Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-04-25 / 890. szám
1936 április 25. BÉRMUNKÁS 3 oldal A hires Savage clevelandi rendőr- kapitány anyja börtönbe került Nemrég lakoltatták ki Mrs., May Yuksát, egy szegényes szobájából, mert azt a pár dollárt sem bírta megfizetni melyet kértek érte. így jobb otthon hiányában a rendőrségre ment, hogy adjanak neki szállást, mert nem akart, de nem is fogadnák be a gyermekei, leginkább a kapitány ur kijelentette, hogy nem akar semmit sem tenni az anyjáért. így a hires munkásfaló, amerikai minta hazafinak az anyja, kénytelen volt a tetves börtön cellákban aludni és éppen abban melyben a fia sok munkást leginkább az IWW szervezet alatt harcoló takarító nőket bedobatta mivel jobb viszonyokért harcoltak. A 63 éves anya, hajlandó volna dolgozni is valahol amint kijelentette, ha kapna munkát és otthont, de saját gyermekeinek nem megyen a házukhoz, mert úgy látszik megutálta őket, a minta hazafiakat, nagyon jók voltak hozzá úgy, hogy még a börtönben is jobb szegény öreg asszonynak, mint a hires Savage rendőrkapitány házában. A Cleveland Pressben kétszer is megjelent a hir, mivel többször is kérte a rendőrségen, hogy adjanak neki börtön szállást. A segély bizottságnál is elutasították mert méltán rámutattak, hogy neki felnőt gyermekei vannak, akiknek kö, telessége volna őtet ellátni szállással és élelemmel. De már arra nem tudják kényszeríteni a minta hazafit, hogy ezt megtegye és az a kifogás, hogy nem tudnak a saját anyjukkal kijönni egy hajlékban, úgy látszik az öreg munkás asszony nem tudja megtűrni szónélkül, hogy fia, olyan nehezen élő és dolgozó munkás asszonyokat börtönbe dobáljon, akik neki és más munkás asszonyoknak akarják lehetővé tenni, hogy jobb megélhetést tudjanak maguknak és családjuknak kiharcolni. De azért a Chamber of Commerce Savage kapitány urat állítja oda, minta hazafinak, ilyenek kellenek nekik akik a saját anyjuk iránt sem éreznek szeretetett, megbecsülést, őket is a börtönbe dobják amikor a felsőbb köröknek az érdeke úgy kívánja. CHICAGÓBAN a General Defense javára április 25-én, szombaton este nagyszabású TÁNC ESTÉLY lesz a Bérmunkás Hall-ban 1604 California Ave. Belépő dij 25 cent. A rendezőbizottság minden munkást és munkásnőt meghív erre az estélyre, amelynek jövedelmét az osztályharc fogjai várják. meg minden hónapban 63 féléves olvasásra. Egyhangúlag elfogadva. Indítványozva, hogy a Bérmunkás 25 éves Jubileumát november hóban egy mulatság keretében ünnepeljük meg. Egyhangúlag elfogadva. Indítványozva, hogy ez év május havában Chicagóban és környékén a Bérmunkás előfizetésének még nagyobb mederben való terjesztése érdekében egy kampányt rendezzünk. Elfogadva. Indítványozva a Bérmunkás javára az értekezleten egy gyűjtést ejteni melynek eredményeként 18 dollár jött be. A Chicago kerületi szervezés érdekében hosszas fejtegetések indultak meg úgy a magyar propaganda valamint az ipari szervezetek építése érdekében. Az értekezlet kimondja, hogy a már megindult fém- és vasipari szervezési munkát minden erejével támogatja, hogy az minél sikeresebb legyen. Az értekezlet jelenlevői havi 15 dollár támogatással járulnak hozzá a kerület szervezési munkáinak költségeihez. Úgyszintén többen jelentkeztek gyüjtőivek átvételére a fenti cél érdekében. Ajánlva és elfogadva, hogy úgy helyben mint a kerületben az ősz és a tél folyamán sorozatos előadásokat tartsunk. Ajánlva és elfogadva, hogy havonta egyszer a két chicagói magyar csoport közösen tartson gyűlést melyen a szervezés és a lap ügyeit tárgyalják meg. Ajálva és elfogadva, hogy minden második hónapban kerületi gyűlést tartsunk Burn- sideon az összes kerületi csoportok bevonásával. A magyarországi ipari unio- nizmus történetét ismertető füzetből 20 dollár értéküt rendeljen a két chicagói csoport. Elfogadva. Ajálva, hogy az IWW régi magyar tagjait akik valamelyes okoknál fogva elmaradtak személyesen felkeresni. Elfogadva. Jóléti ügyek: Zára mtárs jelenti, hogy Vince Sándor kíván a Garbai Sándor ügyében felszólalni, Vincze vázolja, hogy miért fordult minden alkalommal az IWW tagságához, hogy támogassa Garbai Sándor utjának sikerét. Kéri, hogy az IWW tagjai is minél nagyobb számmal vegyenek részt az előkészítő bizottság szerda esti gyűlésein. Lefkovits munkástárs felszólalásában kifejti a magán helyiség fontosságát s kéri a chicagói munkástársakat, hogy tegyenek meg minden lehetőit — a folyamatba vett szervezési mozgalom érdekében a helyiTöbbek felszólalása után Pika Pál gyülésvezető munkástárs 8:30-kor az értekezletet lelkes szavakkal bezárja. Pika, Pái, gyülésvezető. Köhler Sándor, jegyző. MOST VASÁRNAP LESZ "A HÁBORÚ TÜKRE" clevelandi bemutatása Cleveland west sidei bemutatása a Lorain Avenue-i Tum Hallban. Ezt az előadást nem csak a szervezett munkások minden árnyalatának, akik öntudatuknál fogva ellene vannak minden háborúnak, amely a tőkés osztály érdekében folyik, kell megnézniük, de minden magyar anyának, minden apának, mert hiszen az egész világ minden országának kormányai a puskaporos hordók körül járják vad fáklyás táncukat, amelytől egy pillanat alatt lángba borulhat az egész világ, hogy a nép, a munkások ifjúsága, örege piros vérével, szétmar- cengolt testével borítsa a pusztasággá lett civilizációt. Hogy az uralkodó osztály többé ne a munkások bőrére vezethessen háborúkat, ennek a megismertetése van feldolgozva Pika Pál munkástárs három felvonásos drámájában, amelyet Clevelandban Tomási Károly tökéletes rendezésével a West Side legjobb műkedvelői fognak bemutatni. Az előadás pontban fél nyolckor kezdődik, a szervezet kéri a magyarságot, hogy pontos időre legyen a teremben, részben, mert az ülések nincsennek számozva és aki előbb jön jobb helyet foglal el, más részt, hogy az előadás után a tánc kedvelőknek legyen elég idejük a tánc mellett szórakozni. Az ismert ügyvéd az igazságról” DARROW 79-IK ÉVÉNEK EMLÉKÉÜL KIJELENTI, HOGY NINCS IGAZSÁG SEM A TÖRVÉNYSZÉKEN SEM AZON KÍVÜL. Clarence Darrow, a hires védőügyvéd, aki Pettibont, Hay- woodot védte amikor frameup alapján kiakarták őket végezni, egy intervju alkalmával kijelentette, hogy ma nincsen igazság az életben de a törvényszékeken még kevésbbé. Negemliti, hogy a legnagyobb ügye, melyet képviselt a fent- emlitett Wester Federation később IWW tagok ügye volt, melyet William Borah, a most elnöki székre aspiráló ügyész próbált a vádlottak halálra való juttatásával elvégezni. Ezen tárgyaláson is kiderült, hogy a vádló ügyészek minden igazság és tények megkerülésével csak arra törekednek, hogy az áldozatot elítéltessék. Majd későbben kitér arra, hogy őt sokszor kérdezik, hogy milyen vallásu, vagy helyesebben mondva, hogy miért nem vallásos, mert amint mondta, ha a vallás abban áll, hogy hiszünk a halálunk után való életben akkor ő nem hisz benne, tudja, hogy halála után már neki nem lesz semmi. Munkássors Az IWW magyar propaganda mozgalma, egy áldozatkész harcost veszített Kohajda munkástárs személyében. Kohajda munkástársunk, Sajtos Ádám- né munkástársnőnek volt az apja, aki hosszú évek során nem csak hűséges olvasója volt a Bérmunkásnak, hanem lelkes úttörője az IWW mozgalomnak. Mint farmer tagja nem lehetett a mozgalomnak, de azért végezte az agitációt tőle telhetőén. Egy pillanatnyilag sem hasonlóit meg önönmagával, az utolsó kívánsága is az volt, hogy neki egy IWW temetést adjanak. Kohajda munkástárs április 9-én halt meg és 12-én husvét elsőnapján temettük el Alger, Mich.-ben, ahol már 23 éve lakott mint farmer. A temetésén Sütő munkástárs beszélt úgy a háznál mint a temetőben. Angolul pedig Zsurzsa Irén tartott megható beszédet a háznál. A magyar farmerek 25 mérföld körzetből jelentek meg a temetésen. Mindenki kiváncsi volt, hogyan lehet papi szertartás nélkül is temetni. Amikor Sütő munkástárs bevégezte búcsúztató beszédét többeken éljenzéssel és ugyvan kiálltással fogadták az elmondottakat. Sütő munkástárs beszédében rámutatott, hogy miért kell nekünk az idegenben meghalni és a földet túrni amig élünk, amikor Magyarországon ezer és ezer hold föld fekszik hitbizo- mányon. És a helyett, hogy földet adtak volna a magyar föld szegény népének, vándorbotot nyomtak a kezébe, hogy menjen, ki merre lát. így kerültünk mi aztán Amerikába, ahol a vándorbotot koldusbottal cseréltük fel. Kohajda munkástársunk To- rontál megyéből, Kis Zombor községből jött Amerikába és 61 évet élt. Kohajda munkástárs mint minta család apa volt ismeretes és tőle telhetőleg, munkás szelemben nevelte fel a gyermekeit, akik egy igazi apát veszítettek el benne. Mink az IWW tagjai részvétünket küldjük a gyászban, úgy Kohajda munkástársnőnek, mint az egész családnak. Nevét pedig megfogjuk örökíteni a jövő generációk részére. S.
