Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-01-04 / 874. szám
1936 január 4. BÉRMUNKÁS 3 oldal SZILÁNKOK A szegény ember nyomorúságáról, óhajairól, törekvéseiről nekünk szabad írni. Még az urakról is, de nem illő. Legalább az urak etikettje szerint nem. Hogy mégis erre vetemedünk, ezt hősünk egyszerű származása kivételessé teszi. Lindbergh- re gondolunk. Hazafias és kullancs lapok hosszú lére eresztett vezércikkekben hullajtanak krokodil könnyeket hősünk Angliába költözéséről. Állítólag Amerika laza törvénytisztelete indította szülőföldjéről önkéntes száműzetésbe menni. Nem keressük költözésének okát. Vesz- szük úgy, ahogy adják. Még azt sem kérdezzük, hogyan lehetséges száműzött hősünknek a francia reverea üdülő helyén milliomos kastélyban elhelyezkedni számkivetett létére. Mikor mi idejöttünk a fene sem irt rólunk s a legjobb amit találtunk rúgást a buta jenkitől. Azok a milliók, amikhöz a Mor- ganokhoz való beházasodása folytán jutott, úgy látszik, megmenthetik a bennünket ért rúgástól, de árinál rémesebben kisérik a kifosztok ösvényén, ahol rózsák helyett drótsövények, mindig készen álló fegyverek védik osztálytársait. Lehet, hogy Lindberghben maradt valami a küzdő ember önérzetéből s utálja a lopott vagyonnal járó lelkiismeretfur- dalást, magányának bolygatását az alulmaradt üzletemberek, HOPEWELL, W. Va. — Az elmúlt vasárnap egy Greyhound busz teljes sebességgel közeledett az itteni Appomatox folyót átszelő hidra, és. mielőtt azt elérte volna, a hidat egy teherszállító hajó átengedésére felemelték, úgy, hogy az autóbusz vezetőjének már nem volt alkalma a különben is sikos utón jármüvét megállítani és vagy ha úgy tetszik “banditák” által. Próbál Angliában vagy máshol békét nyújtó oázist találni. Próbálhat. Helyzetének természete ezt — majd meg látja — nem engedi meg. Úgy itt, mint odaát, halálkeselyük röpködnek a “kiváltságok” bitorlói felett. A Scottland Yard, éppúgy mint az amerikai rendőrszemek csak a felszínre bukkant “banditát” látják meg. A hatványozott kifosztás ténye gomba módra neveli ezeket a szerencsétleneket, kik a céltudatos szervezett osztályharc helyett a rövidebb utat — az urak útját — választják egyéni boldogulásuk megközelítéséhez. Vesznek onnan, ahol legkisebb az ellentállás. A szervezett tőke ezt könnyen teszi. Áldozatai mi vagyunk. A tőke “nemes” versenyéből kimaradt elemek lopnak, gyereket rabolnak, ölnek, hogy a tőkés irigyelt kényelmét megszerezzék. Mindkét elem azonos eszközeiben. Nyomorékok, hullák díszítik boldogulásuk ösvényét. Az egyedüli elem a mai torz társadalomban, mely megbízható, emberi, a kifosztottak nagy tömege. Kifosztottságuk ennek fényes bizonyítéka. Ha ezt meglátná és megértené hősünk, ha nem akarna tündérpalotákban a milliók szenvedésétől elzárni magát, gyerekét normálisan, emberiesen nevelhetné a jobb jövőért köztisztelete mellett. utasaival egyetembe a folyóba zuhant. Az esetnek egyetlen szemtanúja a hid őre volt, mert úgy a busz vezetője, mint tizenhárom utasa a vízben megfulladtak. A buszt mint közlekedési eszközt, különösen a téli időkben kizárólagosan a szegényebb osztály veszi igénybe, mert néhány centel olcsóbb a Nem csak a saját gyermekének jövője feküdne szivén. Meglátná a rongyokba burkolt, nedves lakások gyerek millióit, kiknek éppúgy emberi joguk van álmodni boldogságról, földi paradicsomról, mint a saját gyerekének. Ehhez azonban egész embernek kellene lenni. Néhány soros hírben látjuk, amint Thomas Lamont, Morgan jobb keze félmilliót ad a Har- ward egyetemnek, “minden kikötés nélkül,” mondja ő. Amit mégis óhajtana, egy tanári állást biztosítani “politikai gazdaságtanára. Szerény kívánság, de jellemző. A gazdaságtannak ilyen adományok általi bevezetésében eleve ki van zárva a gazdasági élet pártatlan ismertetése. Fő célja, mint az amerikai egyetemek valamennyiében az egyetemi ifjúságot a profit rendszer isteni rendeltetésében meggyőzni. Hogy igy vagy kihasználható bábok, vagy lelketlen kufárok váljanak belőlük. Lapunk 1936-os első számában a számok tömegével kellene beköszönteni. Csak régi szokást követnénk. A. K. rovata azonban egy tyuklépéssel előljár. Ritka lapszámot láttunk 1935-ben jól megválasztott számrovatok nélkül. Amiért dicséretet érdemel. Nem gyerekjáték a rengeteg számhálmaz- ból kihámozni munkásokat érdeklő és oktató adatokat. Különösen olyannak, ki nap-nap után más téren futkos a mindennapijáért. vonatnál és igy az áldozatok valamennyié a piunkásosztály- hoz tartozott, ami jogcím arra, hogy a “véletlenség” lepedőjébe burkolva hamarosan napirendre térjenek felette. (Képünkön látható, amint csigák segítségével az autóbuszt kiemelik a vízből. Balsarokban McNair a hid őre.) A tizennégy áldozatot buvá- irok hozták felszínre. A “Szilánkok” gyenge igyekezettel próbálja követni és megvilágítani az eseményeket. Ezt tette a múlt évben, és azelőtt. 1936-ra kétes az Ígérete. A proletár élet hullámos, göröngyös útja nem kis mértékben viseli meg képzeletünk szárnyait, azt a nélkülözhetetlen kelléket, mely nélkül a legjobb igyekezet is dugába dől. Hej pedig sok megírni való van. Ebben az elnyűtt, kivénhe- dett évben nagyjelentőségű események zajlottak le. Baj társaink ezrei vívtak halált megvető küzdelmet a tőke vérszomjas kuvaszai ellen. Sorainkból halál és börtön ragadt ki sokakat. A tőke gonosz játékot üz proletár milliókkal. Vagy megtévesztve, vagy erőszakkal küldi, kényszeríti egymás pusztítására. Afrikának sivatagjain lakhatatlan vidékein proletárok ezrei fojtogatják egymást felső parancsra. A kullancs lapok ország érdekekről, faji fölényről zugnak, holott csak nyers nemzetközi üzletről van szó. Amerika CCC intézményeiben gyúrják fiainkat, készítik őket apa és testvérölésre. A munkás hátán felkapaszkodottak veszekednek a koncon. Paktálnak, szövetkeznek a hétköznapi munkás letiprására. Papok, politikusok tudatosan vagy tudatlanul készítik a tömegeket a vá- góhidrS. Mindez folyamatban volt az elmúlt évben, azelőtt és fokozottabb mértékben bontakozik ki a következő években. Egy kis csoport ádáz küzdelmet vív ebben a bábeli zavarban, hogy a munkás megértse az eseményeket és alkalmzakodjon. A “Bérmunkás” szerény toliakkal írva elölj ár ebben az irányban. Olvasni ezt, Írni ezt balzsam az osztályhelyzetét megértőnek. S ha a “Szilánkokat” fizikai gátak le nem döntik, ott akar lenni, részt kíván* ebből a munkából. Ezzel kezdjük az 1936-ik évet. S—n. TENGERÉSZEK MULATSÁGA NEW YORKBAN. MTW, IU 510 számú manhattani csoportja nagyobb szabású mulatságot rendez 1936 január 7-ikén este a MTW teremben 26 South St. A jövedelem a “gyilkos rakományt szállító gőzösök elleni” harcra lesz fordítva. Ez nagyon fontos harc, a melyet csak az IWW-hoz tartozó ILI 510 végez teljes erővel. Ha ezen a mulatságon keresztül, mely minden öntudatos munkás támogatását megérdemli, képesek leszünk alapot össze hozni, akkor nagyobb harcot és szervezési kampányt tudunk kifejteni a tengerészeti munkásság között. Kérjük az IWW tagjait, ro- konszenvezőit, hogy tömegesen pártolják ezt a mulatságot 1936 január 7-én. KÖZÖS TAGGYŰLÉS. 1936 január 9-én, azaz csütörtökön este 8 órai kezdettel az IWW new yorki tagjainak közös gyűlése lesz a MTW helyiségében. 26 South St. Minden tag legyen ott. TIZENNÉGY HALÁLESETT A GONDATLAN AUTÓ HAJTÁSBÓL. MUHI 3MMHI
