Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)

1936-08-15 / 906. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 augusztus 15. Mozgalmunk vesztesége Jack Kenney mtársunk julius hó 31-én meghalt. Halálát kik vele éltünk nem vártuk, az utolsó óráig velünk volt és vé­gezte munkáját, azt a munkát amely nála soha megnem szűnt, az Ipari felszabadulás eszmé- lyét hirdetni. Kenney mtársunk vagy 40 éves volt. 1916-ban volt az arató vándormunkások egyik NYUGTÁZÁS. Aug. 1-től — aug. 7-ig. Előfizetéseket küldtek: A. Alakszai, Akron.............. 2 A. Molnár, Cleveland.......... 1 A. Bukovszky, Berwyn....... 2 S. Varga, Buffalo................... 2 A. Kucher, Pittsburgh......... 1 J. Nyirán, Cleveland.......... 1 E. J. Havel, Garfield.......... 2 M. Földi, Detroit.................. 1 B. Baranyai, St. Louis........... 1 G. Nagy, New York............... 2 FIGYELEM BUFFALOIAK. Az Egyetemes védelem buf- faloi 18-ik csoportja a Bér­munkás olvasóival egyetem­ben augusztus 16-án, vasár­nap egésznap a Sheridan Driveon levő Bemo pályán NAGY KIRÁNDULÁST tartanak, amelyen minden lesz amit szem és száj meg­kíván. öt értékes doore prize. Buffalo öntudatos magyarsá­ga találkozó helye lesz itt augusztus 16-án. legelső szervezője, amely’harc­ban sok üldöztetésen és kínzá­sokon ment keresztül. Jelen volt Mooney frame-up harcában San Franciscóban. Az erdei munká­sok nagy küzdelméből is kivette részét. A háború őrültsége ki­ragadta sorainkból, elvitték ka­tonának, kiszabadulása után újra sorainkba állt és tovább folytatta a munkát. 1932-ben a Gen. Ex. Board tagja volt, a jelenben titkára a los angelesi csoportnak, amely az egyik legnagyobb és legak­tívabb propaganda csoportja az IWW-nak. Halála nagy veszteség, nem­JÖN AZ ÖTDIK NEW YORKI GULYÁS KIRÁNDULÁS az Edenwald erdőben, mely már megszokott lakomázó he­lye a new yorki munkásságnak. MOST VASÁRNAP augusztus 16-án, tehát legyen ott megint az IWW csoport által rendezen­dő kiránduláson: A helyszínen főzött friss gulyás készen lesz déli 12 órára. Délután cigányze­ne. ÚTIRÁNY: A Lexington Ave. E. 180thSt. subway a végállomásig, ahol a Westches­ter Railroad local train veendő a Dyer Ave. állomásig. Vagy pedig a 3rd Ave. “L” a 133-ig utcáig ahol szintén a Westches­ter Railroad local train a Dyer Aveig. Onnét jelző táblák mu­tatják az utat a helyig. csak a los angelesi csoportnak, hanem az ipari union eszmének, mert ahol Kenney mtárs meg­jelent, ott kérlelhetetlenül os­torozta a mai kizsákmányoló rendszert és észszerűen min­denki által megérthetően ecse­telte az uj rendszert, az ipari unionizmus nagy eszmélyét, amelyet az IWW a mai társa­dalom keretein belül épit. Pachy. MEGJELENT a magyarországi ipari unionista mozgalom 25 éves története. A harminckét oldalas 6x9 nagy­ságú füzet hü tükre annak a küzdelemnek, amelyet a ma­gyarországi ipari unionisták- nak megvivniok kellett úgy az ósdi szakszervezeti mint a párt vezetőséggel az ipari szerve­zet megalapozásáért. Csak az osztályharc felisme­rése és annak megvívásának az egyetlen lehetőségében, az ipari szervezkedésben, való tu­dat az, amely a könyvben fel­vonultatott megsemmisíteni akaró törekvés ellenére is ma a magyarországi ipari unionista mozgalom olyan mély gyöke­reket vert a magyarországi dolgozók között, amit kipuszti- tani csak a bérrendszer meg­szüntetése révén lehet. A füzetet I. Tóth István bu­dapesti munkástársunk irta és a Bérmunkás lapbizottsága az amerikai magyar ipari unionis- ták áldozatkészségével adta ki. A füzet ÁRA 10 CENT. Egyes példányok rendelésénél kérünk 2c. posta költéget is beküldeni. A N. S. Pittsburh-i összhang Dalkör közösen a Világ Ipari Munkásai Szervezetének pitts- burghi tagjaival tartja ezidei NAGY PIKNIKJÉT 1936 augusztus 23-án, vasárnap egész nap a Hatházy Gyula farmján, Emsworth-on, amely­re ezúton tisztelettel hívja meg Pittsburgh és környéke magyar­ságát a rendező bizottság. Kitűnő ételekről és italokról gondoskodott a rendező bizott­ság. ÚTIRÁNY: Pittsburgh és környékiek vegyék a 13-as szá­mú Emsworthi villanyost a 6-ik és Penn Ave. sarkán vagy a Horne áruház mellett. Leszállás az Emsworthi hídnál Miller St.- nél onnan jobbra vannak jelző­táblák a parkig. Autók részére a jövő héten közöljük az úti­rányt. FIGYELEM AKRONIAK! A Bérmunkás olvasói nagy PIKNIKET tartanak a barbertoni Csiz­madia Farmon 1936 au­gusztus 16-án, egész nap. Indulás reggel 10 órakor a Magyarháztól. Szívesen látunk minden barátot. ÚTIRÁNY Akronból: Manchester Roadon a Long Lake-ig. Jobbra a Barber farmig, itt balra figyelje az IWW jelzéseket. OlvasdaBérmunkást! INKOGNITO Irta: Csehov Antal. Fordította: V—ts. Possudin Pavlovics Péter ke­rületi főnök egy paraszt kocsi­ján hajtott az országúton. A kocsi N. városka irányában ha­ladt, ahonnan Possudin egy névtelen levelet kapott. Na­gyon sietős és fontos ügyben igyekezett oda és erősen vigyá­zott, hogy jövetele titokban ma­radjon. Meg fogom őket lepni . . . Egész váratlanul lépek a nya­kukra. Morfondírozott magában, ar­cát a télibundájába rejtve. Utá­latos dolgokat müveinek ezek a gazemberek. Most persze ujjong­nak és azt hiszik, hogy még a kakas se kukorékolja ki a tur­pisságukat . . . ha-ha-ha. Szin­te látom, hogy milyen képet vágnak, ha majd közébük vá­gok, éppen akkor amikor rö­högnek a diadalukon. Mi lesz ott ha majd rájuk dörgők. Leszámolni uraim! Lesz ott nemulass! ha-ha-ha. Miután eleget foglalkozott a történendő dolgokkal, Possudin barátságos beszélgetésbe ele­gyedett a paraszt fuvarossal. Nagyon vágyódott a népszerű­ségre, tehát először is saját magáról tudakozódott. Ismered Possudin kerületi főnök urat? szólt a kocsishoz. Persze, hogy ismerem, felelte a fuvaros, de mennyire ismerem. Aztán mit nevetsz most? kérdezte Possu­din. Mert az ur olyan furcsa dol­got kérdez; magamfajta ember minden irnokocskát ismer és akkor ne ismerné Possudin urat, hát hiszen azért kerületi főnök, hogy mindenki ismerje. Persze . . . Persze ... és mi a te véleményed felőle mi­lyen ember az a Possulin? Jó hivatalnoknak tartod őtet? Hát megjárja, felelte ásitoz- va a fuvaros. Elég jó úriember, meg aztán érti a hivatalát is. Két év előtt lett idehelyezve és már elég jó dolgokat csinált itt. Milyen dolgokat csinált pél­dául? Elég jó dolgokat csinált a jó Isten áldja meg. Kicsinálta azt, hogy vasutat kaptunk, meg aztán elkergette a Korjukow-ot azt a jómadarat. Az a gazfic­kó Korjukow igazán végletek­ig űzte a gazemberségeit. A föllebvalci meg mindig a párt­ját fogták. Bezzeg amikor Pos­sudin elfoglalta a hivatalt, első dolga volt, hogy elcsapta Kor­jukow urat. A dolog úgy áll, hogy Possudint nem lehet pénz­zel megvesztegetni, de nem ám. Kínálhatnak Possudin ur­nák száz, meg talán ezer ru­belt is, de ő nem fogadja ám el, nem bizony. Az ő tisztessége nem visel el ilyen dolgokat, de nem ám. Hála istennek, ebben a te­kintetben elég jó véleménnyel vannak felőlem, gondolta Pos­sudin. Ez igazán szép! No meg aztán müveit ember is, folytatta a kocsis. Azonkívül nem is büszke ember, egy csöp­pet se. Egyszer a falubeliek el­mentek hozzá, mert panaszuk volt, de uram, úgy bánt velők mint ha urak lettek volna. Mind­egyikükkel kezet fogott. Nem olyan urasan beszél, hanem gyorsan, csak úgy pat­tog a hangja. A falubeliek, még el se mond­tak mindent és már kiadta a parancsot. Befogni! és már vágtatott is ide a faluba, úgy ám! Amikor ideért, mindent rend­behozott ... és ha hiszi ha nem, egy kopeket sem fogadott el. Ne mugy mint az elődje. Igaz, hogy az is okos ember volt. Szép szál büszke menésü ember volt és az egész kor­mányzóságban ő tudott leghan­gosabban kiabálni. Néha úgy harsogott, hogy tiz verszt tá­volságra lehetett a hangját hal­lani. Ami azt illeti a Possudin sokkal ügyesebb. Aztán meg több ész is van a kobakjában. Csak egy nagy hiba van vele . . . máskülönben nagyon ren­des és jó ember, de igazán kár érte, hogy nagyon szereti az itókát. No ez ugyan szépen fejlő­dik, gondolta Possudin. És honnan tudod te, hogy én . . . Possudin iszik? Hát nagy­ságos uram az igazat megvall­va én magam nem láttam őtet részegen, én nem akarok ha­zudni, de úgy beszélik, ők se látták még Possudin urat be­rúgva, de mindenki úgy mond­ja. Úgy a nyilvánosság előtt nem részegedik le, se amikor vendégségben, vagy bálba, vagy társaságban van. Hanem otthon aztán helyrehozza. Reggel alig, hogy fölkel, megdörzsöli a sze­meit, az első egy pálinka. Az inas hozza a poharat, kiissza és már akarja a másikat. És igy megy ez egész nap. De Pos­sudin legény a talpán. Nem lát­ni meg, hogy szüntelenül iszik. Még az orra sem vörösödik meg. A Korjukow, az meg ha ivott nem csak, hogy mindenki tudta, hanem még a kutyák is azt ugatták, Possudin bezárkó­zik az irodájába és iszik és iszik és iszik. Hogy az iszákos- sága titokban maradjon, egy ügyek dolgot talált ki ez a Pos­sudin. A lakásán az Íróasztalába egy külön fiókot csináltatott, amelyik mindig tele van pálin­kával. Aztán egy csövet veze­tett be a fiókba. Ott aztán csak egy kicsit lehajlik, a csövet a szájába veszi és iszik szépen. A kocsijában, az irattáskájá­ban, mindenütt van pálinka, fene okos ember ez a ............... Meghökkenve hallgatta mind­ezt Possudin. Hogyan az ör­dögbe tudják ezek mindezt, gondolta. A kutyafáját hisz ezek mindent tudnak. Szörnyű még elgondolni is! Na és aztán ami a fehérné­peket illeti! ez ám csak a jó pipa! mondotta a kocsis nevet­ve, miközben a fejét csóválta. Mondhatom uram, hogy az már igazán több a soknál. Van neki vagy tiz, ebből az asszony­népségből. Kettőt akkurátosan a lakásán tart. Az egyik neve Nastasia olyan gazdasszony féle; a másik meg —, hogy a fenébe is hívják . . .. igen a Ludmilla, az meg a titkárnő,.

Next

/
Oldalképek
Tartalom