Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-03-28 / 886. szám

2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 március 28. FERDESÉGEK AHOGYAN BISCHOFF JÓZSEF LÁTJA. már egy hónapja harcban áll­nak fizetés javításért és jobb munkaviszonyokért. A munkások a legmakacsabb ellentállással találják magukat szemben, pedig nem a kétezer dollár keresetért harcolnak, amely okvetlen szükséges az elnök állítása szerint, hanem kevesebb összegért. Amikor a gyárat a miszter Litchfield eltudta hagyni, ahol tizenkét napot töltött a sztrájk alatt a honnan nem jöhetett ki, mert a picket vonallal volt kö­rülvéve a gyár, a legelső teen­dője az volt, hogy a népszerű­ségén ejtett csorbát avval kö­szörülje ki, hogy huszonöt éves hűséges szolgálatuk teljesíté­séért hét munkást egy-egy arany gombbal és huszonöt dollár, mond huszonöt dollár készpénzzel jutalmazta. Ezen hét meg “jutalmazott” munkás az elnök ur állítása szerint a munkás hűség és szor­galomnak minta képe, ők a nem sztrájkolok csoportjához tar­toznak, vagy a mindennel meg­elégedettek, a nem szervezett fajtákhoz. “A munkás sztrájk egyik félnek se válik hasznára és olyan veszteség úgy a munkás, mint a munka adó részéről, a melyet nem egy könnyen fogja egyik fél sem elfelejteni vagy kárpótolni, úgy az üzleti mint a társadalmi életünkre csak ká­ros hatással lehet. A munkás adóságba teszi magát, amitt soká tart, még kitudja fizetni, az üzletek tönkre mennek és az emberek morálja és egészsége lerombol ódik” — Írják a pol­gári lapok. Az utóbbi húsz évben Akron- ban nem volt említésre érde­mes munkás megmozdulás. A Summit County, a hova Ak­ron tartozik egy elmegyógyin­tézet építését vette tervbe, hogy a gummi gyárakban alkal­mazott iramban tönkre tett idegroncsokat eltudják helyez­ni. A börtönök lakói a legna­gyobb százalékban a serdülő ifjúságból vannak megtöltve, az orvosaink az ingyen leves konyhák felé gravitálnak, a be­tegek a pénz hiány miatt nem részesülnek orvosi kezelésben és igy tovább. Az üzletek százai csuktak be az utóbbi években — pedig munkás harcok nem igen voltak Akronban. Akron, az alkalmak városá­ban, ahol a gummi gyári mun­kás csak azért sztrájkol, mert jólétében nem tudja, hogy mit csináljon. Harminc ezer dolláros fizet- téssel rendelkező állású egyén állítása szerint a városi atyák egy terv kidolgozásával vannak elfoglalva, hogy tudnának oly olcsó lakásokat építeni a melye­ket, a gummi gyárakban fog­lalkoztatott munkások alacsony fizetéssel ki tudnák bérelni, mert a munkások elégedetlensé­gét annak tudják be, hogy a házrend túl magas a munkások keresetéhez arányitva. Hogy milyenek lesznek ezek a “modern” munkás lakások, elképzelhető, amikor úgy \iz, mint gáz és a szenycsatornák mellőzve lesznek. Modern idők! Modern embe­rek ezek a közügyeket intézők! Át fogja-e a munkásság húz­ni ezen tervüket? Vagy csakugyan visszafelé sülyedünk! Olvasd a Bérmunkást! Nagy orr sokszor olvashatjuk a helyi polgári lapokban, ki­vált az utóbbi időben, mióta a Goodyear Tire and Rubber Companynál sztrájk van folya­matban, hogy Akron az alkal­mak városa és hogy a gummi gyárakban van a legmagasabb fizetés az egész világon, hogy Goodyear fizet a legjobban az összes gumpii gyárak között. Mikor a goodrichi munkások lázadtak fel az elviselhetetlen viszonyok ellen, akkor a Good- rich-nál volt a legjobb kereset a polgári lapok szerint és igy tovább. Mi sem természetesebb, mint az, hogy ahol a munkás­ság “sokat” keres, ott kell, hogy bőség legyen ha már nem is oly nagy mértékű de minden esetre minden halandó részére kielégítő és igy a magán, mint a közéletünk minden tekintet­ben rendes mederben és a ren­des körülmények közt kell, hogy folyjék. A mig a polgári lapok a ró­zsás képek festésével takargas­sák a nyomort és az elviselhe­tetlen viszonyokat, bent a gum­mi gyárakban, az elégedetlen­ség tör ki kisebb-nagyobb for­mában. Nincs az a nap, hogy valamelyik osztályban, vagy le üléssel, vagy hangos szavakkal a meg nem elégedettlenségnek nem adnák tanú jelét a dolgo­zók. “Két ezer dollár szükséges egy munkás család rendes meg­élhetéséhez egy évre” — mon­dotta Litchfield a Goodyear tár­sulat elnöke egy előadásában. A gummi gyári munkások az elmúlt évben átlag huszon­nyolc dollárt kerestek egy hét­re, ami egy évben 544 dol­lárral kevesebb mint a mi szük­séges a rendes megélhetésre a Litchfield állítása szerint. A Goodyear gyári munkások TÁRSALGÁS A tél már vége felé járt, de az utcákat mégis majd nem térdig érő hó borította. Az em­ber szájából a lehelet jégcsep- pekben esett le, a rettenetes nagy hidegség folytán. Úgy nézett ki, mintha a világ vége közeledne és az utcát is csak azok rótták, kiknek muszály volt valahová elmenni, erősen be burkolódzva, ha valakinek volt mivel, hogy megóvják ma­gukat a kemény szél fuvásától, mely majdnem a hóba temette az embert. Ilyen időben csak bent a meleg helyen volt leg­jobb lenni, ha valaki meg en­gedhette magának azt a luk- szust, hogy meleg kályha mel­lett üldögélhessen. Bent a sörkertben az ülőhe­lyek többnyire elvoltak foglal­va, mert bárhogyan is áll a vi­lág sora, azért szórakozásra mégis csak szükség van. — Egyesek a tele pohár mellett, mások pedig az üres pohár mel­lett üldögéltek és mondta min­denki a magáét. Akinek pedig már a feje is tele volt, az han­gosabban beszélt és néha-néha egy ötcentest dobott az ön­működő muzsikába, ahonnan kijött a hang — Hazám, Hazám — Szegény Magyar Hazám. — Mások pedig nincs cserepes ta­nyám, egyesek pedig csak a komájukat sajnálták, hogy a feleségüket elszöktette. Egy ilyen válogatott társaságot rit­kán lehet találni, mert minden­kinek volt valami buja és bána­ta. Az erős pipafüst, mint az égen a felhő forgott körül és körül a zárt helyiségben, mintha egy égi háború közeledne és a füst alatt ülők a természet csa­pásának lettek volna a kisze­melt áldozatai. Az egyik asztalnál négyen ültek, kiken eléggé már meg­lehetett látni, hogy ezek sem azért jöttek Amerikába, mert abból akartak volna megélni, hogy a már ittlévő magyarok­ban fentartsák a magyar ha­za szeretetét. A duzzadt erek a kezeiken és a meggömyedt hát-testrész, inkább a munka munkások a gummi gyárakban mindent eltűrtek. Eltűrték a munka meggyorsítását, a fize­tés redukálását, a hajcsárok gorombaságait, sok mindent ami a munkások életét keserű­vé tette. nehézségét árulta el, melyet a fogadott hazában kellett nekik elvégezni. A beszédjük fonalá­ból meglehetett érteni, hogy mindegyik az országnak külön­böző részében taposta a magyar grófi ugart, mert azon vitatkoz­tak, hogy abban az időben, ami­kor ő odahaza volt, melyik ura­ság ökrének volt nagyobb szarva. Nem tudtam megérteni, hogy melyik részéből jöttek az or­szágnak ide Amerikába, ami persze nem is nagyon fontos és azért nem is kérdeztem meg tőlük. De a beszédükből megér­tettem, hogy az ökör szarvát magukkal hozták Amerikába és igy nem is csoda, ha nem tud­nak egymás mellett megférni Amerikában sem. Amint ott üldögéltem és figyeltem a szarvak csattogását az egyik asztalnál egy pár embert pillan­tottam meg, akik a Bérmun­kást olvasták és egymásnak magyaráztak belőle. Ennek lát­tára én is jobbhangulatba kezd­tem lenni, örültem, hogy mégis MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket Írni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, O. A MUNKÁS BETEGSE- GÉLYZő SZÖVETSÉG clevelandi II. osztálya március hó 29-én, vasár­nap este 3930 Lorain Ave.-n, kitűnő műsorral és tánccal egybekötött KEDÉLYES ESTÉT tart. A műsoron művészi táncok, kacagtató rövid jelenetek és a legújabb kupiék szerepelnek. Kezde­te 7:30-kor. Belépő jegy ára 25 cent. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. SUNDAY March 29th. Speaker: E. C. Craig. Subject: History Repeats Itself. QUESTION — DISCUSSIONS. ADMISSION FREE. SOCIAL and DANCE Given by Local IWW Branch Saturday March 28th, 8:00 P. M. IWW Hall Above address. Good Mus­ic. Dancing. Refreshments. Admission 10 Cts. NEWARK, N. J. Az IWW uj helységében 294. Market St.-en, második emelet, minden vasárnap délután 2:30 órai kezdettel, tudományos elő­adást tartunk. van Amerikában olyan magyar is, akit nem vezetnek szarvuk­nál fogvást a dögmadarakhoz hasonló féker bandák, akik a magyar hazafiság és a haza megmentés címe alatt élősköd- nek az amerikai magyarság bő­rén. Az önműködő muzsika néha- néha csak meg-meg szólalt, minden egyes dal visszatükröz­te a magyar parazita osztály célját, ők tudják jól, hogy mi kell a magyarnak, nehogy le­hulljanak a szarvak és vele együtt eltűnjön a parazita osz­tály is. A kocsmáros sürgött- forgott közöttük és vigyázott nehogy még erőszakban is meg­nyilvánuljon a polgári intelli­gencia. Mig végre az idő is eljárt és a kocsmáros legjobban sajnál­ta, hogy a botot be kellett csuk­ni. Felkérte a társaságot, hogy menjen mindenki haza, mire a vitatkozó felek egymás szarvá­ba kapaszkodva indultak ki a kocsmából. Sütő P.

Next

/
Oldalképek
Tartalom