Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-09-05 / 909. szám
8 oldai BÉRMUNKÁS 1936 szeptember 5. FERDESÉGEK AHOGYAN BISCHOFF JÓZSEF LÁTJA. Csak egy rövid időre volt Akron kénytelen lemondani a világ gumi központ címről, mert itt tartották a soap box derby országos versenyét és igy ennek volt a központja. Volt zenebona, bőven hizlalhatták a szemeiket a prolik, nem panaszkodhatnak, hogy nincs kenyér helyett elég cirkusz. Gondoskodnak erről akiknek ez a hivatásuk, a polgári lapok a gumi gyárosok hűséges cselédjei. A versenyt az országban elszórt független polgári lapok és a Chevrolet autó társulat rendezte. A versenyben résztvevőket a kizsákmányolt proletárok csemetéi képezték, akikkel ez alkalommal izleltették meg először és talán utoljára az életnek ama formáját, amely a kerítésnek azon oldalán folyik, ahol bőségesen van minden és csak fogyasztanak, de a javak előállításához nem járulnak hozzá. A más városból érkező hős “győzőket” nemcsak Akron város, hanemOhio állam egyik legelőkelőbb szálo- dájában helyezték el. Az étkezés szintén ott volt. Legtöbb képzeletben a Sunday School teacher által lefestett menyországban érezte magát. Van ezen mit csodálkozni? Talán volt olyan, aki a menyországot nem volt képes oly fényesnek és fenségesnek elképzelni. Hisz éhbérért dolgozóknak gyermekeik! Micsoda környezet és légkör? Tegnap még a szegényes otthon, szűkös élet, ma Mayflower Hotel! Minden bőven és ezen ugrásszerű változásnak csak egy betegje van.' Nem megütközni való ez? Nagy áruházak, amelyek szintén a versenyben képviselve voltak, a gondosan rendezett kirakataikban a következő feliratú táblák voltak kiállítva. “Welcome Champion and Visitors.” Belül valamely teremben a vásárlók csábítására pedig a kocsi és a haj tója mellyel a versenyben az üzlet lesz képviselve. Szóval az üzletet beváltják ceremóniára, hogy újból üzlet legyen. A rendezésben résztvevő helybeli lapvállalat azért teszi, hogy hirdetést tegyenek a versennyel kapcsolatban az üzletek a lapba. Az üzletesek szintén azért Vesznek részt, hogy evvel a cselekvésükkel képzelik a vásárlókat befolyásolni — és igy tovább. A kapitalizmus a munkaerő előkészítésére a lakájok többféle fajtáját alkalmazza, hogy a munkaerőt, hogy alkalmas legyen a kizsákmányolásra, gyúrja, faragja és formálja kezes báránynak, hogy szófogadó, engedelmes, szorgalmas, mindent eltűrő alázatos szolga legyen és ne lázadó. Nemcsak az életszükségletek termelésénél van munkamegosztás, hanem a munkaerő előkészítésénél is. Az a hókuszpókusz vallást hirdető paptól kezdve, mely a rabszolgát a bölcsőtől a sírig kiséri, útközben fölváltják a következők, a hazafias tanító, a boy scout militia, a kiképző mesterei, a politikusok minden fajtája és végül a féker szakszervezeti vezérek és a “munkás” politikusok. Szentelt viz és tömjén füst. Hosszú munkaidő, rossz munkaviszony, speed up, kevés bér és elégedetlenség. Szervezkedés és harc? Rendőrfütykös, milicia golyó, könnygáz, börtön. Több ezer éve, hogy az uralmon lévő osztály cirkusszal traktál ja a dolgozókat kenyér helyet. Az elégedetleneket gyilkolja pusztítja, terrorizálja az ő fen- tartott erőszak szervezeteivel. És még ma is ezer évek után a történelem nem tanította meg a dolgozókat. Példa erre az, hogy százezer nézője volt a soap box derby cirkusznak, amit az uralkodók rendeznek, hogy tovább tudják a dolgozókat fosztogatni, akkor amikor munkás előadásokra kibérelt termek kongnak az ürességtől. Millió, mindenből kisemmizett dolgozó, mint kóbor kutyák vonszolják az éhségtől és nélkülözéstől elsatnyult testüket, egy város ingyenleves konyhájától a másikik. Mindazért, mert a rendszer haszonélvezők hízelgéseinek és becézkedéseinek behódolt mint gyermek, ifjú és mint dolgozó erőben levő és most nem tud megszabadulni azoktól a caf- rangoktól és előítéletektől. Hallgassátok meg az IWW hivó szavát tanuljatok és szervezkedjetek és élvezni fogjátok mind azt ami az életet szépé és kellemessé teszi és nem fog kelleni áldozatot hozni mint most a kizsákmányolok rendszerében, ahol az élelmiszerek legjavát csak a kirakatban elhelyezve szabad megbámulni és cigaretta végeket az utszélében össze szedni. Ez lesz a valóságban Welcome visitors. ISMERKEDÉSI ESTÉLY és TÁRSAS VACSORA lesz a clevelandi csoportok rendezésében szeptember 5- én, szombaton este 8 órai kezdettel a Munkás Dalkör emeleti helyiségeiben 3930 Lorain Ave. — Kitűnő beszédek. — Jó vacsora. Minden olvasónkat meghívunk. Fellép az Általános Munkás Dalkör is. Junior Column Sacco and Vanzetti “They rise, these dead and walk the earth: John Brown is marching on; Shrewd Sochates is teaching still How wisdom may be won; They rise and shine, these noble dead, Like planets in the sky; They speak — and stricken nations hear The voice without reply; They live — and all the world beholds The life that cannot die.” John Haynes Holmes. So with Sacco and Vanzetti! Nine years ago, the State of Massachusetts, with the drunken fury of a mob, judicially murdered these two workers, two anarchists. Nine years ago, Massachusetts, with its boasted culture and aristocracy drenched its hands in a pool of human blood. Massachusetts, with its Fullers and Thayers and Lowells committed murder. Nine years ago, on the midnight of August 22, 1927, Nicola Sacco and Bartolomeo Vanzetti walked to their death, in the midst of world-wide protests and demonstrations and strikes. Massachusetts was determined that its judicial decisions be carriad out, in spite of injustice, in spite of unfair play and human indecency. August 22, 1927! I remember that fearful night. Vividly it remains in my memory. I was a mere child then; yet the happenings of that night linger on! August 22, 1927! Men moved uneasy in the streets. Squad cars, detective squads, policemen went about their beats — clubs in their hands, sawed-off shot guns ready to take on any oncoming protest or de- monstartion for the freedom of thes two humble workers. What was the crime of these two men that the whole capitalist world was determined that they should be executed? Was it murder? NO! Was it robbery? NO! then what was it? It was the crime of believeing and working for a new social order. It was the crime of being Anarchists! It was the crime of being MEN! Sacco and Vanzetti believed that the present order of things are unworkable, as well as unfair and oppressive to the masses of workers. They wished to substitute in its place, a new social order: a society based upon liberty — a society unrestricted by man made law; where each produced what he could, received whatever he needs. They wanted the workers to get the full products of their toil. And they wanted to teach the workers, teach them so that they will organize and so emancipate themselves. This was their crime and for this they were legally murdered. They were arrested in 1920 and held for seven years — seven years of suffering, tortures pains, suspense, not knowing what the morrow will bing. Yet how they faced and endured the agony of these seven, long years! “Do you know how long a year is? Do you know how many hours there are in a day when a day is twenty-three hours on a cot in a cell in a cell in a row of cells in a tier of rows of cells all empty with the choked emptiness of dreams?” With what extasy was Vanzetti inspired when he spoke those memorable words to the judge who condemned him: “I would not wish to a dog or to a snake, to the most low and misfortunate of the earth — I would not wish to any of them what I have had to suffer for things that I am not guilty of. I am suffering because I am a radical and indeed I am a radical; I have suffered because I was an Italian, and indeed I am an Italian;........ but I am so convinced to be right that you can only kill me once but if you could, execute me two times, and if I could be reborn, two. other, times, I would live again to do what I have already done.” For all our grief and fear and horror, the example of such grandeur and spiritual grace brought courage and new faith. Then the protests ! Millions of people protesting! Strikes! Demonstrations! But the powers — that — were determined to rid themselves of Sacco and Vanzetti! Physically Sacco and Vanzetti are dead. Spiritually they live on. They will live on and Mas- sachuetts bows her head in shame. Two have been murdered in the class war. But in their places hundreds, thousands, millions, join the ranks of the ever marching revolutionary working class. JWU No. 1660. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
