Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-02-29 / 882. szám
1936 február 29. BÉRMUNKÁS 7 oldal Sí. Lousi Hírek Tisztelt Szerkesztő munkástárs. Itt St. Louisban a múlt napokban a Workers Union egy gyűlést tartott, ahol a szónokok hangoztatták, hogy a reliefen lévők nem kapnak elég pénzsegélyt, melyből egy család megélhessen. Az igaz, hogy nem elég, de hogy többett kapjanak, azok az üres fejű nagyszájú kópék avval fenyegették a rúdon lévő kapitalistákat és pribékjeiket, hogy megint az lesz ami 1932- ben volt. Lássuk csak mi is történt akkor? Vagy háromszázból álló munkanélküli csapat, legtöbb- nyire szerecsenyek, a városháza előtt egy tüntetést rendeztek, megválasztottak egy küldöttséget, hogy a polgármesterrel beszéljenek. Megjegyzem St. Louisnak volt akkor egy a szószoros értelmében félőrült polgármestere akit senkisem láthatott csak a főpolitikusok és aki abban az állapotban négy évig volt polgármester, az az addig, amig eltudták takarni és akit utazni küldtek. Ez az állapot a politikusoknak hozsánna volt, magától érthető, hát kérem ahez a polgármesterhez akartak folyamodni segélyért. Magától érthető a küldöttségCHICAGOI'AK FIGYELMÉBE! Az IWW chicagói magyar tagjai 1936 március 22-én, vasárnap hozzák szinre Pika Pál legújabb 3 felvonásos drámáját a “HÁBORÚ TüKRE”-t a Wicker Park Hall termeiben 2040 W. North Ave. (A Milwaukee és Damen Avek. közelében.) Színdarab után tánc. Belépti jegy előre váltva 45c., a pénztárnál 55 cent. Tekintettel arra, hogy számozott helyek nincsen- nek, aki előbb lesz a helyszínen jobb helyet kap. A színdarab pont 4 órakor fog kezdődni, amiért is ajánlatos időben ott lenni, hogy elejétől végig élvezhesse ezt a páratlan drámát. nek meg lett tagadva a polgár- mester előtt megjelenni. A küldöttség ebből kifolyólag összekoccant a mihasznákkal majd a bizottság tagjai ellettek fogva és a dutyiba dobva egy hang a tömegből elkiáltja, hogy támadjuk meg a városházát, a következmény köny- bombák dobása a mihasznák részéről és ez eleinte nagyszerű tréfának tetszett a tüntetőknek, mert jó lapdázók voltak a tüntetők között akik elkapták a bombákat és visszadobták a mihaszna hordába, ahol ezek felrobbantak ami eleinte nagy riadalmat keltett a felfegyverkezett hősök közt és elhúzták az irhájukat a városházába de a feldühösödött pribékek mint a fenevadak ismét kitörtek és üsd, vágd nem apád vagy ha az is ne kíméld, zúzták a koponyákat, törtek csontokat, a tüntetők közt. Hát ha ezt akarják ismét, akkor vagy őrültek vagy buta szerepelni akarók, amig egy városnak mind St. Louisnak a 120.000 munkanélküliből háromszázan tüntetnek az nem imponál és nem használ, de árt a munkás érdeknek. Ortner Antal. ÉRDEKES VITA DETROITBAN Március 1-én, vasárnap délután nagyon érdekesnek Ígérkező vita lesz megtartva, a St. Andrews teremben. 431 E. Congress St.-en. A vita tárgya: Elfogadva, hogy a munkásság teljes fel- szabadulása lehetséges Forradalmi Ipari Szervezeten keresztül. A tárgy védelmét Frank Ce- dervall, ellene Stanly Novak, a Proletárian párt tagja fog ismertetni. Kérjük a Bérmunkás olvasóit is, hogy tömegesen jelenjenek meg ezen nagyon érdekes és tanulságos vitán. OPEN FORUM Auspices: Los Angeles Branch IWW Every Sunday Night at 8:00 P. M. at the IWW Hall 280 Lang Bldg., 212 So. Spring St. Questions — Discussions Ad- mision free. gánnyal . . . Végigjárja Franciaországot, onnan Ausztriába, meg tovább ... A Dunához. Hallottál te már a Dunáról ? ... Azt mondják, ott éjjel-nappal szól a muzsika, folyik a tánc. Oda megyek. Többé vissza se jövök. Csak tőled búcsúzom!” Azt hittem, tréfál, csak nagyot nevettem. De másnap a sátoros kocsik, a cigányok, bolhás majmaik, a körhinta, minden eltűnt. És eltűnt Raymonde is. A buta! . . . Anyja hónapokig sirt utána, apja becsukta a boltot. Most ott ülnek naphosszat a faluvégen és az utat kémlelik. Hogy talán visszajön ... De csak én tudom, hogy Raymonde visszajött. Hogy minden évben visszahúzza a szive ide, a Loire-hoz. Kinn a mezőn sátorozik a kölykeivel. Senki rá nem ismerne, öreg lett, csúnya, csak a fekete szeme lobog, mint régen. Mióta piszokban él, éhezik, mióta tudja, hogy a férfi karja keményebben ver, mint amilyen édesen ölel, mióta koldulásból tengődik, nem keresi a szerelmet ... a kalandott. Este a sötétben néha belopózik a faluba, megáll a régi házuk előtt, beles az ablakon, a régi szobába, ahol a cifra ruhákat varro- gatta. Kis ideig ott ál és megy vissza a nyomorba, piszokba . . . Én meg nem mondom meg az öreg anyjának, apjának, hogy erre kószál. Amilyen együ- gyüek, még befogadnák és a cigány, Raymonde embere, a nehezen összekuporgatott pénzüket kicsalná tőlük. Inkább hallgatok . . , Kitört a béke Chacoban a virágzó municiégyárak nagy sajnálatára A polgári lapok annak idején megírták, hogy Bolivia és Paraguay délamerikai köztársaságok már békét kötöttek. Azt is megírták, a békeszerződés aláírása a kormánypalotában a konferencia teljes ülésén pazar pompával történt meg. Csak azt nem írták meg a mi minket munkásokat a legjobban érdekel. E focim alatt érdekes cikk jelent meg junius 18-án, 1935 a Luzerner Neueste Nachrich- ten-ben. A chacoi háború végével a municiógyárak fényes üzlete záródik. A cégek egy újabb, jövedelmezőbb területet szimatoltak a két délamerikai államnál. A nagy fegyvergyárak fő ügynökei Afrikába utaztak. Gran Chacoban az ágyuk dörgése, gépfegyverek kattogása, aknavetők, bombavetők robbanása s a repülőgépek berregése elnémult. Csak Gran Chacoban 250.000 ember esett el. A kitört béke nem győzelem eredménye. Egyik ország sem győzte le a másikat. A békét mindkét ország általános kimerülése következtében kötötték meg, lakosaikat kimerítették. A kormányok fizetés képtelenek. Ezért tört ki a béke. Bo- lovia ólom és ezüstbányái évek óta csak a fegyver és muníció gyáraknak termeltek. Mindazt, amit Gran Chacoban ellövöldöztek és elpusztítottak, ez a két ország külföldön az Egyesült Áliamokban, Angliában, Francia és Csehszlovákiában vásárolta. Most utóbb pedig ezek a szállítók pénzükért kezdtek aggódni! Ezért tört ki tehát a béke. A gran chacoi eset a délamerikai sakktáblán csak egy jelenség, amelyet a világ külöm- böző hadiszer gyárai terepül kiválasztottak. Ezeket a területeket is sorjában megdolgozzák. Nézzük például a Peru és Columbia közti konfliktust (1931), vagy a brazíliai lázadást (1932), a cubai forradalmat és zűrzavart (1933—34), vagy a chacoi háborút (1932— 35), mindenütt és mindenkor kilátszik a hadiszergyárak lólába a zavarosból, (na meg a munkás milliók alvajárása.) Ezt a legtisztában lehet megállapítani a cubai esetből. 1933- ban a pittsburghi mérges gázmüvek nagy tömeg könybom- bát szállítottak Machado kormányának de amely váratlanul augusztus 13-án megbukott. Ugyanezek a szállitó üzemek az ellenzék vezérével, Carlos Meniettával is érintkezésbe léptek s vele nagy anyagszállítási tervet beszéltek meg. Augusztus 18-án a pittsburghi üzemek igazgatósága a győztes Meniet- tát üdvözölte, aki a Cespedes rezsimet segítette hatalomra. Győzelmi mámorukban ezek a cubai lázadók azonban nem eszközöltek újabb megrendeléseket Pittsburghban. Pittsburgh nyomban dr. Grauval St. Martinban lépett érintkezésbe s vele is anyagszállításról tárgyalt. Szeptember 4-én megbukott Cespedes! és dr. Grau került hatalomra. A pittsburghi müvek valami okból jónak látták, hogy régi barátjukat, Me- nietett se vessék ki teljesen kegyeikből. És tényleg 1934 február 4-én ismét ő került hatalomra. A pittsburghi müvek ismét szállították neki a szükséges hadi anyagot. E zavaros időben a gyár ügynöke 20 százalékot kapott azon rendelések után, amelyeket ezek a kormányok rendeltek, 10 százalék azon rendelések után, a melyek az ellenzéki csoportoktól származtak. Február 10-én erre az ügynökre bízták az uj cubai hadsereg újjászervezését, kiképzését és felszerelését. Cuba csak egyike ezen eseteknek, tucatszámra vannak ehez hasonló esetek. Néhány nappal a sao-pauloi (Brazília) lázadás előtt Curtiss Wright üzemek 10 repülőgépet adtak el a lázadóknak. Ezeket a gépeket kerülő utón Chilén és Paraguayon keresztül szállították, mivel a cég a brazíliai kormánnyal sem akarta elrontani üzleti összeköttetéseit. Ugyanakkor az argentínai elnök fia a Dupont fegyvergyártól rendesen pénztámogatásban részesült az Electric Boat Co. mintájára, amely a perui elnöknek, Juan Legianak fiát 1929 óta minden tengeralattjáró után 20.000 dollárral ajándékozta meg. Ez a társtság 1919—1930-ig Sir Basill Zaharoffnak 160.000 dollárt fizetett ki jutalék címen Délamerikába eszközölt muníció szállítások után. Egy kiképzőnek, akit az Egyesült Államok Colombiába küldtek tanácsadó képpen a Lake Erie Chemical Co.-tól havonta 12.000 dollár fizetést kapott. A boloviai katonai főfelügyelő szerepel általában a Webser Asthon fegyvergyár parancs- nokaképen egyúttal a Curtiss- Wright gyár ügynöke is, ki 1932 augusztus 5-én Washingtonban tartózkodott, s mint a délamerikai Dupont társaságok ügnöke egyazon napon a bolíviai és a paraguayi követségeket meglátogatta, megrendelések felvétele és árajánlat előterjesztése ügyében. Ugyanabban az időben a perui kormánynak '88.000 font s a columbiai kormánynak 340.000 font lőport adott el. Ez a két kis ország abban az időben Leticia miatt kapott hajba. Köztudomás szerint ez a konfliktus egy kis földdarab miatt tört ki, a melyet k. b. 1400-an laknak és gazdaságilag és stratégiailag is értéktelen. Mindazáltal az amerikai repülőgépgyárak 1933 május havától 1934 szeptember haváig 46 repülőgépet szállítottak Colom- biának 8.12 millió svájci frank értékben. A konfliktus kiélesedését remélve Lyoni Schneider Creusot müvek 35 millió svájci frank hitelt nyújtottak a perui kormánynak hadiszerek beszerzésére. A fegyvergyárak közt megindult, vagy kiéleződött a
