Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)

1936-04-11 / 888. szám

6 oldal BÉRMUNKÁS 1936 április 11. FELTÁMADÁS Ismét búgnak, kongnak az öreg harangok. Hirdetik, a közel kétezer év előtt, csúfosan meggyilkolt, ke­resztre feszitett ács fiának a feltámadását, mennybe menete­lét. Hirdetik azoknak a milliók­nak a kik itt a földön építet­tünk s építünk civilizációt, ben­ne gyönyörű kultúrával. Nincs hagyomány a kitaga­dott milliók lelkében, pompa és fény árnyába, az élés kama­rák tultömöttsége közepette is rongyosan, éhesen, hajlék nél­kül róni az ország útját. Le­mondás a földi életről és a tul- világi áhitat csupán a földi re­mény a millióknak husvét ün­nepén. A ma még nélkülözhe­tetlen dolgozó milliók kik a ha­misítatlan földi menyország kulcsait tartják a kezökben, őrült futamban halmozzák a ja­vakat a rabszolgatartck para­zita osztály kényelmére s kéjel- géseikre, a javakon lévő többi élősdiek csuhába bújva öblös hangon hazudjék el Jézus lénye­gét. Annak az embernek igéit a ki szabadságot, szer.etetet, egyenlőséget hirdetett a földön. (Mennyországot itt a földön.) Feltámadás! hogyne maga* a világegyetem is változik térben és időben. A természet épit, hogy rombolhasson, rombol, hogy építhessen. A zimankós zordon téllel eltűnt a hótakaró, a langyos napsugár a tavasz hírnöke, közép délen a fák már rügyekbe szöktek, egyes válfa­jain levél koronák pompáznak. A réteken, erdőkben vadvirá­gok variációja, csicsergő kisma­darak milliói párosulva a lég- ürben szabadon röpködnek, vagy uj fészkek rakásához fog­nak, s a gyönyör tölti el a látó és halló embert, tavasz van feltámadás. Husvét előtti délutánján ma­gamra szedem a rongyaimat az utam a város felé visz. Villa sorok fényárban úszva közeleg­nek már az estenden, rabszol­gák által gondozott parkok kö­zepén. Klasszikus zene hangok rö­pülnek felém, amint közeledem a földi mennyország felé, meg­torpanok a lábaim felmondják a szolgálatot, egy a parkot pa­lotát körülvevő vasrácsnak tá­maszkodom, hallgatva a me­nyei zenét, fenséges lelki szép­ség, egy másik még becsben tartott rabszolga társamnak a müve. Majd a fenséges zenei hangok akordokban foszlanak szét, de még állok és várok, magam sem tudom miért, fics uracsok jól öltözött csevegő hölgyek, bölcs arc kifejezésü idősebb urak a zene kompozí­ciót vitatják a palota verendá- ján. Beljebb szolgák, szobalá­nyok sürögnekforognak, edé­nyek zörgése, pezsgős üvegek durranása hallatszik kis vártái­vá, tudom mi következik, (a földi mennyország egy másik folytatása dáridó) és a földi kí­nok váltják fel bennem az előbbi zenei hangok által felidé­zett gyönyört, éhes vagyok, reggel ittam egy csésze lögy- mörtöt a várostól távolabb eső sátorfaluban ahova szállásra já­rok és még mindég csak állok, talán várok valakit vagy vala­mit mert szükségem volna mind­kettőre, barátságos hivó szóra és valami harapni valóra, csupa illúzió s e félálomból egy dur­va hang mars, s egy bot ütés ébreszt fel. A rend éber őre, a ki felvi­gyáz a tőlünk elrabolt javakra és az urak személyi biztonságá­ra. Most már indulok céltalan, de előbb végig mérem pilan- tással a durva sértőm, e tudat­lan eszközt. Tovább, beljebb vánszorogva a város más részé­be, telve vegyes érzelmekkel, az előbbi zenei hang, az éhség gyötrelme, a durva sértés, az elhagyatottságom, felváltva kó­vályognak bennem. Itt már nincs megkapó semmi. A régi szokás, az emberek külseje csak annyiban változatos, hogy ko- pottabbak a ruhájuk, fakóbb beesettebb az arcvonások, má- zolatlan a viskójuk, bátorság- talanabb s borusabb az arcvoná­sok. A gyermeksereg féktelen ut­cai zsivalya és a harang zugás terelik csak más irányba a gon­dolatom. Szegényesen öltözött nép, csoportokban ballagnak a harang zugás irányába, néhány perc és már szárnyal az ének: Uram csak te benned bíztunk eleitől fogva, m'i ez ha nem koldus ári&, melyet a következő ima sem enged máskép magya­rázni, ime, ad meg nekünk uram a minden napit, melyet fiad Jézus is kilátásba helyezett itt a földön. Itt nincs feltámadás, csak szolga lelkek, s kezek, kiknek a vállain nyugszik a pokol és a parazita osztály mennyországa. Ez agy zsibasztó és lélek mér­gező intézménnyel szembe a korcsma, ott olcsó muzsika és féktelen artikulátlan kurjongá- sok hallhatók. Szánalom és undor fog el, de a hogy visz az utam a kép még szánalamasabb, egyetlen utca távolság az előbbi két intéz­ménytől, de torzitóbb a kép, talán éppen fiatal anyák, hit­vesek lehetnek vagy hajadonok, kínálják magokat a járókelők­nek a hitvány centekért, mert kenyérre kellene a husvét ün­nepén, én ugyan csak szemlé­lem, mert én nem vagyok jelen­tős, nem jöhetek számításba, a tudatlanság a nemtörődömség igy ül orgiát, egyik oldalon fény és pompa a társadalom fentartóinál nyomor és degene­ráció. Más irányba indulok el a tá­volság csekély, egy nagyobb épület előtt, itt is népcsopor­tokat pllantok meg. öregek, fia­talok, nők és gyerekek, ezeknél is kopottas a ruházat, az ar­cokon is látszik a hiányos táp­lálkozás, de mégis bizakodó, mosolygós az arcvonások, mun­kások és munkátlanok vegyesen, figyelek tisztes távolból, látom, hogy az épület belsejébe sora­koznak, s többen és többen jön­nek, most már erősen érdekel ez a nép. Néhány lépéssel el­érem az épületet, látom a ki- függesztet jelzést. Világ Ipari Munkásainak Szervezeti he­St, Lousi Hírek A Kroger Grocery és Bakery raktár munkásai már négy hó­napja sztrájkban vannak, a kö­veteléseik a következők: 1. ) Negyven óra heti mun­ka. 2. ) Munka csökkenésnél, il­letve letevésnél a munkába ál­lás rendszerének a figyelembe tartása. 3. ) A speedup rendszernek az eltörlése. 4. ) Hét és fél cent óránkénti béremelés. 5. ) Zárt shop. A bószok megadták a köve­teléseknek egy részét, csak a zárt műhely és az alkalmazás időbeni rendszerébe nem akar­tak beleegyezni és a benma- radt sztrájktörőket meg akar­ták tartani és a sztrájkolókat 10-től 30 nap alatt akarták visszavenni. Magától érthető a sztrájko­lok ezt nem fogadták el, mert ez csak egy takaró akart len­ni, hogy a sztrájkolok a picke- teket az üzletek elől visszavon­ják. A bószok a Retail Clerkek International Protective Asso­ciation titkárához folyamodtak, mert biztosan ismerték a pa­sast, hogy csináljon rendet. Hát ez a labor fakir Mr. I. C. C. Colter megérkezett és “jöttem, láttam, győztem” de a sztrájkolok azt mondták, nem oda buda és egy komitit akar­tak vele küldeni, hogy a bó- szokkal tárgyaljanak. Micsoda, mit akartok tik, na még ilyesmit — méltatlanko­dott a titkár ur — ti csak vár­jatok szépen mint jó fiuk és én megcsinálod mindent és még három hasonló tollú madarat mint ő maga is kinevezett a kiknek semmi összeköttetésük nincsen a sztrájkolókkal és ez a kommittee és punktum. És nekigyürkőzött a tárgyalásnak, egy félóra múlva kész volt a szerződés a következő meg­egyezés alapján: 1. ) Nyitott műhely. 2. ) A munkába álás időrend-j szerét nem ismerik el. 3. ) A sztrájktörők bennma­radnak. 4. ) Kilenc órai munkaidő a 8 órai munkaidő helyett ami ed­dig meg volt. 5. ) A speed up system fen- tartása megmarad. 6. ) Egy és fél cent béreme­lés. 7. ) Tilos szolidaritás szem­pontjából sztrájkba lépni. ^ Ezt a lealázó szerződést a sztrájkolók visszautasították, ami nagyon kihozta a titkár urat a nyugodtságából, mond­lyisége. Itt is megtorpanok ré­gen hallottam rólok, gondolko­dóba ejt, hiszen ez a világ ipa­rainak a mozgatói, a javak elő­állítói. Ugyan az a nép a mely amott könyörög s kér, vagy a sérelmét olcsó itallal altatja, s testét áruba bocsátja. A gon­dolatom be kényszerit, bár ron­gyos vagyok, rongyosabb mint ők, de ez nem tart vissza, mert hiszen ők megértenek. Siket Gyula. ván, hogy majd ő megtanítja ezeket a munkásokat, hogy mi a szabály, de úgy hiszem félt, hogy a st. louisi levegő ártal­mas az egészségének hát elvit­te az irháját hamar vissza La- fayete, Indianába. A sztrájkolók tovább picke- telnek a labor faker meg ukázt- ukáz után küld ide Indiánéból. Az első egy injunction forma de nem egy kapitalista bírótól, hanem ettől az akasztófa virág­tól, amiben megtiltja a sztráj- kolóknek a picketek felállítását a Kroger storok előtt ahol union Clerkek vannak alkalmazva St. Louisban úgyszintén St. Louis környékén és megtiltja nekik, hogy sztrájkalapot gyűjtsenek de a st. louisi szervezett mun­kásság támogatja őket minden ukáznak dacára. És a sztrájkolók összetartását nem birta ennek a fakiroknak legpiszkosabb ja sem megingat­ni. Ez a gazfickó Coulter, min­den a 667 számú local tagjai­nak az az a sztrájkolóknak le­velet irt és a szerződést mellé­kelte és felszólította, hogy men­jenek vissza, aki ezt teszi az előbbi állásába lesz helyezve és az uniónak is továbbra rendes fizető tagja lesz. Ha ez nem az árulásnak leggyalázatosabb for­mája, akkor csak játék. Ez az akasztófa virág 100 százalékkal felülmúlja gazsá­gában a public enemieket. Azok a munkások akik ázva- fázva picketeltek, akiknek a feleségeik kisegítették őket, mert nem voltak elegen, hogy az összes Kroger üzletekhez picketeket állítsanak fel és aki­ket ugyan ez a csőcselék ösz- sze vert, akiket elzártak bom­bázásért amit a csőcselék ban­da csinált és mindennek dacá­ra kitartottak és nem engedtek egy jottányit, ezeket akarja az ő általuk fizetett és hizlalt tit­kár mint a megkorbácsolt ebe­ket vissza zavarni, hogy a ki­zsákmányoló kapitalistának a talpát nyalják. Tessék ez az American Federation of Labor­nak, a pure and simple unioniz- musa. Munkás ember, akiben csak egy makulányi önérzet van, kell, hogv felforrjon a vére ha ilyesmit hall. De ez ne tántorítson el min­ket a mi felvilágosító munkánk­tól, rá kell mutatni uton-utfé- len, otthon és a shopban a kü- lömbségre az AFofL és az IWW közt, rá kell mutatni az AFofL- nek beiratási és tagsági dijat fizető, de másképpen sipirc tag­ságra és az IWW tagoknak szólás és önkormányzati sza­badságára. Rá kell mutatni az AFofL-nek a végcéljára. And what have you. És az IWW- nak végcéljára az Ipari Demok­ráciára, amelyben minden em­bernek egyformán fog kijutni a munkából és a munka minden termel vényéből. Ezt kell, hogy a munkások mielőbb felismerjék és tagjai­vá legyenek az ipari demokrá­ciát megvalósító Egy Nagy Szervezetnek. Ortner Antal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom