Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-08-08 / 905. szám
1936 augusztus 8. BÉRMUNKÁS 3 oldal Az RCA Vidor Radio gyár munkásai beszüntették a sztrájkot, de azért még nincs vége ÉPPEN NÉGY HÉTIG TARTOTT AZ ESEMÉNYEKBEN GAZDAG SZTRÁJK, AZ RCA VICTOR CAMDENI TELEPÉN. Megirtuk annak idején a “Bérmunkásban,” hogy az RCA Victor munkásai nagy többsége kivonult sztrájkra, a rövidebb munkaidő, a magasabb bér, de legfőképen az unió elismertetése (zárt műhely) érdekében. A gyár vezetőségének legelső dolga volt gyárőröket hozatni, aztán sztrájktörőket szerezni, több iskolás diákot is igyekeztek a sztrájktörés dicstelen szerepére betanítani. Az Electric Radio Workers Unió, átvette az IWW fontos alaptételét az ipari (industrial) szervezkedést, a maradi AFofL szakmai szervezkedése helyett, azonban még nem jutott el az IWW taktikájának használatáig és az “egy mindért, mind egyért” való osztálytudatos cselekvésig. Innen van az, hogy többen a gyár vezetősége által szétküldött és a sajtóban megjelent gyerekes ijesztgetésnek bedőlve, néhány nap múltával vissza mentek a munkára. Azonban a camdeni hajógyár és a philadelphiai Philco rádió gyár rokonszervezetei segítségei a picket vonalakon, hatalmasat lendített és sokakat visz- szatartott a szkebeléstől. (Folyt, az 1-ső oldalról.) sen mellettük van ezen harcban és azoknak, akik a milicia védelme alatt sztrájktörésre vá- lalkoznak társadalmilag nem lesz kellemes az élet idahoban. A sztrájk hatásosságát misem bizonyítja jobban, mint a kö- vekező értsités, melyet a Weyer- haouser érdekeltség Lewiston telepén függesztettek ki a hét folyamán, mely a kövekezőkép szól: “A második sifta 1936 julius 28-án megszűnik. Minden alkalmazott forduljon az előmun- káshoz a biztos információért. Amikor megkezdtük a második shiftát ez évben reméltük, hogy legalább is oly hosszú ideig fog tartani, mint az elmúlt évben, de az IWW sztrájk az erdőkben szükségessé teszi, hogy a medencében levő fát a lehető leghosszabb ideig tartsuk.” A Spokane Chronicle nevű lap vizsgálatot folytatott a milíciának a sztrájk területére való irányítása okai iránt és nyilatkozatot kért James Whalen a sztrájbizottság elnökétől, melyet összehasonlított a tényekkel és minden tekintetben helyesnek talált. Whalen munkásMondanom sem kell, hogy a camdeni rendőrség is, fejtől a lábig hűséges cselédje volt a tőkés érdekeltségnek. Munkásokat, akik átjöttek Philadelphiából, szimpátiát hozva magukkal, minden további nélkül letartóztatták és fogva tartották, úgyszintén a hajó gyár munkásait is, akik felvonultak a főutcán ezres tömegekben, a rendőrség a feleutjukon beléjük kötött, kifogásolták a feliratokat, hogy nincs engedélyük stb. stb. Ezek közül vitték el Powers Hapgood a John Lewis unió egyik szervezőjét és 5000 dollár bail alatt fogva tartották. Továbbá Frank L. Palmer a “People Press” szerkesztőjét, ami a tömeget oly haragra lob- bantotta, hogy megtámadták a városházát (City Hall) a melynél a rendőrség a fegyverhez nyúlt. De a hangulatot oly forró volt, hogy a rendőrség jónek látta Palmert azonnal szabadon bocsátani. Azonban a rendőrség minden adandó alkalomkor kimutatta a foga fehérjét és már százan felül volt a bebör- tönözöttek száma. ERWU elnöke 10.000 dollár bail alatt van, az összes elfotársunk nyilatkozata a következő: “Nehéz volna a gépfegyever- rel felszerelt állami rendőrség és milicia kivezénylésének szükségességét megállapítani, ha tekintetbe vesszük, hogy ezide- ig az egész területen ököl harcnál nagyobb erőszakosság nem történt. Pierce-ben normális időkben is hetenkint van egy tucatnyi ököl harc a loggerok és CCC munkások között. Tudomásunk szerint eddig egyetlen esetben sem rendelték ki az állami rendőrséget, vagy mil- liciát a rend helyre állítására. Ross kormányzó szerint a Clearwater kerületben a munkásoknak csak 30 százaléka igyekszik a sztrájkot életben tartani és ezek is kívülről jövő agitátorok. A tény ezzel szemben az, hogy a sztrájk gyűlésen több mint 500 delegátus volt jelen, akik az összes telepeket képviselték és valamennyien a sztrájk mellett szavaztak. “A munkások a picket vonalon a sztrájkolok megbízottjai és valamennyien Idaho állam lakossai, akik évek óta dolgoznak ezeken a munkákon. A sztrájkbizottság tagjai szintén valamennyié gnyakorlott erdei munkások.” gottak 600.000 dollár bail alatt vannak, akik közül 27 munkásra 66.000 dollár bail van megszabva 5, 10, 15 sőt 20 ezer dolláros bailek röpködtek a sztrájkolok felé, k. b. egy millió értékű ingatlanra van szükség, hogy szabadon engedjék őket a tárgyalás napjáig. Ez idő alatt az union vezetősége érintkezésbe lépett a washingtoni “Labor Board”-al amely egyezkedési lehetőségeket dolgoz ki, a két fél között. A Labor Board szavazást rendel el, mind a két félre kötelezően, a szavazás titkos lesz, azonban az uniónak le kell fújni a sztrájkot a szavazás előtt, amit az unió négy heti harc után meg is tett. A szavazás értelme szerint a két unió 1. Compania unió, 2. Electric Radio Worker Unió, amely fél több szavazattal bir, lesz a döntő tárgyaló unió az összes munkások részére az egész telepen. A választás napja és helyét a két unióval valószínűleg ma fogják tudatni. Ugyancsak Washingtonból érdeklődtek a camdeni rendőrség fejénél, hogy miért tartják fogva indokolatlanul a ‘sztrájkoló munkásokat, mire a rendőrség az éhség sztrájkhoz folyamodó elnököt és Hapgoodot, tegnap délután kiengedte. Az este megtartott gyűlésen (e sorok Írója ott volt) már ott voltak a kiszabadult sztrájkolok és beszéltek az ezerszámra összegyütt sztrájkolok előtt. Az összes rokon szervezetek támogatták erkölcsileg és anyagilag az RCA sztrájkoló munkásait. A new yorki ruhaipari szervezet picketelőket küldött segíteni az (RCA Rádió City) new yorki leadó állomásánál, ami élénk feltűnést keltett és a sajtó behatóan foglalkozott vele. Várják a “Labor Board” intézkedéseit és ha már szavazással kell eldönteni a sztrájk ügyét úgy az RCA Victor munkásai kivétel nélkül legalább annyit tegyenek meg, hogy ne a “Compania Unionra” hanem az “Electric Radio Workers” unionra adják szavazatukat. Ez a sztrájk megmozdulás, volt az első RCA Victor telepén amely a szakmai szervezkedést félre lökte és a megmozdulás kiterjedt az egész iparra. Green az AFofL elnöke természetesen “törvénytelen”-nek nyilvánitota ezt a sztrájkot, (mint minden sztrájkot a melyet nem ő vezet,) úgy hírlik ő is egyik részvényese az RCA- nak, de több AFofL locál képviselte magát és anyagi és erkölcsi támogatást ajánlottak fel a sztrájkolóknak, úgy mondván, hogy Green csak egy személy, de mi vagyunk a tagság akár tetszik ez Greennek akár nem. Hiába, repedezik az AFofL idejét múlta szervezet és a ERWU tagságának is meg kell tanulnia az IWW taktikáját, az egy mindért, mind egyért ha élni és legfőképen ha győzni akar. Az eredményről megfogunk emlékezni annak idején a “Bér- munkás”-ban és megtesszük észrevételeinket is egyben. Tudósító. Támogassuk a Spanyolországi harcokat (Folyt, az 1-ső oldalról.) nunk kell azonban, hogy Spanyolországban — éppen úgy mint Mexicoban és Magyarországban is — a templomok a leghatalmasabb földbirtokosok és gazdasági érdeküknél fogva elleneznek minden oly mozgalmat, mely a munkásság életszínvonalának javítását célozza. Nyilván valóvá vállt az is, hogy a templomok arzenál és menhelyül szolgáltak a fasiz- ta ellenforradalmároknak és azok elpusztítása elkerülhetetlenül szükségessé vált. Ezek a tények a harccal kapcsolatban. Ebben a polgárháborúban, melyben a spanyol munkásság feleségeikkel és gyermekeikkel az oldalukon veszik fel a harcot a militarista ellenforradalmárokkal, akik kétségkívül bírják a világ parazitáinak támogatását, elvárják a világ munkásságának osztatlan támogatását. Ez a mérlege a nemzetközi szolidaritásnak. Nagy szerencsétlenség, hogy a világ szállítási iparaiban foglalkoztatott munkások nincsennek oly szervezetbe tömörítve, amely képes volna az öldöklést megállítani azáltal, hogy megvonná a muníció szállítását a munkásság ellenségei részére. Ily hatásos eszköz hiányán annyit mindenesetre meg kell tenni Amerika osztálytudatos munkásságának azon hősiesen harcoló spanyol munkás férfiak és nők támogatására, akik életüket teszik kockára, hogy a halálnál is rosz- szabb sorsot — fasizta uralmat elkerüljék, — hogy egy parányival hozzá járul a sebesültek kezelésének megkönnyítéséhez. A spanyol munkástársainkkal való levelezés az utóbbi időben nagy nehézségekbe ütközik. A CNT (a szindikalista szervezetek országos központja) még a februári forradalom előtt nagyobb mennyiségű támogatási bélyeget küldött az IWW központjához, mely a forradalom után érkezett meg, azon célból, hogy annak árusításából befolyt összeget a börtönben levő forradalmárok támogatására fordítsák. Más eszköz hijján, ezen bélyegek elárusitásával gyüjtsünk alapot, melyen kötszereket és orvosságot vásárolhatunk a sebesült spanyol munkások kezelésére. A bélyegek 25 cent értékűek és a befolyt összeget akár a párisi irodához, akár pedig az IWW Egyetemes Központjához 2422 N. Halsted St. Chicago, 111. juttassuk. A támogatásra külön felszólítottuk az összes szervezeteket és pártokat, de lapjaink olvasóit is felszólítjuk, hogy hassanak oda mindenhol, hogy a spanyol munkásság harcának támogatása megvalósuljon. Fred W. Thompson, az IWW Egyetemes Titkárpénztárosa. Az IWW sztrájk megállította a legnagyobb fűrésztelepet
