Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-01-04 / 874. szám
1936 január 4. BÉRMUNKÁS 7 oldal A napsütéses Floridából REND A FLORIDAI A WPA közmunkáról a tam- pai kerületből a magánosokat és az 1—2 családtagu embereket el tránsferezik Ocala vidékére, mely 120 mértföld Tam- pához, onnét viszont a nőtleneket és az egy-két gyerekes apákat ide, vagy a Jacksonville, vagy Miami vidékre. Hogy miért van ez igy? Sokan talán elsem hiszik, vagy csak csodálkozni fognak. Azok a szerencsések a kik mégis az ottani körzetben dolgoznak megkapják legalább a megígért $2.00 vagy $2.50 fizetéseket, campek vannak felállítva mindenütt a munkáknál a munkásoknak étkező és alvó helyül, de a jó gazda ezekbe még az állatját sem eresztené bele egyetlen éjszakára sem. A tisztaság az halvány fogalom, azt mindenki maga végzi a mennyire tudja vagy megtanulta mig volt otthona a régi jó világnak nevezett időben. A higénikus étkezés emigyen van beosztva, a konyhán van ugyan egy cook aki érti valamennyire a főzést, de hiszen nem is ez a fontos, hanem inkább arra vigyáz fel, hogy mennyi anyag s milyen minőségű kerüljön a konyhára, tudni kell mennyi ember étkezik a fenhatcsága alatt. A többi munkát a konyhán és az étkezőkben azok végzik, akik az éjjeli szálláson erős náthákat szereznek. Ezeket a betegeket a konyhákra és az ebédlőkbe osztják be, azzal az elgondolással, hogy itt melegebb helyen vannak, s a hülés hamarább gyógyul. Az ezidáig leírtakat nem talságának . . . amint itt lesz Mary, vége a hóditó szép asz- szony kis diadalainak . . . Itt senki sem sejti, hogy tizenhét éves gyermeke van, mindig úgy emlegette Maryt, hogy a “kis lánykám.” Hirtelen dermesztő félelemmel érezte az öregség beköszöntését. Nincs-e joga egy utolsó kis mámorra . . . Azután a férjével együtt visszatérnek Angliába és a birtokán gazdálkodni fog. De ez most az utolsó pillanat . . . Újra ismételte: — Jimmy . . . De a hangjában megrezdült valami, amitől a fiú őrültként ugrott fel s mielőtt az asszony tudatára ébredhetett volna, magához ölelte és szenvedélyesen megcsókolta. Az asszony ijedten kibontakozott a karjai közül ... A férje állt a veranda ajtajában. Kinos, halálos csend támadt. — Robertson, nem tud más ember házánál tisztességesen viselkedni? — mondta Morcom- be fagyos hidegséggel, — kérem távozzék! — Nem lehet engem kidobni, mint valami kínai kulit! — kiáltotta Robertson és nekiug- rott Morcombenak, aki hatalmas erővel megmarkolta a karját és hátracsavarta, úgyhogy tehetetlenül fel jaj dúlt. Az alezredes erre elengedte, némán végignézett rajta s azután nyugodtan igy szólt: KÖZMUNKÁKON. szükséges részletezni, hiszen ez a Brain Trust munkája, vagy van hozzá valami köze, ha akarják még a jó vallásosak is megérthetik, ha nem akarják, megérdemlik azt a mit kapnak. A burd nem sok a mai drága világban, csak $5.00 volna hetenként. A menu: reggeli olcsó ihatatlan kávé, a pékektől összevásárolt állott sütemények, grits, ezt az utóbbit északi ember talán még ma sem tudja micsoda, legolcsóbb termék ami létezik a világon, northi ember ha a szájába venné s le akarná nyelni a torkán akadna, de ha valakinek nem elég a kiosztott adag, kaphat másikat, s sokaknak nem elég, (a másik adag pedig 25 cent külön,) ez a reggeli. Ebéd olcsó állott zöldségből áll, melyet a tampai, jack- sonvillei és Miami markethá- zakról vásárolnak össze, az ami a zöldség kereskedőkön már rajta maradt, nem tudták eladni, ezt megkapják olcsón, vagy csak azért amiért elhozzák a nyakáról. A legolcsóbb húsok jönnek még mellé, s a fent nevezett olcsó kávé, sütemény kis adagokban felszolgálva, ami megint csak ifem elég sokaknak, egy másik adag pedig itt már nem 25 cent, hanem 50 cent. A vacsora szinte a fent nevezettek szerint oszlik minőségekben s adagokban is. A munkaidő 6 és 8 óra, egy- egy sifta, az órabér 45—50 cent és feljebb, aszerint, ki milyen szerszámmal dolgozik és ki áll közelebb a politikusok tálkájához. Ebből a jól fizetett de semmihez nem értő falkából — Robertson fiam, most menjen szépen haza. Én is voltam fiatal, megértem a fiatalság túlzásait is. Remélem, e miatt a kis jelenet miatt nem tart haragot s máskor is eljön hozzánk. Robertson egy percig halotthalvány arccal nézett az alezredesnél, azután hatonás meghajlással köszönt és szó nélkül távozott. Amint a házastársak magukra maradtak, Jane szólni akart, de a férje megelőzte. — Ugyan, ne tárgyaljuk tovább a dolgot. Szegény fiúval talán óvatosabbnak kellett volna lenned. Remélem, hogy majd megnyugszik. — Még ma este táviratozok az anyámnak, hogy Maryt küldje a legközelebbi hajóval hozzánk, — mondta az asszony lassan, szomorú mosollyal. — Ugyan miért siettessük egyszerre, — jegyezte meg a férje. — Látod, hogy sürgős — felelte az asszony —, a legutóbb küldött fényképére azt mondtad, hogy hajszálnyira olyan, mint én az eljegyzésünkkor voltam. Ha ez a bolond fiú meglátja a fiatalabb lánykori kiadást, nem lesz többé szerelmes . . . az anyjába. Morcombe odaállt az asszony mellé, jobbjával átkarolta és szótlanul nézték a távoli dombok mögött lenyugvó nap elhalványodó fényét. pedig bőven van, ezek osztályozzák aztán a munkásokat, minden két-három emberre egy- egy felvigyázó, aztán külön felvigyázók a konyhán, az étkezőkben és alvó helyeken. Ezek között sok van akik az életben még soha nem végeztek egy becsületes napi munkát. A fizetés napja aztán mikor jön, a 36 órát dolgozók kapnak $3.00 vagy a legjobb esetben $4.00 vagy $5.00, egyformán akár ettek dupla adagokat akár nem, le van fogva a kosztra. A 48 órát dolgozók helyzete ugyan ez, azzal a külömbséggel, hogy ők egy pár dollárral többet kapnak. A harmadik kategóriába tartozó politikusok és sockerekről vagy csüngvényekről nem szól a kfónika, hogy mennyit kapnak, de megállapítható abból a tényből, hogy mikor a munkások lázadoznak — és a legnagyobb hiba az, hogy külön-kü- lön teszik azt, vagy csak kis csoportokban a becsapás végett, — de erről a fent nevezett falka gondoskodik, hogy a fizetés ideje ne egy időben, vagy napon legyen és a lázadókat aztán ezek a fékerek, csün- gevények letorkolják, tehát ők elégedettek a fizetéssel. A fizetés után aztán újabb csoportok foglalják el a helyet, mert amazok legnagyobb része már nem hajlandó, hogy kitegye magát a gyalázatos becsapásnak, inkább az éhen kóborlást választják. Én azon csodálkoznék ha nem igy volna, hiszen ezek a munkások nagy része még ma sem tudja, hogy osztály szervezetben volna a helye. Lázad ugyan részben, káromkodik, pedig istenhivő ha lecsendesül, a vallásos szektához mennek ahová tartoznak, ott próbálják orvosolni a sebeiket, melyet a fizikai megkinzások okoznak. A papjaik a holdfelé terelik a figyelmüket, pedig onnat semmi sérelem nem éri őket. Itt vannak a kinzások a földön, mikor tanulja már meg, hogy egy mindért és mind egyért és szervezné az erejét az ipari szervezetben az IWW-ban, amely képessé tenné őket arra, hogy minden fajta gazság eltűnjön a földről. Thats make progress. J. S. Fia. Az előkészítő képesség a tanulás folyamán Kevés iskolai képzettséggel biró felnőttek gyakran úgy vélekednek, hogy “ma már” nem sok értelme van számukra a tanulásnak, mert “úgyis elfelejtik.” Másszóval attól tartanak, hogy amit az iskolában tanulnának, hamar elfelednék. Néhány évvel ezelőtt egy hires amerikai pedagógus kísérletek alapján mutatta ki, hogy bizonyos korban a felnőttek épp oly könnyedséggel tanulnak, mint az iskolás gyermekek. Most egy hires pszichológus még inkább alátámasztja a dolgot, mondván, hogy az oktatás terén a feledékenység egy természetes, normális folyamat. Dr. Ira S. Wile, a Mount Sinai Hospital, orvostanára szerint a feledékenység épp oly fontossággal bir, mint az emlékező képesség. Elfeledni és nem emlékezni nem bir egyen- értékkel. A felejtés egy valóságos erő, mint a negativ erő az elektrQmos erőben. A felejtés szerves része az ember érzelmi világának és fontos önvédelmi mechanizmusként működik. Negativ irányítások hátráltatják a tanulást. Amikor azt mondjuk a gyereknek, hogy “ne úgy csináld,” ebben az esetben azt követeljük a gyermektől, hogy emlékezzen arra, amit nem kell csinálnia. A gyermek emlékezni próbál tehát arra, hogy mi is az amit el kell felednie. Ennél fogva nem tudja elfelejteni. Másszóval a feladat: “próbálni elfelejteni” egyszerűen csődöt mond, mert azzal bizonyos aktiv erők működnek közre és elősegítik az elfeledni való emlékezetben tartását. Ezzel szemben a felejtés sokkal sikeresebb, amikor “bezárjuk az agyunkat valami elől.” A feledés teszi lehetővé, hogy az agyunkból kizárjunk olyasmit, ami fájdalmas érzésekkel jár. Ugyanúgy arra képesít, hogy kevés értékkel biró, vagy nem kívánatos dolgokat kiküszöböljünk. Ebben a szerepben, természetesen, a felejtés mechanizmusa segítséget jelent az oktatás terén. Úgy a gyermek, mint a felnőtt legkönnyebben azokra a dolgokra képes emlékezni — emlékezetben tartani, — amelyek érdeklik. A tanuló inkább felejti el azokat az utasításokat, amelyeket másoktól nyert, mint sajátjait. A tanuló köny- nyebben sajátítja el azokat a tárgyakat amelyek érdeklik, mint amelyek untatják. Világos dolog, hogy a tanulót azon elvek és szempontok irányítják, amelyeket saját érdekében fontosnak talál és kevés figyelemre méltatja azokat, amelyeknek becsét nem sokra értékeli. KÉRDÉS: Segély munkán dolgozom. Mostanában egy állást ajánlottak fel a magán iparban, azonban ez az állás nem nekem való, amennyiben szakmámon kívül esik. Jogomban áll-e az ajánlatot visszautasítani? VÁLASZ: Ha képtelen elfogadható okot adni, amivel bebizonyítja, hogy lehetetlenség önnek azt az állást betöltenie, úgy nagyon valószínű, hogy a segély munkától megvonják. A segély munkálatokon csak addig foglalkoztatnak egy munka- nélkülit, amig a magán iparban el nem helyezkedik. Az a tény, hogy a felajánlott állás nem az ön szakmájába esik, nem elfogadható ok. Teljesen lefokozott, elégtelen fizetés, vagy súlyos munkaviszonyok, sokkal elfogadhatóbb okok. FLIS.
