pa. 1.00, M. Bs. Sz. 38-ik oszt. 1.50. 648 sz. gyüjtőiv: J. Orbán, Phila, Pa. 10, Hornyák 50, P. Shuck 50, A. Kordás 15, Anna Grossman 15, J. Simko 10, J. Hickey 25. 838 sz. gyüjtőiv: P. Bécsy, Phila, Pa. 1.00, F. Ternay 15, Smith 10. 775 sz. gyüjtőiv: J. Lukács, Pittsburgh, Pa 1.00. 1041 sz. gyüjtőiv: J. Halász, Cleveland, O. 1.00. 1110 sz. gyüjtőiv: S. Gás­pár, Cleveland, O. 50, C. Sza- lay 15, J. Virág 25, D. Varga 10, S. Megyen 10, M. Playman 15, J. Karach 10. 1436 sz. gyüjtőiv: Mrs Tóth, Cleveland, O. 25, L. Tóth 25, J. Tóth 25, Clara Fenesy 10, M. Pilcsuk 25, A. Pilcsuk 10, Róza Szabó 25, J. Hark 5. 1308 sz. gyüjtőiv: John Ko­vács, Cleveland, O. 1.00, Mrs. Kovács 25. 1333 sz. gyüjtőiv: Mike Mahl, Cleveland, O. 1.00. 1407 sz. gyüjtőiv: A. Siket, Cleveland, O. 25, Kovács I. 25, Herczeg J. 20, J. Brendza 25, M. Bs. Sz. 2-ik oszt 3.00. 1480 sz. gyüjtőiv: J. Nyirán, Cleveland, O. 50, Anton Wassie 1.00. 1502 sz. gyüjtőiv: L. Lóczy, Cleveland, O. 1.00. 1509 sz. gyüjtőiv: Andrew Szedlák, Chicago, 111. 1.50. 2325 sz. gyüjtőiv: J. Leisz, Cleveland, O. Mrs. J. Leisz 1.00, J. Horváth 50, J. Flei­scher 50. (P.) Az ipari unionizmussal kapcsolatban sok ferdeséget hallottunk az utóbbi időben. Mind azok, akik a feltűnésnek ko- lomposai, akik mindig úgy igyekeznek fentüni a mindennapi életbe, hogy ők hívei az uj eszméknek, de más oldalról olyan felületesen bírálják meg a megtörtént eseményeket, hogy nem lehet őket komolyan venni. Az a nagy lárma, ami az utóbbi időben az ipari unionizmus kiépítését igyekszik szoragalmazni, nem egyébb, mint a reakció felvonulása egy egységes; de nem osztálytudatos munkáscso­portnak gusba kötése a munkásmozgalomnak, diktátoru hajla­mú vezérének előre kiszámiottt manőverezése a hatalmi erők irányítására. Az IWW, amely 1905-ben lerakta az ipari szervezet alapját, nem féltékenykedésből, hanem a munkásmozgalomban szerzett tapasztalatok alapján a Lewis-féle ipari szervezetnek nem ad nagy fontosságot, ha annak háterét feltárjuk. Lewisék legutób­bi cselekedetét mi nem tartjuk uj korszaknak; mert az ipari szervezet nem uj keletű; csak meglepetésszerűen hat azokra, akik Lewiséket mint az amerikai munkásmozgalom legreakció- sabb vezérét látják az ipari szervezet nyergében. Az UMofA, amelynek Lewis évek óta diktátorikus elnöke, akkor mikor a nyomorgó szénbányászokat teljesen féken tart­ja, nehogy alkalmuk legyen gazdasági helyzetükön változtatni, amikor az amerikai bányászokat a saját szervezeti vezérök tart­ja visza a harcok kezdeményezésétől, ugyan akkor, ez a hírhedt munkásvezér a nehéziparok munkásait akarja ipari szerveze­tekbe felvonultatni — ennek a háttere az lehet, hogy a bánya­ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö­zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nem-sak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.

Next

/
Oldalképek
Tartalom