Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-05-02 / 891. szám
4 oldal BÉRMUNKÁS 1936 május 2. BÉRMUNKÁS (WAGE WORKER) _________HUNGARIAN ORGAN OF THE I. W. W._______ Előfizetési árak: Subscription Rates: Eg-y évre ....................... $2.00 One Year ___________ $2.00 Félévre ....................... 1.00 Six Months _________ 1.00 Egyes szám ára ......... 5c Single Copy _________ 5c _____Csomagos rendelésnél,. 3c Bundle Orders _____ 3c Subscription Payable to: “Bérmunkás” P. O. Box 3912 S. S. Sta. Szerkesztőség és kiadóhivatal: 8622 Buckeye Rd., Cleveland, O. TELEPHONE: GArfield 7114. Application for transfer of second-class entry from New York, N. Y. to Cleveland, Ohio pending. Published Weekly by the INDUSTRIAL WORKERS OF THE WORLD e*ssa*>42 MÁJUSI SZEMLE “A munkásosztály felszabadítása Csak a munkásosztály müve lehet.” (W—r) A májusi nap tüzes korongja már áttörte a horizontot. Sugarait belényilazza a földbe, melynek halottszagu kérgét játékos csintalansággal addig ingerli, mígnem az uj élet minden színével és ezernyi bájával kibuggyanva, rapszodikusan zenge- dezi a megújhodás életmuzsikáját. Az öreg tél hiába begyeskedett: mert most már csak emlék a hatvan fokos hideg. A rakoncátlan folyók és folyamok fékvesztett toporzékolását is elfelejtették azok, akik nem hallották búgó moraját, akik nem látták tajtékzó habjait, akiknek nem kellett elmenekülni a hömpölygő ár elől és akiknek földi ingóságát nem mocskolta be a csúnya iszap. Ugye, hogy mégis csak ránk tavaszodott?! S hogy az életküzdelem százszorta nehezebb volt mint valaha, hogy szemünk sarkában egy-kettővel több lett a ránc, hogy a hajunk ritkább lett, vagy megőszült a lidércnyomások alatt; elfelejteni szeretnénk valamennyien, de nem lehet! Nem, mert a tavasz csak a természetben hozott változást! A mi sorsunk és életküzdelmünk, mintha velünk született ikertestvérünk volna, változatlanul az maradt és olyan, mint volt az őszi levélhuláskor. S ha nem olyan; akkor még olyanse! Akkor még rosszabb mint volt. Hej-hej bizony . . . hiába rügyedzik a fa itt kint az ablakunk alatt, amint e sorok születnek. Sehogysem megy az óda irás. Nem bírjuk tovább vinni a skálát. Nem bírjuk úgy énekelni dicsőíteni a tavaszt, amint azt mi szeretnénk! Megbicsaklik bennünk a hang s a kint lüktető élet gyönyörű színezete gyors iramba fakul, mígnem saját négy falunk szürkeségén át, lelki- szgpeinkkel belátunk a miénkhez hasonló proltífrlakások millióiba. A végeláthatatlan embermilliók életküzdelme parancsol magának helyet az elkészített papírlapokon, s a természet dicsőítésére indult “mjáusi cikk” hirtelen kanyarulattal igy rátér életünk göröngyös útjára. | ff ff ■■ ff ff | ff ffff * * * A hat esztendeje dühöngő válság polip-karjaiból, képtelen kibontakozni a kapitalista társadalom. Az “Uj Osztás” már negyedik esztendeje tart, és elzsirosodott a kártya. A kapitalizmus szekerét mentegető politikusok annyit keverték a deklit, hogy minden kártya jegyes lett. Már az ABC-t is ki kellene bővíteni. Annyit használták a betűket, annyi nevet rövidítettek velük, hogy a félév óta tanácskozó “állam bölcsek” képtelenek uj neveket feltalálni. Az NRA és a NIRA “KÉK SAS”-ja már régen krematóriumba került és hamvait a kapitalista törvénykezés bölcsei, a Supreme Court bírái őrzik egy urnában. A szállóigévé vált 7-es számú paragrafus elveszett a bábeli zűrzavarban s ha megkérdeznénk a szerkesztőit; mint vélekednek a munkások szervezkedési jogáról, minden bizonnyal tolakodásnak vennék tőlünk és kitudja . . . talán meg is sértőd- nének. A munkásmozgalomban használt fraziológiák (elnevezések) is nagy változáson mentek keresztül. A “szociál-fascista ’ jelzőket, kitiltották a szótárból. Akik tegnap ellenforradalmároknak neveztettek, azok ma a legbecsületesebb emberek és a legjobb forradalmárok. Akik tegnap munkásfékerek voltak, azok ma a megtestesült ereny mintaképei. A “Save the Union” mozgalom olyan régen volt hirdetői szerint, hogy már kétszer nőtt ki a szakálla és háromszor borotválták meg. A párt által épített úgynevezett “Ipari Szervezetek” a lomtárnál is rosszabb helyre, az AFofL-be kerültek vissza. Az American Federation of Labor, az amerikai tőkéseknek ez a védbástyája, belső rothadásában önmagát marcangolja széjjel és a temetési gyászmenethez szükséges vénasszonyokat sirópénzzel saját kasszájából jutalmazza. * * * A amerikai terepszemle nem speciálisan amerikai. Mert ráillik a világ bármely országának helyzetére. A tőkések fejvesztett kapkodása annyira hasonlatos, hogy úgy néz ki társadalmunk, mintha egyetlen kényszerzubbonyba gyömöszölték volna belé. Európa, puskaporos hordók tetején lejti a tojástáncot és az európai munkásság kénytelen kelletlen, ezen hordókat üli körül. Dermedtségénél tán csak a tehetetlensége nagyobb! A fascizmus és nácizmus társadalmat és embert pusztitó fertőjéből való kiút minden eddigi kísérlet szerint, zsákutcába vezetett. A francia munkások egységéről zengett dicshimnusz gyönge flastrom a világ munkásságának égő sebeire és a feudalizmus végső maradványait eltakarító spanyol forradalom híreinek balzsamozó hatását, a hitlerizmus egyetlen vakkantása háttérbe szorítja. Nagy Brittania valamikor erőtől duzzadó munkásmozgalma, mely még tiz esztendővel ezelőtt az egész világ figyelmét magára parancsolta, a Hármas Szövetség (Tripple Alliance) által vezetett hatalmas sztrájkjával, még ma sem heverte ki a csapásokat, melyeket frakkba öltöztetett és lordokká kinevezett “munkás politikusok” vezénylete mellett, a tőkésektől kapott. A tizenkilencedik éves orosz forradalom sem hozta meg azt a hatást, melyet éltetői, ápolói és dicsőítői elhitetni szeretnének. Az orosz forradalom saját medrébe szorult vissza és hatását ma már csak a pártlapokban érezzük. Nemzetközi jellege jelszavak gyártása; nemzetközi befolyása nulla. Receptjei bevállhattak saját határain belül, de kívül úgy hatnak, mint az óralapot festő nőmunkások esete. A rádiummal festett óralapok igaz; a sötétben is világítanak, de azok akik a rádiummal a számokat festették, borzalmas halállal pusztulnak. Minden országban, ahol a munkásság a receptet alkalmazni próbálta, a fascizmus, horthiizmus és nácizmus lett az eredmény. * * * A kapitalista társadalom termelési és elosztási rendszerének csődjét nem szükséges bizonyítgatnunk. Ebben megegyezünk valamennyien. Egyet értünk abban is, hogy a rendszerválság, a velejáró tehetetlenség, a belső ellentmondások és a le- züllött rendszer minden baja dacára sem fog magától össze- omlani. Egyetértünk abban is, hogy a rendszerváltoztatást, a munkásoknak érdeke sürgetni, megszervezni és végrehajtani. Akik a kiutat keresik és sürgetik, viszont végre valahára meg kell értsék, hogy a be nem vált módszereket és taktikákat, a célra nem vezető harcieszközöket, el kell vesse a munkásság ha célhoz akar érni. Egyik másik országban, végső összecsapásig érlelődtek a dolgok. S ahol a tényleges forradalom nem bontakozott ki, a munkások tettrekéssége és akarata, kemény, elszánt küzdelmekben, bér és társadalmi harcokban domborodott ki. A munkásmozgalom helyzethelyezkedése, a szervezett munkásság erőviszonya jutott minden ütközetben döntőszerephez: s ha az elérkezett pillanatban, harci taktikája, vagy szervezett felkészültsége hiányos volt, el kelletU buknia. A szocialista és kommunista, valamint ^^urópai szindi- kalista taktikákat egyiket -MYagy másikat, már minden országban kipróbálták. Sok helyütt változó időközökben, az említettek valamennyiét, próbálta mái*alkalmazni a munkásság. ^®^Egyetléh %gy szervezkelési módszer, egyetlen egy harci taktika és egyetlen egy harcmodor áll rendelkezésünkre, melyet még egy egész országra kiterjedő harcában, nem alkalmazott a munkásság soha. Ez az Industrial Workers of the World, az IWW által ajánlott szervezkedési mód. * * * Ingathatatlan meggyőződésünk és hitünk, hogy eljövendő nagy harcaiban e módszerek és taktikák alkalmazása elől nem térhet ki a munkásság. Harminc esztendős tapasztalatunk és nagybecsű múltúnk igazolja, hogy általunk, az IWW által ajánlott Ipari Szervezkedés taktikája, szerkezete és harcmodora, olyan mértékben vált be, amilyen mértékben a munkásság a szervezetünk kereteit kitöltötte és a harcmodort alkalmazta. Be kell egyszer végre valahára látnia a munkásságnak, hogy ugyanazon eszközök és szervezkedési módszerek alkalmazásával hatalomhoz nem juthat, melyekkel a becsület mezején elvérzett! Nem vagyunk csalhatatlanok mi sem. Az IWW élő szervezet és tudjuk, hogy a változó viszonyok között, változnunk és változtatnunk kell. De hatarozottan állítjuk, hogy a MÁJUSI SEREGSZEMLÉT, úgy Amerika, mint az egész világ munkásságát közelebb találja céljához, végleges felszabadulásához, mint az eddigi májusok. Törhetetlen bizodalommal, bátran nézünk a jövő perspektívái elé, mert bízunk a munkásosztályban. Kudarc, kudarcra hal- mozódhatik. Bármilyen lassan, nehezen, de a munkásság tanul. Lassan de biztosan érik a helyzet és közeleg az idő, amikor a képviseltetésre, alkudozásokra épített mozgalmakból, a vezérek követésére épített hititől kiábrándulnak. Ahogy elérkeztünk Amerikában odáig, hogy az Ipari Szerkedés a munkásmilliók előtt a nap legégetőbb ügyévé vált, éppen olyan rendíthetetlen bizalommal, forradalmi lelkesedésünk minden hitével látjuk közeledni az időt, amikor az elárult, agyontiport, becsapott, kizsákmányolt munkásság, a FORRADALMI IPARI UNIONIZNUS zászlaja alá csatlakozva, megvívja végső harcát és végre megérti, hogy a “munkás osztály felszabadítana — nem vezérek, nem politikusok, nem megváltók, hanem csakis _ a munkásosztály müve lehet.
