Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-09-12 / 910. szám

1936 szeptember 12. BÉRMUNKÁS 5 oldal CÁRIZMUS VAGY KOMMUNIZMUS? Az IWW magyar lapja a Bérmunkás úgyszólván az egyedüli magyar lap az egész világon, amely nyíltan megír­ta azokat a rettenetes esemé­nyeket, amelyek az utóbbi években Oroszországban tör­ténnek. Megírtuk a harmadik­vörös internacionálé az elmúlt évben tartott összejövetelének szégyenletes határoztait a nemzetközi munkásmozgalmat illetőleg. Megírtuk az ethiopiai háború kitörésekor és után, hogy a “proletár haza” fegyve­reket, lőszereket és más egyébb háborúhoz szükséges árut szál­lított a feketeinges fasizták hadserege számára. Mindeme bizonyítékainkat az Oroszor­szágban megjelenő lapokból, a “kommunista párt” hivatalos szócsövéből vettük. Az ethiopiai háború lezajlá­sa óta nagyon sok határozatot hoztak a proletár diktatúra ko­miszárjai, amelyek szégyenle­tes arcul csapásai az osztály­harcnak. Nem foglalkoztunk azokkal az eseményekkel, mert a chicagói kerületi értekezlet úgy határozott, hogy ma a “megváltozott viszonyok kö­zött uj időket élünk” s a kom­munista párt tagsága is meg­változott az ellenszenv, a gyű­lölet terjesztése terén. Mi amikor megírjuk azon szégyenletes eseményeket ame­lyek ma Oroszországban tör­ténnek, saját lapjuk alap­ján nem az ellenszenvet, nem a gyűlöletet terjesszük, hanem egy kötelességet teljesítünk az osztályharc igaz harcosaival szemben. Az elmúlt napokban — 1936 augusztus havában — amikor a világ osztálytudatos munkás­sága lélekzetét visszafolytva várta a spanyolországi forra­dalom eseményeit, távol kelet­ről, fegyverek ropogása ren­dítette meg az osztálytudatos munkások táborát. A következő pillanatban — a hihetetlennek látszó ese­ményt megerősítette a rádió, amely világgá röpítette, hogy Moszkvában kivégeztek “tizen­hat összeesküvőt, árulót.” Mielőtt tovább mennék szük­ségesnek tartom, hogy a Moszk­vában megjelenő “Moscow Daily News” augusztus 13-iki számában közölt cikket idéz­zem. “A nagy tárgyalás au­gusztus 19-én kezdődik, amelynek terrorista bűnré­szesei: Zinovjev, Kamenev, Yevdakimos és tizenhárom más társuk, akiknek nyilvá­nos tárgyalása augusztus 19-én nyílik meg Moszkvá­ban. A USSR belügyi nép­biztosa 1936-ban felfedezett számos összeesküvő terroris­tát a Trotzky-Zinovjev cso­portot, akik Leon Trotzky utasítására előkészítették, hogy terrorizálják a kom­munista párt szoviet unió vezéreit és a szoviet álla­mot. Az előzetes vizsgálatok kiderítették, hogy a Trotzky- Zinovjev szövetséget 1932- ben szervezték, amelynek vezérei Zinovjev, Kamenev, Yevdakimov, Bakajev, Smir­nov, Mraehkovsky, Ter-Va- garjan és mások, akik S. M. Kirov meggyilkolását ter­vezték és 1934 december 1- én Nikolajev, Katalynov tár­saik által végrehajtották. A vizsgálatok ugyancsak kiderítették, hogy a külföl­dön tartózkodó Leon Trotzky számos terroristát szerve­zett, akiket egyenesen a szoviet unióba küldött, hogy annak vezéreit terrorizálják. A vizsgálatok ebben az ügy­ben befejezést nyertek. A vádalá helyezést a USSR államügyésze elintéz­te s az ügyet át tette' a USSR legfelsőbb bíróságá­hoz, amely a Central Execu­tive Committee of the USSR 1936 augusztus 11-én hozott határozata értelmében nyil­vános tárgyaláson ítélkezik, 1936 augusztus 19-én. A következők kerülnek tárgyalás alá a fenti vádak alapján: G. E. Zinovjev, L. B. Kamenev, G. E. Yerdaki- mov, J. N. Simornov, J. P. Bakajev, S. V. Mrachkarsz- ky, V. A. Ter-Vagarjan, E. A. Dreitser, E. S. Halzman, J. J. Reingald, R. V. Pikel, V. P. Olberg, K. B. Berman, Fritz David, M. Lurnye és M. Lurnye. Eddig szól a Moszkvai Daily News legelső cikke eme szo­morú eset előzményeiről. Amikor eme sorokat papírra vetettem eszembe jutott egy hasonló vád előterjesztése, amelyet 1918-ban Chicago vá­rosában Landis szövetségi bí­ró előtt Nebecker állam ügyész terjesztett elő Haywood és az IWW 112 más tagját haza­árulással, terrorizálással vá­dolva. Szerencsére Amerika nem volt a “munkások hazája” s igy a vádalá helyezettek 5 évtől 20 évig terjedő büntetést kaptak, a háború legnagyobb őrületének közepette. A Moscow-i Daily News au­gusztus 16-iki számában tel­jes két hasában foglalkozik ezen üggyel s helyszűke miatt csak egy részleteit veszünk ki, amelyhez teljesen hasonló hat, nyolc ugyanolyan értelmű ha­tározat van, amely világosan mutatja, hogy milyen eszkö­zökkel dolgozik a proletár haza állam ügyésze. “Nincs kegyelem — mondja egy autó munkás.— Nem lehet kegyelem és elnézés azon alvi­lági banda számára, akik ter- rorisztikus eszközökkel támad­nak Stalin és kollégái ellen jelentették ki a moszkvai autó­telep mérnökei és hivatalnokai a tegnapi összejövetelükön, amelyen az USSR államügyé­szének megállapítását olvasták fel. “A munkásosztály szava ma egyesült kell, hogy legyen” mondja a Chernikov öntöde egyik munkása. “Közvetlenül kell, hogy a törvényszék ke­gyetlenül járjon el ezzel az áruló bandával szemben, akik megárositották, cserben hagy­ták a pártot teljes története alatt.” “A telep 30- ezer munkása egyhangúlag jelentette ki, hogy a jövőben fokozottabb mérték­ben, mint egy vasgyürü gya­nánt veszik körül Stalint és kollégáit.” Az államügyész előterjeszti írásbeli vádjait a gyárak mér­nökei, hivatalnokai és munká­sai elé a tárgyalást megelőző napokban s ezek a munkások mielőtt a vádlottakat meghall­gatták, vagy mielőtt a tárgya­lás megkezdődne Ítéletet hoz­nak. Elég Stalin komiszárjai által nevelt bérrabszolgáknak az állam ügyész vádjainak meg­hallgatása s a tárgyalás meg­kezdése előtt három, négy nap­pal kimondják az ítéletet, azon emberek felett, akik életü­kön át forradalmárok a mai társadalmi rendszer ádáz el­lenségei voltak. Az államügyész és a köréje sereglett érdekeltségek nem­csak a gyárak, ipartelepek munkásait vezetik az orruknál fogva, hanem a rendelkezésük­re álló sajtójukon a Pravda és Izvestia lapokon keresztül há­rom nappal a tárgyalás meg­kezdése előtt igy írnak: “Valamennyien jól véssük emlékezetünkbe, hogy a le­győzött ellenség fel nem fedezett maradványai hol­nap újból káros támadást in­téznek ellenünk oly helyeken, ahol a bolsheviki páncél nem eléggé ellentálló képes. Az Egyesült Államokban szél- tében-hosszában azt kérdezik úgy a munkások, mint munkás vezérek, hogy mi is a célja J. L. Lewisnek az acél ipar szer­vezésével ? Egyes barátai úgy vélik, hogy talán félve a jövő év április elsejétől, amikor is a bányászok szerződése lejár, hogy ha nem tud a bányászok mellé nagyobb erőket felvonul­tatni, úgy a bányászszervezet veszélybe kerül, elbukik. Mások azt állítják, hogy a pénzügyi oldal érdekli az acél ipar szervezésében. Mint mond­ják 400.000 acélgyári munkás havi $1.00 dues mellett, közel 5.000.000 dollárt jelentene J. L. Lewis pénztára javára, de állítsanak akármit is a tény az, hogy J. L. Lewisen kívül ke­vesen tudják a célját. így akkor jogos az a feltevés is, hogy az acélgyári munkások is céltalanul szervezkednek. Persze ők úgy gondolhatják, bogy jobb munka viszonyokért és nagyobb bérekért. Talán a szervezők sem mondhatnak mást nekik. Lehet, hogy tény­legesen hozzá jutnak nagyobb bérekhez, jobb viszonyokhoz a munkán, de a tény tény marad, a munkásosztály rettenetes hát­ra maradottságának szörnyű képét tisztán láthatjuk az egész acél ipari szervezési ügy­gyei kapcsolatban. Még ugylát- szik, hogy a nagy dobbal való verbuválás korában élnek a munkások, oda csődülnek ahol nagyobb a lárma, akár csak a kisgyerekek. Hogy mire fogja őket J. L. Lewis felhasználni ? Hát ami­Figyeljük erősen, hogy fel- ösmerjük az álarc mögé bujt elelnséget, s minden párttag és minden hűséges, becsüle­tes polgára a szoviet hazá­nak kell, hogy őrködjön a közbiztonság felett.” így fest az igazságszolgálta­tás a “proletárok hazájában.” Második Miklós cár 1905-ben alkotmányt adott az orosznép­nek, amely alkotmánnyal egy­idősen a politikai foglyok tíz­ezreit bocsájtották szabadon. A nagy garral behirdetet al­kotmány, amelyet néhány hét múlva Stalin és kommiszárjai adnak az orosznénepnek, nem tartalmaz olyan részletet, amely­nek alapján Szoviet Oroszor­szág internáló barakjaiban fog- vatartott politikai foglyokat szabadon bocsájtanák. Lesz Oroszországnak szólás, sajtó és gyülekezési szabadsá­ga, de mielőtt ezt életbe lép­tetnék, megfélemlítik, kiirtják még a magvát is azoknak a forradalmároknak, akik Lenin­nel egyetemben megteremtet­ték az orosz munkásság, kato­nák és parasztok kormányát. Hogy mit fog jelenteni a be­ígért alkotmány az orosz prole- táriátus számára, ezt fénye­sen igazolja a tizenhat Trotz- kysta forradalmár tárgyalása s kivégeztetése. (Folytatjuk.) re akarja, a céltalan tömeg nem lehet más, mint alanya a ki­zsákmányolásnak. Szomorú tények ezek és nem gyalázkodás. Ebben a korban a gépekkel való termelés olyan kifejlődött, hogy tényleg gye­rekes ész kell ahoz, hogy csak nagyobb bérekért és a munkán elsőbbségi jogért szervezkedje­nek. Ma, amikor milliók mun­ka nélkül .vannak, a gépek ezrei állnak, a nép nélkülözik. Ideje volna, hogy ha már szervezkedni akarna a munkásság szervez­kedne meg mint osztály, abból a célból, hogy a bérrendszert eltörölve a sok ő általok gyár­tott gépeket munkába állítva, megtermeljék az összes szükség­letet. Ez az IWW célja. A munká­soknak joguk van kísérletezni a J. L. Lewis-féle céltalan szer­vezkedéssel ha még mindég van ideje és kedve hozzá, de mennél hamarabb felhagy ve­le és csatlakozik az IWW-hoz, annál hamarabb szűnik meg kizsákmányolt pária lenni. J. Nyirán. NÉZZE MEG A LAPOT HOGY LEJÁRT-E AZ ELŐ­FIZETÉSE. HA IGEN ÚJÍT­SA AZT MOST MEG ÉS KÜLD­JE BE AZ ELŐFIZETÉSÉT. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. QUESTION — DISCUSSIONS. Ml A CÉL?

Next

/
Oldalképek
Tartalom