Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-02-15 / 880. szám

4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 február 15. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W. Előfizetési árak: Subscription Rates: Egy évre ....................... $2.00 One Year ..............-.... $2.00 Félévre ......................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy ----- 5c Csomagos rendelésnél.. 3c Bundle Orders ....... 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. dekük megvédésére, ugyan akkor szilárdítja azt a frontot is, amely a háborúk éltetését jelentő minden nyers anyag s feldol­gozott szükségletre a zárlatot ráteheti, amely anyagok hiányá­ban háborút folytatni nem lehet. Az Egy Nagy Szervezet kiépítése igy lesz a háború ellen is a leghatalmasabb eszköz. Egy város munkássága általános sztrájkon Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD A megtapsolt direktakció A legnagyobb megelégedéssel olvassuk, hogy az akroni gumigyárak egyikében az elmúlt napokban az egyik department 1200 munkása a szolidaritás fegyvereként a munkán való nem dolgozás fegyverét használta olyan megértéssel és együtt érzés­sel, hogy a hatalmas gyárvállalat, kénytelen volt a munkások kívánsága előtt meghajolni. Az esetet az teszi érdemessé rovatunkba, hogy az tiszta ön­tudatosság megnyilvánulása volt a kiindulástól a befejezésig. A szervezet érdekében dolgozó munkásoknak a gyárvezető sége részéről alkalmazott megrendszabályozása ellen tiltakoz­tak a munkások azzal, hogy leállították a department valameny- nyi termelő gépezetét, de azért a gép mellett a helyükön ma­radtak, úgy hogy a gyár vezetőségének nem volt módja a nem dolgozó gépek mellé scebeket beállítani. A tiszta szolidaritás nemcsak a megrendszabályozni akart munkást állította vissza a munkába, de a gyárvezetősége elös- merte a munkások szervezkedési jogát és szabadságát és mint levelezőnk jelenti, a nem dolgozott idő felét fizetni is fogja. Nemcsak Akron gumi gyárainak munkásai, de általában az egész ország munkássága örömmel vesz tudomást a munkások közvetlen cselekvésének győzelmes megnyilatkozásáról csak New York egyik sikátorában levő redakcióbán szívja meg a megritkult fogait egy halott emlékét ébrentartó kis társaság, amely — bár a legmarxistább munkásmozgalomnak mondja magát — kizárással sújtaná az olyan tagját, aki az ő vagy mun­kástársai sérelmét maga intézné el a munkatelepen vagy a mun­kaadójával, ahelyett, hogy abban szerepeit juttatna a párt vagy az unió vezéreknek. A közvetlen cselekvés eszközét az akroni gumi gyárban nem az IWW vagy annak közvetlen tagjai használták és vitték sikerre, ami ezért értékesebb előttünk, mert igazolása annak, hogy az IWW harci eszközei minden időben megfelelők és al­kalmasak csak a munkásoknak azokat ésszerűen, értelmesen, tudatosan kell alkalmazni és a győzelem a munkások részére bizonyos. A háborús őrület ellen Gyerekes naivsággal “igen fontos mozgalomról” ad számot a Nederlands Medical Association, amelynek 339 ideggyógyász tagja aláirt egy háború ellenes levelet, amelyet kézbesítenek valamennyi államfőnek. Feltételezzük, hogy a mozgalmat megindító 339 ideggyó­gyász megborzadva látta az elmúlt világháború pusztítását, azokon, akiknek nem jutott az a szerencse, hogy az életüket a tüzvonalban fejezzék be, de ennél súlyosabb állapotban az élő halottak táborát képezik, akikről egy rövid leírást lapunk egyik utóbbi számában közöltünk chicagói munkatársunk tollából. Megértjük az emberi szenvedés látásához hozzászokott 339 ideggyógyász háború ellenes érzületét, mert annak borzalmai az ők megrögzött idegzetüket is felülmúló szenvedéseket hoz létre olyan tömegeknél, akiknek semmi okuk, semmi érdekük nem volt és nincs ahoz, hogy ilyen helyzetbe kerüljenek. De a mód, amelyet az orvosok a háborús őrület meg gátlá­sára használnak, azt a gyanút kelti bennünk, hogy nemcsak a tüzvonalban való részvétel hagy súlyos nyomokat vissza, de azoknak a kezelése sem ragálymentes, egyébként nem tudnánk magyarázatot találni arra, hogy tudós orvosok, akik az orvos tudomány mellett a társadalmi kérdéseket is tanulmányozzák, hogy a háborúk meggátlását, megaakdályozását az államfőkön ke­resztül kívánják foganatosítani. Ezer és egy Írásos bizonyíték fekszik a nyitott szemmel já­ró ember előtt arra nézve, hogy minden eddigi háborúnak a mozgatói, előidézői, megrendezői az államfők és az őket dirigá­ló ipari fejedelmek voltak, akik önző anyagiak vagy személyes hiúságuk kielégítésére küldték a népet a vágóhidra. Milyen es­hetőség van tehát arra, hogy ezek akadályozzák meg a hábo­rúkat. A mai rendszerben kizárólag a dolgozó munkásosztály az, amelynek őszinte érdeke a háborúk megakadályozása és akkor, amikor az IWW a munkásokat világszerte szervezi a saját ér­(Folyt. az 1-ső oldalról.) ban eredménytelenül. A panasz már hetek óta a labor bord előtt fekszik, de semmi intézkedés nem történt ezideig, mig vég­re a munkások úgy határoztak, hogy saját kezükbe veszik az ügy elintézését. Az elmúlt hé­ten 31 szakszervezet 750 rep- rezentással gyűlést tartott és ultimátumot menesztettek a Distilling Co., valamint a vá­rosi adminisztrációnak, hogy ha záros határidőb belül nem kap­nak orvoslást sérelmeikre, a város összes munkásai beszün­tetik a munkát. A kitűzött ha­táridőre nem kaptak orvoslást és február 4-én az Általános Sztrájk hatályra emelkedett. 5-én egész nap tárgyalások folytak, melyen úgy az állami, mint a szövetségi békéltetők jelen voltak, azonban megegye­zés nem jött létre. A sztrájk bizottság minden intézkedést meg tett, hogy a várost teljesen elzárja a külvi­lágtól. A beérkező jármüveket a város határán megállítják és vissza fordítják. A helybeli szál­lítás teljesen szünetel. A sztrájk bizottság az összes üzletek le­zárását elrendelte, ami mégis történt. Kilátásba van a viz,- gáz- és villany müvek lezárása, bár a város rendőrsége el van készülve ennek megakadályo­zására. E sorok írásakor még kiszá­míthatatlan, hogy mily követ­kezményei lesznek a sztrájk­nak. A helybeli union vezérek egyelőre nem mernek szembe helyezkedni a munkásság aka­ratával, bár kétségtelen, hogy megkísérlik annak elárulását. Megtörténhet, hogy sikerrel fog járni a sztrájk letörése, ez azon­ban semmit sem von le á meg­mozdulás fontosságából. A peki- ni Általános Sztrjk, éppen úgy mint minden olyan sztrájk, melyet termelő munkások prok- lamálnak a legfenköltebb de­monstrálása a szervezett mun­kásság kezében rejlő erőnek. Az IWW mindig azt tanítja, hogy a földön a leghatalmasabb erő a munkásság szervezett ereje. Ha a termelő munkások ölbe teszik a kezüket, megáll a társadalom mozgató ereje. Ma csak egy város, de holnap ta­lán már az egész ország, vagy az egész világ munkásai köve­tik a példát. A bérrendszer meg­döntésének egyetlen módja: beszüntetni a termelést a kapi­talisták irányítása alatt és an­nak irányítását az Egy Nagy Szervezet hatáskörébe helyez­ni. Lapzártakor kapjuk a hirt, hogy ez erőszak az unió vezé­rek közreműködésével. megtör- t a munkások ellenállását és a gyengeDD jeiiemueK. leivetteK a munkát a szállítás és más iparokban. MEGJELENT! RHETORIKAI KÉZI KÖNYV HOGYAN KELL Cikket írni Olvasni Beszélni Szavalni Vitatkozni Gyűlést vezetni. Hasznos minden munkásnak, minden egyleti tagnak. A 64 oldalas könyv ára 10c. Megrendelhető: BÉRMUNKÁS 3912 Sta. S. S. Cleveland, O. ELVINYILATKOZAT A munkásosztály és a munkáltató osztály között semmi közösség nin­csen. Nem lehet béke mindaddig, amig éhség és nélkülözés található a dolgozó emberek milliói között s az élet összes javait ama kevesek bír­ják, akikből a munkáltató osztály áll. E_ két osztály között küzdelemnek kell folynia mindaddig, mig a világ munkásai mint osztály szervezkednek, birtokukba veszik a földet, a ter­melő eszközöket és megszüntetik a bérrendszert. ügy találjuk, hogy az iparok igazgatásának mind kevesebb és keve­sebb kezekbeni összpontosulása a szakszervezeteket (trade unions) kép­telenné teszik arra, hogy a munkáltató osztály egyre növekvő hatalmával felvegyék a küzdelmet. A szakszervezetek olyan állapotot ápolnak, amely lehetővé teszi, hogy a munkások egyik csoportját az ugyanazon iparban dolgozó másik csoport ellen uszítsák és ezáltal elősegítik, hogy bérharc esetén egymást verik le. A szakszervezetek segítenek a munkáltató osz­tálynak a munkásokba beoltani ama tévhitet, hogy a munkáltatókkal kö- * zös érdekeik vannak. E szomorú állapotokat megváltoztatni és a munkásosztály érdekeit megóvni csakis olykép felépített szervezettel lehet, melynek minden az egy iparban — vagy ha kell, valamennyi iparban — dolgozó tagjai be­szüntessék a munkát bármikor ha sztrájk vagy kizárás van annak vala­melyik osztályban, igy az egyen esett sérelmet az összesség sérelmének tekinti. E maradi jelszó helyett: “Tisztességes napibért tisztességes napi munkáért,” ezt a forradalmi jelszót írjuk a zászlónkra: “LE A BÉR­RENDSZERREL!” A munkásosztály történelmi hivatása, hogy megszüntesse a bérrend­szert. A termelő hadsereget nemcsak a tőkésekkel való mindennapi harcra kell szervezni, hanem arra is, hogy folytassa a termelést akkor, amikor a bérrendszer már elpusztult Az ipari szervezkedéssel az uj társadalom szerkezetét építjük a régi társadalom keretein belül

Next

/
Oldalképek
Tartalom