Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-06-27 / 899. szám
1936 junius 27. BÉRMUNKÁS 7 oldal A terror ellen harcolnak a gumi- gyári munkások Akronban Március 24-ikén ért végett a Goodyear Tire és Rubber Company munkásai öthetes sztrájkja, amely idő óta a munkások tizenhét ülősztrájkot alkalmaztak az ellen a terror ellen, amelyet az öthetes sztrájk alkalmakor a társulat meghonosított a harcoló munkásság megfélemlítésére. Voltak más okok is, amelyek szükségessé tették az ülő sztrájk alkalmazását de legtöbb esetben a műhelyekben alkalmazott terror, amelyet a szervezetért tevékenykedő tagok ellen alkalmaztak, tette azt szükségessé. A harc a szervezett tagság és a szervezettlenek között röviddel a nagy sztrájk befejezése után tört ki. A volt sztrájkolok kezdték megismerni a jómadarakat, hogy kik voltak a sztrájktörők, ezek eldicsekedtek avval, hogy ők mennyit kerestek addig mig a sztrájkolok a picketvonalon a végtagjaikat dermedésig fagyasztották a zéróalatti időben. A harc kitört és azóta napirenden van. Egy alkalommal egy lövés dördült el. A vizsgálat folyamán kiderült, hogy a lövöldöző munkás egy bérenc és a sheriff fegyverezte fel. A vallatások során mondotta a jómadár, hogy nem csak őneki vagy fegyvere, hanem többnek. Kilencvenhárom embernél talált a rendőrség fegyvert. A sheriff aki felesküd- tette a bérenceket a legnagyobb sajnálatának adott kifejezést és mind lefegyverezte és Ígéretet tett, hogy ez többé nem fog megtörténni, mert ezen esett éppen a választások előtt történt. Egy másik alkalomkor amelyet több kisebb összecsapás előzött meg, a gázbomba osztagot akarták a gyári rendőrség segítségével kipróbálni az ülő sztrájkolókon, de csak egy bombát dobtak, többet nem mertek, a sztrájkolok azon fenyegetésére hagyták abba, hogy a tires gépeket törik össze. Ezen al— Mondd, fiam, nagyon ragaszkodsz hozzá, hogy a feleséged legyek? — De . . . természetesen!... miért kérdezed? — Ne arra gondolj, hogy nekem fájdalmat okozol. Légy őszinte. Elég régi barátok vagyunk. Ismerjük egymás hibáit. A legjobb pajtások vagyunk. Ennyi az egész. Bizonyos, hogy nagyon boldogtalan házaséletet élnénk. Ezt jó volna elkerülni. — Na de . . . mit szólnának a szüléink? Micsoda ötlet! . . . tudod, hogy szeretlek . . . — Szeretsz, igen ... de nem vagy szerelmes belém. Sose néztél még úgy rám, ahogy arra a fiatal nőre néztél, akit megmentettél. Bizd rám a dolgot, öreg. Jó szüléinknek el- játsszuk a szakítást. Az én gondom lesz, hogy holnap az egész fürdő erről a te regényes életmentésedről beszéljen a kellő regényes, szerelmi háttérrel. kálómkor az egész osztály vezetőségét a hajcsárokkal és egy pár gyárirendőrrel együtt több óráig elzárták, ami nem ment a legsimábban, többen állítólag megsérültek, harmincegy munkást letartóztattak, de vádat nem tudtak ellenük hozni. Az ügyész által gyártott vád alapján a biró megtagadta a tárgyalás vezetését, mivel a Goodyear munkásság kész volt a társaiknak a megvédésére, a biró a vád alaptalanságára hivatkozott. Az ügy még nincs teljesen befejezve mert az ügyész egy újabb vád kigondolásán dolgozik. És igy elérkeztünk több kisebb-nagyobb incidensek után amelyek harcokon keresztül nyertek elintézést ahoz, ahol a terror a legmagasabb fokát érte el. Ezen eset Gadsden, Alabama az ott lévő Goodyear telepen játszódott le. A központi elnököt egy szervezői gyűlésen bántalmazták, súlyos sérüléseivel száz mérföldet kellett mennie még orvosi kezelésbe tudott részesülni, Gadsdenben nem kapott orvost. A terroristáktól való félelmében az ott lakó orvosok nem nyújtottak segítséget. A jelen pillanatban az akroni kórházban fekszik, állapota kielégítő. A fenti incidens a sheriff jelenlétében történt. Amint az akroni gumigyárakban értesültek a történtekről a munkások az összes gyárakban letették a szerszámot tiltakozásul a terroristák brutalitása ellen. A harcot a vezéreknek sikerült leszerelni és igy nem történhetett meg az, hogy egy általános sztrájk legyen Akronban. A Goodrich és Firestone öt órát szünetelt, a Goodyear pedig negyvennyolc órát. A vezérek ígéretet tettek arra a gyárvezetőségnek, hogy 24 órára a harc megszűnik, ami talán meg is történt volna, de a munkafelvételre jelentkezőket egy tizenhatláb magas kereszttel fogadták és igy a harc újból kiLovagias kötelességed lesz feleségül venni a szép ismeretlent, aki miattad akart meghalni. Ne ellenkezz! . . . ma még azt mondta neked “Hülye!” . . . holnap szeretni fog. Ezt is bizd rám! Két nappal utóbb Jacques felbontotta eljegyzését Gene- viéve-vel és visszautazott Párizsba, Romaine Deray-vel, a gyönyörű fiatal leánnyal, akit a tengerből kimentett. Most már megkérdezte: “Nem mondaná meg, Romaine, miért hü- lyézett le, mikor magához tért?” — Mert meg akartam ölni magam és maga elrontotta a dolgot. — Meg akart halni? — Három nap előtt még... igen. És nem is bánom, mert... — Mert? — Mert másként sose ismerkedtem volna meg magával, Jacques. tört. A bentlevők nem hagyták el a gépeket és a munkára jelentkezők pedig csatlakoztak a harcolókhoz. A követeléseik a terror csapatok megszüntetése volt egyformán, hogy mindegyiket a társulat bocsássa el (get them off the payroll) amit a társulat ha a vezéreknek nem sikerült volna leszerelni meg is tette volna. A nagy sztrájk óta ez volt az első amelyet a vezérkar leszerelt. A terror csapatok bizonyos előjogokkal felruházott testület. A legfőbb irányítóját még nem sikerült megtudni, de több mint bizonyos, hogy ha vizsgálat lenne ez irányban folytatva, hogy ki adja a parancsot, a főirodába vezetnének a vizsgálat szálai. A fentiek elolvasása után az olvasó azon kérdést intézheti magához és joggal, hogy lehetet és hogy történhetik meg az, hogy ott ahol a munkásság öt hétig oroszlán bátorsággal harcol, ezrek vonulnak föl picket vonalon, rendőrség és sheriff a deputikkal együtt meghátrált, a gyárvezetőséget szobafogságban tartotta és mégis amikor a harcot feladja újból harcot kell kezdeni mert terrorizálva lesz a munkahelyén, a volt sztrájktörőktől. A szakszervezeti vezérekbe vetett bizalom bosszulja meg magát ha a sztrájk befejezést éppen úgy mint a kezdeményezést a vezérek kihagyásával intézték volna el, akkor most nem kellene ily elkeseredetten harcolni a terror ellen, hanem munkaviszonyok és fizetés javításért. Ha azt tudjuk, hogy ezen munkások még azon polgári nevelést amelyet a polgári sajtó és intézmények révén kap amelynek legtöbb most is tagja, aligha csodálkozhatunk a jelen állapotokon. A harcokkal, amelyet most folytat a gumigyárak munkásai, nem csak a munkaviszonyokat és fizetését javítja meg, hanem ezen ferde nevelést fogja leépíteni, ami már most is nagyon észrevehető, (amiről majd később.) A harc nem fejeződött be, rövid időn belül Akron, ha a jelek nem csalnak egy nagy harcnak lesz szintere. Vagy lesznek szervezett műhelyek a gumigyárak, vagy a terroristák fogják a kontrolt tartani. Az eddigi megmozdulásokban mindig a szervezett volt felül. És vagy lesz egy rank and file által irányított szerevezet a mostani formájában, vagy lesz egy ipari szervezet a vezérek teljes kihagyásával, mint amilyen az IWW. Barberton amely Akronnal egy gazdasági egységet képez csak a politikai válaszfalak vannak meg. A következő gyárakban vannak a munkások harcban, Balcock and Wilcox Co. 2300 ember, Pittsburgh Valve division of the Pitcair Co. 800 és 350 ember, amely összesen 3450 Barbertonban. Az Akron kerületben 5600 munkás van jelenleg sztrájkban, ezek közt nincs gumigyári sztrájk. BISCHOF. Munka hír a bánya vidékről LOBATA, W. VA. — Itt a bánya március óta csak két napokat dolgozott hetenkint. A szén magassága az uj bányában 6 és fél suk, van benne 3 sor szén és 1 sor bona. Május utoljáig azt követelték, hogy vállogassuk ki azt. A bonáért nem fizettek semmit, a kőért 4 inchtől semmit, azonfelül fizettek 7 és 19 század centet inché- től. Pillérben 3 és 4 centet adtak egy tonnára. Most e hó elsején követelik, hogy vállogassuk ki a legkissebb bonát is, ami összesen 7 sor bona és 3 sor kő, összesen 4 suk vastagságban van a piszok, csak 2 és fél suk a tiszta szén. Fizetés érte csak a régi. A company lefog minden káréból 255 fontot a piszokra, de a bona inspektor bent nézi a kárékba a piszkot mikor rakjuk és akinek talál a káréj ába egy-két darabot röktön kiküldi a bányából. És kell menni megnézni a szupert. Az először két napra felfüggeszti a munkától, vagy lefizeti, másodszor már lefizeti. Ha csak nem kérelmezi nagyon a “felséget.” Már nekem is volt dolgom vele, oda adtam a cédulát neki és két napot adott pihenésre, két nap után bementem és egy kárét raktam két és fél tonnást, majdnem három óra hosszáig, mikor jött a bone inspektor. Ismét nem találta tisztának, megint kiküldött. Kihoztam a szerszámot is magammal már csak azt mondottam neki, máma nekem, holnap neked. Mert ha mi nem dolgozunk úgy az inspektort sem fogja fizetni a company. Az union nem tud tenni semmit, sztrájkba nem lehet menni. Ki lett hijva a bordmem- bers, szónokolt a lockal gyűlésen, hogy a company-ák leakarják törni az “uniót” mint az NRA-t de az union élni fog, ha az NRA-t össze is törték. És a company-nak mind vissza kell venni azokat az embereket akiket lefizetett. De még idáig nem vettek vissza egyet sem. Éppen úgy megy minden mint ahogy megkezdték a vakolást. 11-én ismét itt volt a bordmem- ber és irt három iv papirt a “contrakt”-ból azt mondotta, hogy írja alá a Loíal president meg a komitok és egyet el kell küldeni a “Coal Operator Asso- ciation”-nak, egyet Washington, D. C.-be, egyet tartsanak meg a Localnál. Gondoltam, hogy az ördög be lett panaszolva a nagyanyjánál, no azt tudja, hogy kell vele majd elbánni, mi meg várhatjuk az “igazságos” döntést, ha még lesz itt akkorára belőlünk valaki. Én már nem, az biztos és már előttem is sokan elmentek. Ilyen John L. Lewisnek az ipari szervezete belőlről. M. Szabó.
