Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-07-04 / 900. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 julius 4. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W.__________ Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ___ $2.00 Félévre .... 1.00 Six Months _________ 1-00 Egyes szám ára .......... 5c Single Copy ________ 5c _____Csomagos rendelésnél- 3c Bundle Orders ......—- 3c______ Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _____________._________Cleveland, Ohio pending.________' Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <*@*.42 Megtette-e már kötelességét? A General Defense Committee ügyvédje. M. H. Wolfe az elmúlt cstörtökön Columbusba utazott, hogy Mike Lindway ügyének az Egyesült Államok Supreme Courtjához megfelleb- bezésére a lépéseket megtegye. A folyamodványt beadta Ohio Állam Supreme Courtjához, melynek pár napon belül kell dönteni az ügyben. Az esetben, ha a fellebbezést az Ohio Állami Supreme Court elutasítaná, a védelem ügyvédje elvan készülve, hogy egyenesen a washingtoni Supreme Courthoz folyamodjon az ügy felvételéért. Az Egyetemes Védelmi Bizottság számítva Amerika osztálytudatos munkásságának támogatására, megtette a kötelességét arra vonatkozólag, hogy megakadályozza egy osztályhü, szervezett munkás törvénytelenül börtönben tartását. Megtet- te-e már ön is az önre eső részét? A General Defense Committee által kiküldött gyüjtőiveket ne hagyja a fiókban heverni, hanem haladéktalanul keresse fel azzal ismerőseit és a gyűjtött összeget továbbítsa rendeltetési helyére, ön sem nézheti tétlenül, hogy Mike Lindway néhány száz dollár hiánya miatt a börtönben szenvedjen ártatlanul. Lapunk olvasói közül többen már megtették kötelességüket. A levelek nagyszámmal érkeznek a General Defense irodájába, melyekben dollárok, money orderek és checkek vannak a Lindway ügy segítésére. Többek között Anacotes Wash, egy munkás asszony Írja: “Kötelességünknek tartjuk harcosainkat támogatni, hogy ők is segíthessenek nekünk, amikor szükségünk lesz rájuk.” Egy 70 éves aggastyán forradalmár Írja: “A mellékelt kettő dollár Mike Lindway védelmére csak egy csöpp a tengerbe, de ha ezer vagy több munkás hasonlóan cselekszik, minden nehézség nélkül kiszabadíthatjuk azt a jó union embert.” Érkeznek be gyüjtőivek a következő megjegyzéssel: “Sajnáljuk, hogy munkástársaink ezen a vidéken annyira levannak szegényedve, hogy csak tiz centeket, vagy quaderokat Írhattak az ivre, dé reméljük, hogy a mellékelt $5.57 hozzájárul Lindway munkástársunk kiszabadításához.” Centráliából egy munkástársunk aki éveket töltött az osztályharcból kifolyólag WaUa-Walla börtönében Írja: “Igen, mindent el kell követni, hogy Mike Lindway ügye a legfelsőbb bíróság elé kerüljön és én kettő dollárt mellékelek ezen ügy támogatására. Sajnálom, hogy többel nem járulhatok hozzá, de jelenleg munkanélkül vagyok és ez mindent megmagyaráz.” Fel tehát a munkára. A Bérmunkás valamennyi olvasója, aki még nem továbbította a gyüjtőivet, azonnal indítsa meg a gyűjtést és továbbítsa a General Defense Committe, 2422 N. Halsted St. Chicago, 111. címre. Meddig lesz még kielégítő a nagyhangú frázisok dobálása? A Bridgeporti Szövetség, magyar Amerika egyik nagy be- tegsegélyző egylete országos gyűlését tartotta az elmúlt héten Chicagóban. Mi akik részesei vagyunk munkás egyletek — akikből a Bridgeporti Szövetség tagságának nagyobb része is regrutálódik — építésének és fentartásának tudjuk, hogy ma nem könnyű feladat még a nagy tagsággal rendelkező egyesületek fizetőképességének a megtartása és ennek a lehetőségére a maga módja szerint keresi az eszközöket és módokat ez a testület is. És amig ezt teszi, nekünk bár sovány megoldás a munkások részéről, nincs kifogásunk a Szövetség ellen. De nem hagyhatjuk szó nélkül az “elvtársak”-nak eh ez a konvencióhoz való tolakodását abban a formában, ahogy azt üdvözlő táviratukban tették. Azt mondják abban: . . . Reméljük, hogy a konvenció munkája közelebb hozza Amerika magyarságát az egységhez, melyre nagyobb szükség soha nem volt. Enélkül nem tudunk magasabb béreket, megfelelő segélyt, aggkori és munkanélküli biztosítást kivívni . . . Nem hisszük, hogy a Szövetség vezetősége, akik ötesztendővel ezelőtt is a Szövetség éllén voltak, nem tudnák azt, hogy az Uj Előre kizárta union nyomdászait és helyüket olyan munkásokkal töltötte be, akik az union béreknél jóval alacsonyabban dolgoznak, ötesztendő után. amikor az Uj Előre azt táviratozza egy magyar egyesület kovenciójához, hogy egységre van szükség, hogy magasabb béreket tudjon a magyarság kivívni, ugyan akkor a saját munkásait, nyomdászokat és szerkesztőket tizenöt dolláros heti bérek mellett dolgoztat, amiáltal veszélyezteti a többi lapoknál dolgozó munkások bérét is. Elég volt a magyarság, de különösen a munkások félrevezetéséből. Nemcsak az egyleti vezetőktől, az Uj Előrétől is megköveteljük, hogy mielőtt másoknak tanácsot osztogatnak, azoknak a szellemében elsősorban maguk cselekedjenek. A legpéldásabb egységet látjuk a kommunista párt tagjai és az IWO kasszája között, mi akadálya van hát annak, hogy a 47 dollár és 50 centet kereső nyomdászok az Uj Előrénél tizenöt és húsz dollár között kapnak? Igaz az, hogy sztrájktörésre a kovács és asztalos műhelyekből hozták őket a nyomda munka végzésére, de saját bevallásuk szerint, kifogástalanul végzik a munkájukat, hát akkor mért dolgoztatnak velük éhbérért ? Hisszük, hogy éppen ilyen kellemetlen a helyzet az Uj Előre hívőire is és nem fogják bevárni, mig mi mégegyszer intézünk kérdést, de haladéktalanul söpörnek a saját portájuk előtt is. Hétszáz Springgyári munkás sztrájkol Coraopolison CORAOPOLIS, Pa. — Május 29. — Az itteni Spring Works két telepének 700 munkása a tűrhetetlen kizsákmányolás következtében sztrájkba lépett. Habár szervezetlenül történt a munka leállítása a munkások fő követelése az union elismerése. A jelen pillanatban a gyárvezetősége, részéről a visszautasítás lett a válasz. A sztrájkban számos Bérmunkás olvasónk is van, akik törhetetlen akarattal a harc sikerre vitelében fáradoznak. A harc további menetéről tudósítással leszünk. Tudósitó. ELVINYÍL ATKOZ AT A törvényhozás utján Számtalanszor magyaráztuk már úgy Írásban, mint szóban az IWW azon felismerését, hogy a dolgozók osztálya csak azokra a törvényekre, szabályokra és vívmányokra támaszkodhatok, amelyeket önmaga alkot vagy erőszakolhat ki szervezkedés utján. Megértjük, hogy a munkások egy része, különösen azok, akik már elértek vagy közelednek ahoz a korhoz, hogy munkát- lanságukban aggkori segélyt élvezzenek, rossz szemmel nézték az IWW távolmaradását az úgynevezett társadalmi biztosításért. Megokoltuk, hogy a polgári rendszerben a munkásoknak nyújtott segély bármilyen formájában nemcsak hogy nem oldja meg a kérdést, de magának a munkásmozgalomnak forradalmi élét tompítja. Ennek dacára a legforradalmibb munkáspárt esztendők óta a legfőbb céljának tartja a munkásokat egy ilyen nyomorúság fentartó nyugdijsegély törvényhozás utján való nyújtására. Hogy milyen reményei lehetnek a munkásoknak az ilyen segélyezéshez azt most a washingtoni legfelsőbb bíróság bizonyítja azzal, hogy a nemrég a törvényhozás megszavazott vasutasok nyugdíj biztosítását alkotmányellenesnek nyilvánította. Ennek a sorsnak van kitéve valamennyi olyan törvény, amelyet a munkások nem tudnak a szervezetükkel alátámasztani. A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bírják, akikbó'l a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő' eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen us/itsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban —_ dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. \z ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
