Bérmunkás, 1936. július-december (24. évfolyam, 900-925. szám)
1936-11-28 / 921. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 november 28. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE l. W. W. Előfizetési árak: Egy évre ....................... $2.00 Félévre .... 1.00 Egyes szám ára .......... 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Subscription Rates: One Year ___ $2.00 Six Months ________ 1.00 Single Copy ___,____ 5c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to _______________________Cleveland, Ohio pending.________________________ Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD <**£&*. 42 lejátszódni nem egyébb mint, hogy a munkások a munkán maradnak és a termelő eszközök tulajdonosait fogják kizárni a termelő eszközök birtoklásából és a termelt javak szétosztásából. Az IWW által tanított munkán való sztrájk egyenesen a termelő eszközök lefoglalására irányul, amikor a megszervezett munkásosztály köztulajdonba veszi a termelő eszközöket és szervezetein keresztül irányítja a termelt javak szétosztását. Ebben a végső sztrájkban azok lesznek majd a sztrájktörők, akik kívül maradnak a termelési üzemeken és nem adnak támogatást a munkások által lefoglalandó és köztulajdonba veendő termelő eszközökhöz nem adják munkaerejüket, hogy az emberi szükségletet segítsenek nem csak fogyasztani, hanem előállítani is. Az igazság és a vallás Sztrájk a munkán (P.) A harci eszközök, amelyeket a munkások igénybe vesznek győzelmük biztosítására az adott időbe, az adott viszonyokhoz mérten kell, hogy érvényesüljenek. Azért a munkásmozgalomban feltétlen szükséges, a szervezéssel párhuzamosan megértetni a munkásokkal, hogy az osztályharcra való felkészülődés éppen olyan fontos, mint a megszervezett katonai hadseregnek kiképzése egy esetleges háború megvívására. Nem elégséges a munkásosztályt csak megszervezni — tagsá- ki könyvvel ellátni és várni a jó szerencsét, hogy tagsági könyvvel a birtokunkban már elegett tettünk munkásmozgalmi hivatásunknak. Mert a kiképzetlen katona, alkalmatlan a háborúra — éppen úgy a harci eszközöket és taktikákat nem ösmerő szervezett munkás alkalmakban az osztályharc győzelmének biztosítására. Az IWW, mint forradalmi ipari szervezet megalakulása óta abban különbözött a többi szervezetektől, hogy tagjait előkészítette a megvívandó harcokban használandó taktikákra. Ezért sokszor elitélték az IWW-t azok, akik csak a civilizált eszközök használatát ajánlották — értették alatta a szavazó cédulákat. Az IWW tanítása szerint minden eszköz igazolt, amely a munkásosztály harcainak győzelmét biztosítja. A harcieszközök közül, amelyet az IWW tanított és harcaiban alkalmazott, amelyért sok kritika érte a múltban, egyike volt a munkán való sztrájk alkalmazása. Ez a tanítás, amelyet az IWW fennállása óta hirdetett, ma már alkalmazásban van és egyik legalkalmasabb eszköz a győzelem biztosítására, amely legjobban nyugtalanítja a munkáltatókat, ha a munkások a munkán sztrájkolnak. Ez a harci eszköz — ha a munkás- osztály teljesen tudatára ébred — fontos tényezőt jelent az osztályharc tényleges megvívásában. Amikor a munkások megtartják az őket megillető helyet, a munkaszinterét és ott vívják meg harcukat. A munkán való ülő sztrájknak nagy előnye van, még pedig azért, hogy igy a sztrájkoló munkások teljes kontrolt gyakorolhatnak a sztrájk fölött, helyöket nem foglalhatják le a sztrájktörés ocsmány szerepére vállalkozók és nem teszik ki magokat annak sem, hogy békés picket linejukat a hatóság erőszakos beavatkozása megzavarja. így a munkások kizárása a munkáltatók részéről is lehetetlenné válik. A munkán való sztrájk a munkások osztálytudatát és szó-1 lidaritását igazolja a legjobban. Ilyen sztrájkok az utóbbi időbe gyakoriak. A francia munkások nagy eredménnyel folytattak és még ma is folytatnak ilyen sztrájkot. Akronban a gumigyári munkások, amikor a gumibárók a hatóságokkal szövetkeztek és ezrével esküdtették fel a mindenre kapható csőcseléket a békés picketelők megfélemlítésére — akkor harcukat a munkaszinhelyére tették át — ezt már néhányszor megismételték a Goodyear akroni telepén. Mostan pedig a Bendix, south bendi telepén, ahol a társaság nem akarta elösmerni a munkások szervezkedési jogát és kizárta munkásait, akik a kizárásra azzal válaszoltak, hogy nem hagyták el a munka színhelyét, hanem jogos harcaikat a munkán való leülés taktikájának gyakorlásával folytatják tovább. A munkán való sztrájk, ha a munkásosztály megérti nagy horderejű lesz, ha még ma talán nem tulajdonítanak nagy fontosságot neki; de mindég többen alkalmazzák. Azok a taktikák, amelyeket az IWW már régen tanított most, gyakorlatba alkalmas harci eszközök. Azért munkásmozgalmi szempontból nagyon fontos, hogy a munkásokat megtanítsuk azokra a feltétlen szükséges taktikákra, amelyeknek alkalmazása csak a munkásoknak javára szolgálnak harcuk megvívására. Az IWW mint forradalmi szervezett, amelynek célja nemcsak a mindennapi harcok megvívása jobb munkaviszonyokért, hanem a társadalmi átalakulás — vagy társadalmi forradalom megvívása a végcél, amelyben a megszervezett forradalmi munkásokra hárul annak győzelemre való vitele is, nagy fontosságot tulajdonit a munkán való sztrájknak. Az Általános Sztrájk, amelyet az IWW mint egy végső és céltudatos eszközt ajánl a munkásoknak, ami az IWW elgondolása szerint sem más, mint a munkán való sztrájk az osztálytudatos megszervezett termelő munkások által, amely egyúttal a termelő eszközök lefoglalására irányul a munkások által. A végső nagy Általános Sztrájk, amelynek a munkaszinhelyén kell A november 9-iki kapitalista lapok feltűnő helyen közölték a hatalmas légitámadást Madrid ellen, de most olyan őszinteséggel írtak a dologról, hogy még azt is megírták, hogy a támadás csakis a munkásnegyedek ellen szólt, azokat bombázták és alacsonyra leereszkedve gépfegyverrel lövöldözték. Tudva azt, hogy háborúskodás esetén a munkásembereknek menni kell és mert Spanyolországban is háború folyik, igy itten is elkeltett, hogy menjenek, igy a támadás csakis a munkás anyák és munkás gyerekek legyilkolá- sát célozta. Most megtehet érteni a francia kormány becslését, amit egy héttel előbb adtak ki, hogy eddig 150,000 gyerek és no esett áldozatául a lázadó úri bitang bandának, de ki tudná azt megmondani igazán, hogy ténylegesen mennyi ezer ártatlan gyerek esett már eddig áldozatául az Afrikából bevitt félvad hordáknak, akik mint mohamedánok, azért lettek behozva, hogy a keresztény vallást megvédj ék., Persze ezek ölhetik a spanyol népet, mert nekik nincs tizparancsolatjuk, mely megszabna nekiek, hogy “ne ölj,” de mert mindennek dacára ezek is bármennyire vadak is, bárhogy szeretneK ölni, azért a megölés tárgyául mindég a munkást és csaladját válaszszák ki, ezért a figyelmességért a vezérök Gen. Francisco Franco és rablóhada igen nagj hálára kötelezte a legszentsé- gesebb lelkiatyát a római pápát, mert a november 9-iki jelentések szerint ezt az emberbőrbe bujt vadállat csordát mihelyst Madridot elfoglalják, elakarja ismerni mint hivatalos kormányt. E sorok Írója nem szeret a római fekete lovaggal foglalkozni, de az igazságot elhallgatni nem tehet, már azért sem, mert a munkáság fel kell, hogy ismerje azt a tényt, hogy ami ma Madridban lejátszódik, az holnap Amerika Madridjában megismétlődhet és amint a madridi eset mutatja, a reakció nem ismer semlegest. Amikor a jólétét veszély fenyegeti, amikor a nép nyomorba jut az elkövetkező depresz- szió folytán és lázad, könyörtelenül elbánhatnak velük, mert készületien, szervezettlen, az osztályérdek nála mellékes kérdés. Az uralkodó osztály példa mutatásán a spanyol kérdésben okulhat a munkásság. A római pápától kezdve, minden a munkásságon élősködő egyén és intézménye a legsötétebb elmaradottságot és legbrutálisabb elnyomatást képviselő Gen. F. Franco támogatója. Az osztályérdek, a munkásság felett való uralkodása, a rajtok élősködes céljából, mint egy ember állította Gen. F. Franco mellé őket. Vájjon a munkásosztály levonja-e a tanulságot a spanyol helyzetről, fog-e ö is, mint osztály szervezkedni arra a célra, Hogy a termelőeszközök felett megszerezze a rendelkezési jogot, megelőzve a Spanyolországihoz hasonló vérfürdő bekövetkezését, avagy tovább is az ámitók jászallagján akar maradni ? J. Nyirán. ELVIN YILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nincsen. Nem lehet beke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bir- ják, akikből a munkáltató osztály áll. E két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a termelő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. Úgy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és kevesebb kezekbeni összpontosuiasa a szakszervezeteket (.trade unions) képtelenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osztálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal közös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykep felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai beszüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak valamelyik osztályában, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót Írjuk a zászlónkra: “LE A BÉRRENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrendszert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult. Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül.
