Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-04-11 / 888. szám
2 oldal BÉRMUNKÁS 1936 április 11. Jegyzőkönyv Felvétetett Pittsburgh és környéke IWW magyar ajkú tagjai kerületi értekezletén 1936 március 29-én, 805 James St. N. S. Pittsburgh, Pa. Kucher mtárs a kerület titkárja délelőtt ll:15-kor megnyitja az értekezletet, egy gyü- lésvezető és jegyző megválasztását kéri. Megválasztatott gyülésvezető- nek Matis mtárs, jegyzőnek Kucher mtárs. Matis mtárs megköszönve a beléje helyezett bizalmat reméli, hogy az értekezlet értékes munkát fog végezni úgy a lapunk, mint általában az IWW érdekében. Egyben kéri a megjelent mtársak igazolását. Jelen vannak: Pittsburghból: A. Kucher, P. Matis, J. Kutasy, L. Kristófik, B. Varga, F. Klekner, J. Gatnarek, A. Keresztesy. Hazelwood: F. Takács. Ambrid- ge: L. Pall. Coraopolis: L. Szakács, A. Bálint. Központi szervező és lapbizottság részéről: Visi István. A napirend megállapítása után a központi szervező és lapbizottság jelentése lett elsőnek felolvasva, melyett az értekezlet tudomásul vétel után a tárgyalásokhoz utalta. Ezek után következtek a jelentések : Kucher mtárs részletesen teszi meg jelentését a mozgalomról. Sikeresnek jelenti a Naptár agitációt, úgyszintén “Kik a Bűnösök” szinelőadását, de a Bérmunkás terjesztése nagyobb aktivitást követel, amit az elmúlt hónapokban elmulasztottunk. Reméli a mai értekezlet ezt fontolóra veszi és a mulasztást állandó agitációval pótolni fogja. Coraopolisról: Szakács és Bálint mtársak jelentenek. Ambridge: Pali mtárs. Hazelwood: Takács mtárs. Pittsburgh: Matis, Kutasy, Varga mtársak tesznek jelentést a végzett munkákról. Visi mtárs a lapunk és mozgalmunk jelenlegi helyzetéről tett jelentést, rámutat az állandó munkálkodások szükségességére. A jelentések tárgyalásánál egyhangú véleménnyel voltak a mtársak, hogy csakis fokozott aktivitással tudjuk ellensúlyozni a munkásosztály tunyaságát a szervezkedést illetőleg, erre pedig a sajtónk van hivatva a nagy munka elvégzésére. Uj ügyek és indítványok: 1. Ajánlva és elfogadva kerületi Bérmunkás kampány megindítása április és május hónapokban. Minden egyéves előfizető kap egy Retorikai zsebkönyvecskét és két IWW füzetet. Féléves előfizető kap egy Retorikai zsebkönyvecskét és egy Technoracia cimü füzetet. 2. Ajánlva és elfogadva egy kerületi sorsolás megejtése a Bérmunkás és a helyi mozga. lom támagatására. 3. Ajánlva és elfogadva kerületi picknik megtartása a nyár folyamán. 4. Ajánlva és elfogadva a Bérmunkás 25 éves fennállásának a megünneplése az ősz folyamán. 5. Ajánlva és elfogadva -az 1934-es és 1935-ös bekötött Bérmunkásnak a megrendelése a kerület részére. 6. Ajánlva és elfogadva angol IWW népgyülések szervezése az egész kerületben. 7. Ajánlva és elfogadva szervezeti gyűlések összehívása a kerület városaiban havonta legalább egyszer, ezen gyűléseken a kerületi titkár is legyen jelen. 8. Ajánlva és elfogadva a kerület tartsa kötelességének a Bérmunkás részére ipari híreket szolgáltatni. 9. Ajánlva és elfogadva az európai ipari unionisták által irt füzet kinyomása, amelynek nyomdai költségéhez a kerület is hozzájárul. 10. Ajánlva és elfogadva a Bérmunkás olvasói legyenek felszólítva az IWW propaganda szervezetébe való belépésre. A jóléti ügyeknél valamenynyien igéretett tettünk, hogy a megtárgyalt ajánlatoknak eleget fogunk tenni. A megjelent mtársak 5 dollárt adtak össze a Bérmunkás javára. OTI (az elkommunizált munkás- biztositó pénztár.) Hafalmas tartalékát, melyből az arra jogosult munkások segélyezésére kellene félretenni, ebek harmincad jára szorítja Gömbös és társai. Ebből a nagy tartalékokból, melyeket a munkások fizetnek be kényszerből az OTI-nak, tilos munkásházakat építeni, Gömbösék nem engedik, ellenben az OTI-t kényszerítik, hogy 1.140.000 pengőt adjon kölcsön címén hoteloknak renoválás stb. céljára. Igen ez nem a hét legkoserabb vicce, de szomorú, valóság. Erre van pénze az OTI-nak, annak az OTI-nak, mely lehúzza a bőrt úgy a munkás mint munkáltatókról. Viszont mindent elkövet, hogy még az igény jogosultság esetén is kinullázza a Taeteg munkást. Erre nincs pénz. Ezen felül az OTI mint fiók állampénztár. mindenkor belemarkolás lehetőséget nyújt az államnak, ha pénzre van szüksége. Erre fedezetül állampapírt adnak71ásd a hadikölcsö- nök sorsát, mit ér. Ez talán még annyit sem ér, lévén az egész rendszer futóhomokra épülve fel. Ezen felül minden kurzusfióka ott lebzsel élőskö- dik az egyébként lenézett, általuk gyűlölt munkások nyakán. Ezekkel vannak a hivatali szobák zsúfolva. Munkájuk eltekintve, hogy hatökrök a szociálpolitikához, csupán a fizetésüket képesek felszedni, ellenben munkájuk inkább káros, mint hasznos az intézményre és tagokra. És ebbe a korcsszülöttbe, ebbe az intézményben, melyet u.gy a munkás, mint a munkáltató gyűlölettel néz és emleget és adott esetben, miként Bastilleot fog lerombolni, akarták fejősteheneknek megnyerni a külföldre ülMatis mtárs lelkes szavakkal 5:30-kor a gyűlést befejezetnek nyilvánítja. P. Matis, A. Kucher, gyülésvezető. jegyző. dözött magyar munkásságot is, hogy centjeikkel, stb. váljanak tagjaivá. Ezt az alapot elherdálják, és jól tette a külföldön élő magyar munkásság, hogy nem ugrott be ennek a pali fogásnak. Jellemző, hogy egy 13 pengős' betegségéinek adminisztrációs költsége amig kiutalják 17 pengőt emészt fel. Ennyit zabái fel a bürokrácia. BUDAPEST novemberre: 2476- an lettek öngyilkosok, 1276 nő szült az utcán. A szakszervezeti tagok közül 14.976 a munkanélküli. (Hivatalos munkanélküli statisztika ismeretlen valami ezen kívül.) A MAGYAR fajvédelem nagyobb dicsőségére 1936. évben az első újszülött budapesti proletárcsemete a Károlyi utca 14. számú ház előtt. A pesti utca flaszterán pillantotta meg ezt a keserves világot. A HITELVÉDŐ egylet jelentése szerint az 1934. évhez viszonyítva az 1935. évben 20 százalékkal emelkedett a fizetésképtelenség száma. KISPEST. A Popper textilgyár munkásai (1000) sztrájkba lépett. A sztrájk oka munkabér csökkentés és munkaidő felemelés. GYŐR. A Hellasz-féle harisnyagyár munkásai sztrájkban állanak, hasonló okból. SZÉKESFEHÉRVÁR. Bilkei Ferenc esperesplébános 55 évig panamázta el az általa haszonbérbe bérelt földnek bérösszegét a várostól. Az újságírót aki ezt leleplezte 40 pengő pénzbüntetésre Ítélték. Magyarországi Tükör Az IWW Hírszolgálati irodájától Budapest. AZ ÁRVERES örüulök, hogy már ezen is túl estem, jegyezte meg János buz- gólkodva, amidőn már az utolsó bútor darabot is feltette a szekérre, melynek tetején a komája azokat rakosgatta szét óvatosan, nehogy összetörjenek a hosszú utazásban. János fejéről kalapját levette és megtörülte homlokát, mig szemeivel végigtekintett a láthatáron, hogy egy utolsó pillantással, utoljára búcsút vegyen egyszer és mindenkorra a város zajától, a füstöl megfertőzött levegőtől és a zsúfolt utcától, ahol lakott éveken keresztül. Végül a kis házikón akadt meg a szeme, melyen meglátszottak az évek és az időjárás viszontagságai. A deszkákból már csak imitt-amott lógott egy-egy rajta, rendes körülmények között a legszegényebb ember is örül, ha kiköltözhet belőle. János lelki ismeretét sem éppen a házból való kihurcolkodás bántotta annyira, ha bár abban a viskóban ette meg kenyerének legnagyobb részét. Hanem inkább az bántotta, hogy életének minden keresetét abba a házikóba temette bele. Mentői többett törlesztett és mennél tovább törlesztette, annál kevesebb reménye lehetett, hogy valamikor még háza is lesz. Valahányszor fizetett bele, annyiszor vette észre, hogy egy- egy deszka hiányzik belőle, el- rodhadt, amit kikellene cserélni ha tehetsége megengedné. Az utóbbi időben a munkaviszonyok is elég rosszak voltak, igy néha-néha, nagyon ritkán, ha valamit dolgozott is természetesen, hogy a házravaló törlesztés még ritkábban fordult elő, nemtudta gondját viselni, igy a ház egyik oldalát már ki is cserélhette volna. Valószínű már azt sejtette is, mire kifizeti a tartozását, az épületnek már csak a roncsai maradnak meg, ezért bizony nem érdemes tovább törleszteni. Költözését tehát az idézte elő, hogy már nem dolgozott és tisztában volt vele, hogy a gyárban többé munkát nem kap. Ez okozta aztán, hogy a komája rátudta beszélni, menjenek ki a vidékre farmát venni és tegyék függetlenné magukat a gyári munka rabszolgaságától, így lett aztán Jánosból mint csizmadiából, amerikai farmer amire évekkel azelőtt még gondolni sem mert volna. De különösen akkor, még mikor a csizmadiákat is mester urnák szólították és a feleségét pedig, kezeit csókolom nagyságának. Ez persze még Magyarországon volt, ahol János tanulta a csizmadia mesterséget és mint serdülő legényke tele reményekkel, halvány sejtelme sem volt arról, hogy valamikor ő belőle is földművelő lesz, sőt már akkor egy kis gyárosnak képzelte el magát. Ezek a gondolatok, mint pillanatnyi villám csapás szaladtak végig János agyán. Mig végre teljesen elvégezték a pakolást és mindannyian a kocsiban helyet foglaltak, ki hol tudott. Nekivágtak az országúinak, látták mindenfelé útközben, amint szét nézegelődtek, hogy a természet hogyan áldja a farmer dolgos kezeket. Imit- amott szép őszi vetéseket pillantottak meg, melyet a szép tavaszi napsütés szemlátomást emelt ki a földből és az enyhe szellő éppen velük szembe haj- litgatta. János egyenesen azt hitte, hogy a hajlongás az ő fogadtatásukat jelenti, amennyiben az anyaföldhöz térnek ők is vissza, a természet ölébe, amit az isten azért teremtett, hogy az ember menedéket találjon ottan, amidőn már minden másban reményt vesztett.
