Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-06-06 / 896. szám
1936 junius 6. BÉRMUNKÁS 5 oldal A Ml EGYSÉGFRONTUNK Dacára, hogy mi IWW-isták legjobban akarjuk az egységfrontot, az egységes nagy szervezetet, melynek ereje is van, melyben minden pártállásu munkás résztvehetne, sokkal könnyebben mint a reakciós AFotL-el. De mi csak a bérmunkásokkal akarunk egységfrontot, legyen az szellemi vagy fizikai munkás, mérnök vagy sepregető, ha bérért dolgozik, örömmel vesszük be az egységfrontba. Most arról van szó, hogy a háború, fascizmus ellen, valamint az osztályharc foglyainak védelmére alakítsunk egységfrontot. Ezek olyan kérdések, melyeknek a fontossága megköveteli az egységfrontot, de olyat melyben erő is van, melyet nem üres tiltakozó gyűlésekben táviratozgatásban, disz- szónoklaktokban fognak kimeríteni, hanem maradandót, erőt fog képezni kifejezni, gyakorolni, melyet alkalmasnak ismerhetünk el ezen célok elérésére. Az IWW a munkásság egyetlen erejének, a gazdasági erőnk megszervezésére, ennek direkt használatára, direkt akció begyakorlására épit, csak ilyen egységfrontban látjuk az igazi erőt. Az indirekt ténykedésnek, vagyis a parlamentáris mozgalomnak az IWW nem lehet hive, ilyen irányban nem mehetünk egységfrontba. A múlt évek eseményekben gazdag tanulságai bebizonyítják az IWW helyességét ezen következtetésében. Bebizonyosodott, hogy csakis direkt akcióval, sztrájkokkal és ezek nagyágyújával a General Sztrájkkal tudtak a fascizmusnak gátat emelni, az osztályharc foglyait, valamint a munkásosztályt megvédeni. Mi nem kapcsolódhatunk bele olyan egységfrontba, mely a munkásságot vissza akarja terelni az indirekt tevékenységbe, a parlamentárizmus mocsaras területére. Az IWW nem adhat segédkezet újabb Scheidemanok, Nos- kek, Thomasok, McDonaldok, Spargok kinevelésére és hatalomhoz jutására. Nem segíthetünk egy gyüj tőmedencét, egy pártott építeni ahová az opor- tunisták, vezérségre és hatalomra aspirálók lerakodhassanak. Az IWW mint munkás szervezet nem köthet egységfrontot a burzsoáziával. Mi csak a bérmunkásokban bízunk a nincstelenekben, akiknek nincs mit veszteniök az osztályharcban, de a termelés és szállítási eszközöket megnyerhetjük, közvetlen, nem képviseltetési és hivatásos vezéreken keresztül. Azokkal igyekszünk egységfrontra, akik az iparokban vannak alkalmazva, nem a magántulajdonhoz oly csökönyösen ragaszkodó kisgazdákkal, üzletesekkel és munkáltatókkal. Az IWW nem megerősíteni, szélesebb körökre kiterjeszteni akarja a magántulajdon rendszerét, hanem megszüntetni, politikai rendszerével együtt. Az IWW nem mehet egységfrontra a személyi kultuszon, vezérimádáson épült mozgalmakkal pártdiktatura érdekében. Mi az üzem és ipari tanácsokban látjuk úgy a mai mint a jövő társadalmi közigazgatás erndszere alaptényezőjét. Mi nem lefoglalni, hanem szükségtelenné akarjuk tenni az államhatalmat, helyébe az ipari közigazgatást kiépíteni. Ipari tanácsrendszert. De mivel mi őszintén akarjuk az egységfrontot, mivel nekünk a bérmunkásoknak sokkal sürgősebb az egységfront mint a vezéreknek, igy a megtörtént eseményekkel bizonyítjuk, hogy az általunk ajánlott gazdasági egységfront és ennek leghatalmasabb fegyverének az Általános Sztrájknak a megszervezése, tanítása, gyakorlatozása a direkt akción keresztül való egységfront az egyedüli, mely a munkásságot legjobban megtudja védeni, megszervezni, begyakorolni úgy a mindennapi harcaiban mint a végső ütközetre, a társadalmi forradalomra és egy uj rendszer szervezésére vezetésére. Nem indirekt, parlamentáris mozgalom. Példák: Németországban az indirekt parlamentáris mozgalom szülőhazájában, ahol a szocialista és kommunista mozgalom, 1932 decemberi választások alkalmával, 13 millió titkos és egyenlő szavazatot kapott, melyet fényes győzelemnek tüntettek fel ezen mozgalom hívei, öthónapra ezen győzelem után, mint szappanbuborék pukkant széjjel és menekültek a názi terror elől. Ezzel szemben fel kell említeni, hogy mikor még gazdasági egységfront volt Németországban és volt 6—7 millió szervezett munkás, 1921-ben a császárpártiak lefoglalták Berlint, egy pár millió munkás Általános Sztrájkja három nap alatt megdöntötte, nem a káplárokból hanem a generálisokból álló hadsereget és kormányt. Milyen fegyvere volt, milyen sikerrel használta az osztrák szocialista kormány, vagy helyesebben mondva a parlamentáris mozgalmak, az osztrák, német, lengyel, magyar, olasz terror uralom megakadályozására? Az a semmitérő szavazócédula, az üres tiltakozó javaslatok, kegyelemért és pozíciókért könyörgő vezéreik. A véres példát, bizonyságot, szemeink előtt látjuk ezen országokban. Most nézzük meg, milyen fegyver volt, amellyel a munkásság a Cubaszigetek legvéresebb zsarnokát, a Macadoo kormányt megbuktatta ? Ez az Általános Sztrájk. Még egy néhány példa az osztályharc foglyainak megvédésére. Mi mindnyájan tudjuk, hogy Saccot és Vanzettit ártatlanul végézték ki, tudjuk, hogy Tom Mooney, centraliai fiuk, Joe Hill, Frank Little ártatlanul lettek üldözve és kivégezve. Azt is tudjuk, hogy több mint 20 millió munkás tiltakozott a Sacco és Vanzetti kivégzése ellen. Megmentették Hozzászólás, az egységfront meghíváshoz. őket? Nem. Tom Mooney és Rákosit sem mentjük meg ilyen üres tiltakozó javaslatokkal, melynek semmi ereje nincs, csak arra jó, hogy a már is tulgazdag távirótársa- ságokat még jobban gazdagítsa. A Sacco és Vanzetti érdekében, a 20 millió tiltakozó helyet, csak egy millió szervezett munkás ment volna ki Általános Sztrájkra, Massachusetts államban, biztosabban megmentette volna ezen vértanukat a kivégzéstől. Ha ez a 4—5 millió szervezett munkás Amerikában amely megvan szervezve Általános Sztrájkkal követelnék Tom Mooney szabadonbocsáj- tását, vagy legalább is Califor- niában csak egy millió munkás tenné ezt, sokai többet érne mint 100 millió üres tiltakozó javaslat és tiltakozó gyűlés. Az ilyen egységfront szabadítja ki az osztályharc foglyait, akadályozhatja meg a háborút és a fascizmus veszedelmét, nem a parlamentáris és a tiltakozó javaslatok, amint az európai munkásságot sem mentette meg a véres fascista terror elnyomása ellen. Még a hires spanyol egységfrontról, melyet példának állítanak be előttünk. Az egységfrontos politikusokat hatalomra juttatta a munkásság, minden hatalom a kezükben van. Mégis, a munkásságnak Általános Sztrájkkal kellett ezeket az egységfrontos politikusokat arra kényszeríteni, hogy az orvgyilkos fascisták ellen használja is azt a hatalmat. Ezt a direkt akciót igyekeznek elgáncsolni a hatalmukat, befolyásukat féltő politikus vezérek. Igyekeztek háttérbe szorítani a Tom Mooney konferencián, melyben részt vettünk, a májusi egységfront konferenciákon, ahol azért harcoltunk, valamint a Garbai gyűléseket előkészítő értekezleteken is. Ehelyet a kérelmezést, tiltakozást, papirgolyózást tolták előtérbe és a vezér imádást. Mi tudjuk, mi az államhatalom, ugyanott tanultuk ahol az elvtársak, de mi tovább mentünk, azt is megtanultuk, hogy min nyugszik az államhatalom, a templom, iskola, rendőrség, katonaság, bíróság. Az állam- hatalom minden kiegészítő része a mi munkaerőnkön nyugszik, amig ezt szolgáltatjuk, addig mindég erősebb lesz mint mi, ezt az erőt fordítják ellenünk, mert elhanyagoltuk a megszervezését és saját részünkre való használatát. Ha ezt a munkaerőt elvonjuk az államhatalomtól és a saját részünkre használjuk és megvédj ük, akkor az államhatalom tehetetlenül összeomlik. Amint a szocialista államhatalom is összeomlott, amikor gazdasági támogatást nem kapott. Minden olyan igyekezet, mely ezen munkaerőnek az államhatalomtól való megvonásának szervezését, a General Sztrájk előkészítését, szervezését igyekszik megakadályozni, háttérbe tolni, a munkásság figyelmét az indirekt, erőtlen parlamentáris mozgalom megszervezésére, kiépítésére pazarolja csak a mai államhatalmat és azt bitorló kapitalista osztályt támogatja. Az IWW nem kívánja, hogy bármelyik párthivő is feladja a parlamentárizmus mozgalomban vetett hitét, nem bánjuk ha a gazdasági egységfront mellett még szavazási halottban is hisz, avagy az isteni segítségben, vagy ha csak részidőt áldozhat a direkt akciók, ennek leghatalmasabb fegyverének a General Sztrájknak a szervezésére előkészítésére, de csak ezen az egységfronton találkozhatunk, ottan együtt működhetünk. Az IWW nem adhatja fel ezen direkt akciók szervezését, nem engedhetjük háttérbe tolni a General Sztrájkra való készülődést, nem vehetünk részt olyan egységfrontban ahol ezeket háttérbe tolják, mint az említett egységfrontokon megtörtént, ahol szabotázsolták a munkásosztály leghatalmasabb fegyverének előkészítését, begyakorlását, használatát. Hogy néz ki az egységfront a gazdasági téren, mely az IWW-nak életföltétele, az egyedüli téren melyen érdemes egységfrontra menni. Clevelandban a megszervezett IWW üzemtanácsokkal rendelkező gyárakat is igyekeznek a sárga reakciós AFofL-be visszavinni, a politikusok. Mindenfele, az AFofL-t segítik ellenünkben, a független szervezeteknél az Egy Nagy Szervezet érdekében folyt agi- tációt elgáncsolni és visszavinni őket az AFofL-ba, vagy még ennél is rosszabb J. L. Lewis fascista egységfrontjába. Csak azért veregetik a hátunkat, hogy megtapogassák a legalkalmasabb helyet ahol hátba szúrhatnak. Csak azért akarnak velünk egységfrontot, hogy nyakon foghassanak és úgy szállíthassanak bennünket a J. L. Lewis egységfrontjába. így segítik ők az IWW-t melynek ellenében kívánják, hogy segítsünk nekik a parlamentárizmus behomályosodott cillagát kifényesíteni, az indirekt akciókban hitét vesztett munkásságot visszavinni a szavazó urnákhoz és opportunista vezéreket hatalomra juttattni. Ha a politikus elvtársak, szocialisták, kommunisták komo- molyan akarnak egységfrontot az IWW-val, akkor: Hagyjanak békét az IWW locáloknak, ne igyekezzenek azokat visszaterelni az AFofL- be. Ne gáncsolják el mint a múltban, újabb IWW üzemtanácsok gyárak szervezését, ha már nem tudnak, nem akarnak segíteni, ne szabotáljanak. Ne gáncsolják el minden alkalommal a direkt akcióra, főképen a General Sztrájkra való tanítást, készülődést. És engedjék meg, mivel mi úgy látjuk, hogy határozati javaslatokkal és szavazó lappal nem lehet sem a háborút, sem a fascizmust megakadályozni, mert ott nem papirgolyókkal lőnek, hogy a papirt határoza- (Folyt. a 7-ik oldalon.)
