Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-08-29 / 908. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 augusztus 29. AzIWWtaktikájaás harcmodora ISMERTETI. VISI ISTVÁN. A SZERVEZÉS. A propagandának csak úgy lesz maradandó eredménye ha szervezéssel kötjük össze. A szervezést megfontoltsággal és körültekintéssel kell megkezde­ni de ha hár egyszer megkezd­jük akkor minden erőt energi­át bele kell vinni a szervezésbe, hogy mentői hamarabb sikerrel járjon. Azt tudjuk, hogy a sikerte­len szervezési kísérletnek min­dég a legjobb embereink fizet­nek nagy árat, sokszor munká­jukat vesztik el. Emiatt a leg­nagyobb elővigyázattal, de minden erő igénybe vételével kell a szervezést csinálni. A clevelandi szervezési munkálko­dással kapcsolatosan több gyá­rat és nagyon sok jó rokon- szenvezőt vesztettünk el, mivel nem sikerült a szervezés terén elegendő erőtt gyűjteni, hogy megvédhessük őket. Mint gazdasági szervezetnek, csak a munkán levők lehetnek a legjobb, legerősebb tagjai, azoknak van gazdasági erejük, melynek a helyes megszervezé­sével és használatával nagy eredményeket vívhatnak ki. így mindent meg kell tennünk, hogy az embereinket munkán tarthassuk. Ez nem jelenti azt, hogy azok ne csináljanak semmit, ne vegyenek részt a szervezésben, sőt mindenkinek, de legalább a rokonszenvezőiknek és tagja­inknak kell teljes erővel elő­segíteni a szervezést. Mert akár vesz részt akár nem, sikertelen­ség esetén úgy is kívül kerül a gyáron, mivel a régi összeköt­tetése, vagy bizonyos időkben való eloszlása elegendő arra, hogy sikertelenség esetén ki­dobják a munkából. Egyedüli védelem csak az erőnk annyira való megszervezése és haszná­lása, hogy ne merje az üzem igazgatóság az ilyen union ta­gokat, vagy rokonszenvezőket elbocsájtani. Ezért föltétien szükséges min­den embernek a közreműködése, melyet meg lehet tenni minden veszély nélkül elővigyázattal, a következő pontok szem előtt tartásával. 1. Eleinte nem szabad expo­nálni a tagjainkat. 2. Leginkább más gyárakból, vagy munkanélküli delegátuso­kat bizzunk meg a megszerzett címeket felkeresni, vagy a szer­vezőket. 3. A kétes alakú egyénekre, besúgókra, minden tagot, rokon- szenvezőt figyelmeztetni kell, hogy azoktól őrizkedjenek. 4. Nem szabad elhamarkodott nyílt gyűlést összehívni, ahol a legjobb rokonszenvezőinket, tagjainkat ismerhetik meg. Valamint kevés számú közön­ség csak csüggesztően hat a to­vábbi szervezésre. Minden erővel a job delegá- tusi rendszert kell bevezetni, de ha csak lehet más gyárnál dolgoztassuk a delegátusokat. Helyettük vagy megszervezett üzemekből, vagy más szintén szervezés alatt levő gyárból osz- szunk be delegátusokat szerve­zésre, amig nem leszünk elég erősek a tagjainkat, delegátu­sainkat megvédeni. Az összmunkásoknak a neve­it, cimeit meg kell szerezni, ha mindjárt valamilyen polgári célra való kisorsoláson keresz­tül is, de ha van több tagunk és rokonszenvező, akkor ottan is lehet valamilyen helyi érde­kű dologra kisorsolást megej­teni, melyet a mi embereink kezeljenek. , A megszerzett címeken — ha csak lehet — mindenkit le kell csekkelni, megjegyezni, mi­lyen érzéssel van a szervezke­dés iránt, ha ellenség akkor is nagyon fontos, de ugyanakkor a rokonszenvezők számon tar­tása is. A kétes egyéneket, legjobb delegátusaink, vagy szervező­ink keressék fel, sokszor na­gyon fontos megállapítást te­hetnek, megismerik, hogy kik­től kell őrizkedni. Ha népgyülést nem hívunk össze a szervezés keezdésnél és sokat meglátogatunk és beszé­lünk a szervezetről, akkor az a látszat alakul ki, hogy sokan már tagok, kiket meglehet állí­tani is. De ugyanakkor hang­súlyozni kell, hogy nem mond­hassuk meg kik és mennyien Passaic és Lodi levelezőnk írja, hogy az itteni selyem fes­tő gyár munkásai előtt bizony­talan a jövő. A szövő gyáro­soknak még a sárga textil unió sem kell akkor, amikor a pro­fitból kívánnak egy kevéssel többet a munkásoknak juttat­ni. Szeptember elsején jár le az eddigi szerződés a munkások illetve az unióval, de már most hangzik, hogy fizetés levágá­sok lesznek, ugyan akkor az union meg bérjavitással biz­tatja az amúgy is nyomorú­ságosán élő munkásokat. Nincs kizárva, hogy éppen a munkások készülődése a na­gyobb darab kenyér megszerzé­sére, adja szájra a munkások megfélemlítésére a szeptemberi vannak, mivel megakarjuk az embereinket védeni, igy telje­sen megszervezni a gyárat, mi­előtt akcióba mennek. A tényleges szervezést a dele­gátusok és szervezők végzik, lakik igyekeznek mindenkit tag­nak felvenni, de ugyanakkor a tagjaink és rokonszenvezőink is kell, hogy kipuhatolják, kik hajlandók szervezkedni és azt azonnal tudassák a szervező bizottsággal, melyet tapintato­san nagy sikerrel elvégezhetik minden veszély nélkül. Az nagyon fontos, hogy a megkezdett szervezést sikerre vigyük, azért föltétien szüksé­ges, hogy minden erőnket kon­centráljuk a szervezés alatt levő üzembe, vagy üzemekre, de ne kezdjünk olyan helyen szervezni, ahol nincs sikerre ki­látás, vagy melyhez nem érez­zük magunkat elég erősnek, vagy a talaj nem elég érett, mert sikertelenség, nagyon ká­ros visszahatást szül. levágásokat. Ha a munkásokat már ezzel is megfélemlítik, a vállalatnak nyert ügye van, de ha nem ülnek fel a munkások az ilyesztgetéseknek, munkás­szolidaritásukkal győzedelmes­kedhetnek. ISMERKEDÉSI ESTÉLY és TÁRSAS VACSORA lesz a clevelandi csoportok rendezésében szeptember 5- én, szombaton este 8 órai kezdettel a Munkás Dalkör emeleti helyiségeiben 3930 Lorain Ave. — Kitűnő be­szédek. — Jó vacsora. Min­den olvasónkat meghívunk. Egyre siralmasabb a szövőmunkások helyzete Amig egy férfi eljut odáig Irta: Gárdos Mariska. Háncs Ambrus szolgálatké­szen segített öltözködő feleségé­nek. Sorrendben adogatta a ke- zeügyébe mindazt, amire szük­sége volt: kalapját, kabátját és kis kézi táskáját. Közben, mint két esztendő óta mindennap, most is keserű izek gyülemlet- tek össze a szájában, amiket hiába akart visszaparancsolni, erőszakosan utat törtek maguk­nak a féltékenység, a düh és az irigység csapóajtaján. Megfeszült benne a vizbefuló ádáz gyülöltsége a tempós könnyedséggel uszkározó em­bertársa ellen, az eltartott ber­zenkedő ellenszegülése kitartó­jával szemben. Hiába minden: Julia munkába sietett, ő maga pedig, évszázadokon keresztül beléje égett polgári férfigőg­jével, tétlenségre kárhoztatottan otthon rekedt . . . Hirtelen maga előtt látta Julia útját a szövőgyárba: most kapja ma­gára munkaköpenyét, most si­et megszokott, neki olyannyira kedves és meghitt apró, sietős lépteivel asztalához, a rajztáb­la fölé hajol és gazdag, színes fantáziájának mélységeiből fel­színre hozza azokat az exotikus ábrákat, amiket a modern szö- vőmüvészet előszeretettel hasz­nál selymeinek népszerűsítésé­re. Ő maga pedig, Háncs Am­brus mérnök és volt szabadal­mi ügyvivő, ki van rekesztve mindenből, ami teremtő munka és érvényesülés. Hirtelen föl- révült előtte múltbeli munká­ja: az apró és jelentékeny ta­lálmányok végtelen sora, ame­lyeknek mindegyikében benne lobogott a föltaláló egész élet­re szóló reménysége és tevé­kenysége. Mekkora szeretettel skatulyázta és hitelesítette eze­ket a találmányokat, micsoda hallatlan visszhangot keltett bensőjében a törhetetlen üveg I— és villanykörte, az örökké égő gyufa és a többi, amelyek mind-mind a modern technika nagy fejlődésének bizonyságai. De a nagy világégés óta egyre kevesebben engedhetik meg maguknak a laboratóriumi ku­tatást s ha mégis föltalálnak valamit, nincs pénzük a szaba­dalom bejegyeztetésére. így aztán a vállalata teljesen össze­omlott, sőt a felesége tartja el. — Julia — szólalt meg hal­kan és zavart, fás mosollyal — üres a bugyelárisom . . . Az asszony feléje fordult. — Már megint pénz . . .Jaj, Ambruskám, tudom, hogy nem tékozlod el, mégis, csínján bánj vele, nagyon kérlek, hiszen tu­dod, hogy milyen kicsi a jöve­delmem. No-no, kisfiam, — tette hozzá gyöngéden, amikor látta a férfi elboruló arcál — ne vedd mingyárt személyes sé­relemnek. ha az ember mond valamit. Nekem fáj a legjob­ban, ha erről beszélnem kell, de valahogy mégis rövidebbre kellene fognunk az istrángot, mielőtt egészen elszakad. Nem gondolod, hogy jó volna, ha szabályszerű költségvetést ké­szítenél : hadd lássuk, hogyan lehetne a leggazdaságosabb be­osztással élni. Jó? ... Na de most rohannom kell, különben elkésem a gyárból, majd még visszatérünk erre. — És tiz pengőt tett az asztalra. Julia megölelte, melegen meg­csókolta Ambrust és elsietett. Igen, a férfi tudta, hogy őszin­te vonzalom fűzi hozzá az asz- szonyt és mégis, amikor becsa­pódott mögötte az ajtó: férfi­életében talán legelőször esett meg vele, hogy kihullottak a könnyei ... A fájdalomnak, a keserűségnek és a megalázott- ságnak a zápora akkora erővel rohanta meg, hogy képtelen volt ellene védekezni: sokáig és hangosan zokogott. Pedig tudta: Julia gyöngéd,, finom, megértő lélek. Egyesü­lésüket boldog, harmonikus ösz- szetartozandóság forrasztotta össze. Érezte, hogy a hiba nem is Júliában, hanem önmagában rejlik. Hamis hangszerelésü himrátartiságában. amely alap­jában véve nem is a helyzet el­len érzett lázadást, csupán a személyi beállítottság ellen. Ha helycsere történhetnék, ó, ha gazdaságilag újra felülkereked­hetnék és a kenyérkereső szere­pét vállalhatná, Julia szere­pét . . . Gondolatai hirtelen megtor­pantak, mintha áthághatatlan falak ágaskodtak volna eléjük; víziók délibábja kisértette. . . . Házasságuk első hónap-

Next

/
Oldalképek
Tartalom