Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-08-22 / 907. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 augusztus 22. BÉRMUMKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___________ $2.00 Félévre ____________ 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ________ 5c Lsomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ______ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland. Ohio pending.________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <4^*42 Az osztályharc mezején (K. A.) 1935-ben 2 ezer 14 sztrájk s kizárás zajlott le, amelyben 1 millió 120 ezer bérrabszolga vett részt, 1 ezer 95 sztrájk és kizárás volt, amelyben 100 vagy azon fölüli munkás volt alakalmazva. 9 olyan bérharc volt, amelyben 10 ezer vagy azon fölül volt a sztrájkolok száma. New York államban — a leghatalmasabb ipari állam — az elmúlt évben 349 sztrájk zajlott le, ebből New York városára egyedül 257 jutott. Pennsylvania második helyett foglalta el 320 sztrájkkal. Ohio, New Jersey, Massachusetts, Illinois, California államokban 100 és 200 között volt a sztrájkok száma. A sztrájkok egynegyed része a szövő és ruha iparban zajlottak le több mint 200 ezer sztrájkoló val. 198 a szállítás és közlekedési iparban történt, amelyben 64 ezer munkás volt érdekelve. Az építészeti ipar 139 sztrájkkal, az erdei és fürészmalmi munkások 135, mig az élelmezési ipar 103 esetben sztrájkolt. A szénbányászok sztrájkjában az elmúlt év szeptemberében 400 ezer bérrabszolga vett részt, az év különböző szakában 89 szénbányász sztrájk zajlott le, amelyekben összesen 80 ezer szénbányász vett részt. Átlagvéve, minden harmadik sztrájk egy hét leforgása alatt végett ért. 57 százaléka az összes sztrájkoknak két héten belül ért végett. 20 százaléka egytől, három hónapig tartott. 5 százaléka pedig felülhaladta a három hónapi időt. 44 százaléka az összes sztrájkoknak győzelemmel végződött, 19 százaléka részleges győzelemmel mig csaknem egy harmada a munkások vereségével ért végett. Eme rettenetes nagy számú veszteség igazolja azt, hogy a munkásosztálynak Egy Nagy Szervezetre, forradalmi ipari unióra van szüksége, hogy a kizsákmányoló osztállyal sikeresen vegye fel a harcot. Szint kell vallani mindenkinek Az AFofL havijelentésében a munkanélküliek számát 1936 julius 1-én 11 millió 259 ezerre becsüli. A nyár múltával, amikor már megszűnik a mezőgazdasági, épületek, utak stb. építése, a munkanélküliek száma újból eléri sőt túl haladja azt a számot, amely a New-Deal kormányának hatalomra jutásakor volt. A munkanélküliség megoldására több féle utón botorkálnak, az egyik, amelyet a kapitalizmus készít elő s ez a fasizmus, amelyben a bérrabszolgák milliói kényszermunkára vannak beosztva, amelyért az állam az emberi test fentartásának silány táplálékát adja cserébe — hasonló az amerikai PWA-WPA intézményhez. A második az állam kapitalizmus amelynek élén egy csomó politikus áll. Ezek szabják meg a termelés mennyiségét s irányítják a szétosztást, ők szabják meg a munkások munkaidejét, fizetésük mennyiségét. Adnak a munkásoknak néhány hasznavehetetlen reformot, amelyek ellenében minden emberi jogáról — sztrájk, — béremelés, — emberségesebb bánásmód, rövidebb munkaidő stb. — az állam javára le kell, hogy mondjon. Eme fenti rendszernek a szorgalmazói az úgynevezett radikális munkáspártok. Egy harmadik rendszer az ipari szabadság, amelyben a világ munkásságának küldöttei egy ipari tanácsban sereglenek össze s megállapítják, hogy mely világrész népének mily szükségleti cikkek termelésével kell foglalkoznak s kizárólagosan csak olyan szükséleti cikkeket termelnek ami az emberiségnek javára szogál. A termelők annyi órát dolgoznak naponta, hetenként, vagy havonta, amennyit az adott ipar termékének fogyasztása megkíván. Ellenértékűi az emberiség szabad társadalmát az ipari szabadságot kapják, amelyben nem lesz ur sem szolga, magántulajdon, profit s bérrendszer. Ma itt az ideje annak, hogy minden bérrabszolga szint valljon vagy a fasizmus vagy a munkások és parasztok kormányának vagy az ipari szabadságnak hive. Választania kell minden bérrabszolgának, hogy a rohamosan fejlődő ellentállásra készen legyünk. A spanyol ellenforradalmi arisztokrácia kiirtásáról, a krisztusi tant cserben hagyó papok sortüz elé állításával a spanyol forradalmárok kezükbe vették a spanyol nép ügyének intézését. Görögország forradalmárai is elérkezettnek látták az időtt s vehemesen készülődtek spanyol munkástársaik példájának követésére. Az uralkodó osztály kémrendszere elejét vette s a görög fasizmus felállította a diktatúrát s a görög forradalmárok százai a hóhér kezén hervadnak el. Amerika munkásságának tanulni kell a spanyol s a görög forradalmárok példájából s választanak kell amíg nem késő. Országos értekezletünk fontos napirendje kell, hogy legyen a Bérmunkás megjelentetésének (november 12) huszonöt éves évfordulója. Ez év novemberében lesz huszonöt esztendeje, hogy a Bérmunkás elviszi az ipari unionizmus eszméjét a magyar munkások ezreihez, hogy előkészíti az útját az Egy Nagy Szervezet kialakulásának, mint az egyetlen alapnak az ipari demokrácia megteremtéséhez. Ezt az alkalmat ki kell használnunk, hogy még több magyar munkás figyelmét irányítsuk az igazi ipari szervezetre. Ennek a kampánynak a részleteit az országos értekezletnek kell meghatározni. Minden csoport válasza meg a maga delegátusait. Minden lapkezelő intézkedjen, hogy kerülete személyesen képviselve legyen. Lindway alapra a magyar gyiijtőiveken befolyt összegek nyugtázása 1158 sz.t gyüjtőiv: Decsi Lajos, Akron, O. — Decsi L. 1.00, S. Mészáros 25, S. Lenard 50, Roth P. 25, J. Merkhoffer 10, S. Wiks 15, J. Schlezák 25, Berta Bertalan 25. 917 sz. gyüjtőiv: Fred Szilágyi, E. Chicago, Ind. — 1.00. 909 sz. gyüjtőiv: John Pásztor, E. Chicago, Ind. — 1.00. John Nyers Baxter, W. Va. gyűjtése: J. Nyers 50, J. Gáncs 1.00, A. Noshogya 50, P. Kerekes 50, A. Hornyák 50, G. Kovács 50, J. Chiater 25, J. Hor- kay 50, J. Ducky 50, S. Victor 25, M. Lenker 25. 1224 sz. gyüjtőiv: Theodore Klokich, Akron, O. T. Klokich 50, W. L. 5, P. Szűcs 25, L. Nikolics 25, B. Berka 25, K. Denilen 25, J. Morrell 25, S. Kiss 25, C. Oblian 25 A. Simon 22. 1228 sz. gyüjtőiv: Bella Mátyás, Bedford, O. 1.00. 1233 sz. gyüjtőiv: J. Nagy, Akron, O. 1.00. 1378 sz. gyüjtőiv: Michel Bakos, Cleveland, O. J. Farkas 20, ÍA. Kandy 15, J. Gribik 10, C. Szabó 5, J. Marossy 25, M. Györy 10, M. Woska 25, J. Pityer 50, F. Paskuly 25, A. Fridrich 10, J. Lengyel 25, L. Bohmack 25, M. Füry 25, F. Still 25, S. Szabó 10, F. Hűidé 10, M. Keresztesy 10 E. Fej- szés 11, A. Retay 25, F. Pécsi 10, Nemes 25, L. Hrobkó 50, S. Lenkey 25, M. Molnár 25, C. Kohcsa 25, J. Patky 10, J. Bors 25, G. Jancsi 25, J. Hermi- nyan 15, J. Mátyás 25, A. Schwartz 10, F. Moltschan 10, M. Selmecy 15, G. Ocsenás 10, J. Erdélyi 10, P. Zek. 10, M. Fazék 15, M. Fanka 10, C. Tóth 10, M. Bakos 1.00. 1474 sz. gyüjtőiv: Visi István, Linkoln Par, Mich. J. Reppman 1.00, Shoe Lace Man 25, N. Gilliand 25, H. Kendall 25, G. Németh 25, Mrs. A. Krusac 25, N. Uhren 25, S. Können 50, A. Beda 25, S. Bereg 25, M. Drukas 25. 211 sz. gyüjtőiv: Györfi, Chicago, 111. 50, Mary Györfi 50. 372 sz. gyüjtőiv: J. Bercsa, Cleveland, O. 50, Helen Bercsa 1.00. 480 sz. gyüjtőiv: Susan Hering, Buffalo, N. Y. P. Hering 1.00, S. Phillips 1.00. 499 sz. gyüjtőiv: A. Bolla. Buffalo, N. Y. 1.00. 510 sz. gyüjtőiv: S. Blasko, Palm City, Fla. 25. 557 sz. gyüjtőiv: Buffalo, N. Y. Ternai 25, Mrs. Ternai 25, J. Bauer 25, Mrs. Bauer 25. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amíg éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikből a munkáltató osztály álL E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, így az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
