Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-08-15 / 906. szám
/ BÉRMUNKÁS 1936 augusztus 15. 8 oldai Ml ÉS A HÁBORÚ (Folytatás.) A háború költségeit a bankárok pénzben, a gyárosok elveszített munkaerőben és nyersanyagban, a kereskedők elpusztított áruban és elvesztett piacokban, a humanisták emberéletben, viszont a tőzsdék nyereségben és veszteségben számítják. Az evangélium prédikátorai menyei nyereségben és a háborúban szerzett erkölcsökben és az elpusztultak leikéiben, de mindeddig senki sem merészkedett felbecsülni a háború költségeit azon ártatlan áldozatok szemponjából, akik a legnagyobb terhet viselték. Hogy elszorul az anya szive, amidőn gyermeke elbúcsúzik tőle és utoljára int neki üdvözletét! Mily nagy szomorúság szakad a feleség szivére, amidőn azt a bozasztó szót hallja a férjétől, hogy behívót kaptam! és mily fájdalom járja át a menyasszony szivét arra a kérdésre: vájjon vissza fog-e térni valaha? S amidőn egy szempillantás alatt a legszebb álma foszlik szerte. Minden intelligens asszony azon gondolkozik szive mélyén, hogy vájjon elég erős lesz-e a férje, hogy csataterek romboló erkölcsével meg tudjon birkózni, vagy pedig szellemileg vagy testileg is megrokkantan fog hazatérni? A háború, egyesek asszonyai részére többé-kevésbé szórakozást, bálozást, parádézást, bankettezést és egyébb előadásokat jelentett. Fiaik és férjeik is háborúba vonultak, de a veszélyeztetett helyektől távol tartották őket. Mert nagyobb részük nagy összegekkel van érdekelve a hadiszergyárakban és egyébb hasznothajtó üzletekben. Ezzel szemben a nép asszonyainak nagyob része, egészen más helyzetben volt, a háború alatt a legközönségesebb munkák elvégzésére voltak rákényszerítve. Rábeszélték őket, hízelegtek nekik és megfenyegették. Amidőn férjük vére a harctéren profittá alakult át, a front megett az ő munkájuk az ő nemiségük, az ő életszükségleteik képezték az uzsorások célját. Szakadatlanul dolgoztak a municiós üzemekben, férfimunkát végeztek női fizetésért. Azonkívül a háborús veszteség emberélet pótlására tüzelték őket. A házasságon kívüli viszonyaikat csendesen elhallgatták, sőt ki is mentették, mivel az ilyesmi velejár a háborúval; a politikusok sokat Ígértek nekik és semmit sem adtak. A szegény proletár asszonyokat arra buzdították, hogy lássák el fiaikat meleg harisnyával, sállal, -szveterrel és egyébb meleg ruha darabbal, de a gyapjú árát állandóan magasabbra emelték. Sima nyelvű, potrohos hasú, bundás és gyé- mántos kufárok azt tanácsolták nekik, hogy ne feledkezzenek meg a hazáért és a becsületért harcoló fiaikról és küldjenek nekik cigarettát, süteményeket, csokoládét stb. és ime mitörtént, a szájuktól elspórolt centeikkel kufárkodtak és ellenben mindennek az árát tetemesen felemelték s a háború végefelé már 100 százalékos áremelkedések voltak. Nagyon sokan tehát mindent megtettek, hogy hazafias módon, egy kevés pénzt zsebre is tegyenek. Miután a gyermekeikkel híven megtették az uj jelmondatott, egyetek kevesebb cukrot, kevesebb sonkát! — egyszer csak látják, hogy nagy mennyiségek vannak belőle raktáron, de időközben az ő megkárosításukra alaposan felemelték az árakat. Aki ellene mert szólni, azt árulónak minősítették és börtönnel sőt halállal büntették, de senkit sem büntettek meg, akasztottak fel vagy lőttek agyon azokon a családokon és embereken elkövetett árulás miatt, akik szivük vérét áldozták és a poklok tüzén is keresztül harcolták magokat, hogy megérleljék a világot a demokráciára, amely szokás mondás a háborús uszítok jelszava volt. Fel lehet becsülni a megöltek és megsebesültek mennyiségét, ruházatok élelmezésök, fegyverzetük, s a lerombolt városok, felperzselt mezők és elpusztult hajók, vonatok értékét is. — De ki tudja megmérni az asz- szonyok és gyermekek szenvedését, akiknek otthonát felperzselték, akik a benyomoló seregek előtt remegve, bedőlt falak és rombadölt házak megé húzódtak, hulladékból, gyökerekből és rothadásnak indult húsból éltek, éheztek és szom- juhoztak anékül hogy egy gyorsan rohanó golyó, vagy egy eltévedt srapnel megváltotta volna őket a szenvedéstől. Egy nagy hírnevű orvos, aki életének utóbbi 10 esztendejét a háború idejének és utóhatásainak tanulmányozására szentelte, mondotta egy alkalomkor, “ha egy szempillantás alatt ki tudnám törölni az életből az 1914 után született gyermekek háromnegyed részét, — azt hiszem — ezzel nagyon jó szolgálatot tennék a világnak.” Mtársaim, mit szóltok egy asszonynak azon fájdalmához, amit csendben elvisel, amidőn arra eszmél rá, hogy ártatlanul egy gyalázatos betegség fertőzte meg gyermekeivel együtt élete végéig? Tehetetlen, belső felindulását még csak fokozza ama szomorú tudat, hogy a férje, vagy a fia, vagy testvére, a mammon megcsalt eszköze vitte át reá a kimondhatatlan szenvedést, szegénységet és betegséget . . . A háború fundamentuma, tolvaj erkölcs, vandál és tolvajelv. Szolgáló lányai, a képmutatás, a rablás, a közönségesség, a csalás, hazugság és az asszonyok meggyalázása és az isteni parancs megrontása. A világháború alatt az Án- tat-hatalmaknál Mark Twain, iró szerint, a hadi lelki- pásztorok a győzelemért a következő képpen imádkoztak. Ó Urunk! Mi Atyánk! Ifjú patriótáink, szivünk büszkeségei, csatába vonulnak. Légy velük! Légy közel hozzájuk lélekben! Mi is eltávozunk meghitt otthonunkból és velük megyünk, hogy az ellenséget leverjük. Mi Urunk Istenünk! segics nekünk, hogy az ő ellenségeiket srapneleinkkel véres darabokra szaggassuk, légy segítségül, hogy virágos mezőiket halott patroitáik holttetemeivel borítsuk el, légy segítségül, hogy az ágyuk dörgésével tudjuk elfojtani az ő sebesültjeik halálkiáltásait, légy segítségül, hogy az ő házaikat és viskóikat felperzselhessük, ártatlan özvegyeik szivét sajgó fájdalommal elborítsuk! Légy segítségül, hogy földönfutókká tegyük őket gyermekeikkel együtt, hogy öröm nélkül vándoroljanak, rongyokba öltözve, étien és szom- jan, a nap hevében az elpusztított területeken, a fagyos téli szélben megtört lélekkel és fáradtan, tehozzád könyörögve és menedéket keresve a halálban, de nem találva megnyugvást. — Töröld el Uram, az ő reménységöket miérettünk rendüljön meg az életük, hosszabbítsd meg szenvedéseiket borítsd el könnyhullatással a szemeiket és az ő piros vérök fesse meg a havas mezőket. Ezért esedezünk hozzád, szeretet lelke, örök menedék, a gyászolók hü barátja, alázatos megtört szívvel kérjük a te segítségedet. Hallgasd meg a mi kérésünket, Uram és legyen tiéd a dicsőség és a tisztelet most és mindörökké Amen. Tehát a másik félnél is ehez hasonlóan imádkoztak a győzelemért. Győzelem! Valóban győzelem volt az acél, a szén és a pénzmágnások részére! De hol maradt a győzelem a tömegek részére? M. Vékás. (Folytatjuk.) FERDESEGEK (Folyt, a 7-ik oldalról.) sa, dacára a silány adagnak, még abból is tudott takarítani, a saját testétől megvonta és sok minden szükségletről lemondott és az igy megtakarított pénzt ki a bankba helyezte, ki a házba fektette. Az összeomláskor kisemmizve az utcára lökve és ma a legtöbbje a jótékony intézmények keserű levesén tengeti az életét és igy könnyű martaléka lett betegségnek, nyavajának. Amíg a fenti események lejátszódtak, nem volt tiltakozás, a történések felett behunyták a szemüket a társadalmi intézmények vezetői és ellene nem volt propaganda, nem alakultak clubok, nem vonultatták föl a rendőrséget és a deputy kát a rablás és a fosztogatás megakadályozására. Folyt a tőke, amelyet az akroni gumi gyárakban alkalmazott munkásoktól kisajtoltak, nemcsak más városokba vagy államokba, hanem más világrészekbe. Ez nem volt hátrányára a helybeli üzleti életnek ? Ennél; a meggátlására a kereskedelmi kamara nem folyamodott a kormányhoz segítségért, nem kérték a nemzetőrség kirendelését, mert itt a gumi gyárosok gazdasági érdeke előmozdításáról volt szó. Az áruk árának az emelésével nem vesztették el a vásárlókat és a bérek leszorításával nem tették vásárlóképtelenné a dolgozókat, minden helyénvalónak találtatott mert a gumi gyári részvények ezt úgy kívánták. Itt nem sírtak az egyház fejei se a városatyák mert ezen cselekvésnek nem volt romboló hatása a társadalmi életünk kiilömböző megnyilvánulására. Ma még a szakszervezetben szervezkedve és még némileg a vezérekre támaszkodva viv- ja harcait a munkásság a szakmai harcok balsikerein és vereségein okulva. Holnap ipari szervezetbe fog tömörülni és harcot fog indítani nemcsak a rövidebb munkaidőért és magasabb fizetésért, hanem a bérrendszer megszüntetéséért. El fogja törülni a föld színéről ezt az átkozott rendszert, ahol csak a gazdasági ferdeségek ápolói és a rendszer haszonélvezői részére gyöngy az élet. BISCHOF. NEWARK ÉS KÖRNYÉKE FIGYELEM! A newarki GRU branch augusztus 30-án, vasárnap 10 órai kezdettel, Windsor Pl. Nutley-ban, N. J. KERÜLETI PIKNIKET rendez, Lindway kiszabadításának a javára. A legjobb szakácsok által készített gulyás és Spagetti lesz felszolgálva és kitűnő frissítőkről gondoskodva lesz. A közönség szórakoztatására jó zenéről és játékokról nem feledkezünk meg. Belépti dij 25 cent. Esős idő esetén a Piknik a helyszínen lévő zárt nagyteremben lesz megtartva. ÚTIRÁNY: Vegye Newarkon a Broad Streeten a 28-as számú Bust. Sommer Ave. East Passaic Ave. Nutley felirattal, egészen Kingsland Rd. és Windsor Pl. sarkáig. Onnan egy block gyaloglás a piknik helyiséghez. Olvasás után adja lapunkat szomszédjának
