Bérmunkás, 1936. január-június (24. évfolyam, 874-899. szám)
1936-04-04 / 887. szám
8 oldal BÉRMUNKÁS 1936 április 4. Mit mondanak mások “A Háború Tükre” chicagói bemutatásáról? AZ “ÍRÁS’ SZERKESZTŐJE ÉS MUNKATÁRSA AZ ALAN- TIAKBAN EMLÉKEZNEK MEG. A magunk véleményét jövő héten adjuk Az életből merített és össze- süritett események gördültek le szemeink előtt az elmúlt vasárnap a Wicker Park Hall színpadán. Radikális érzelmű munkásiró tollából eredő igaz őszinte szavak hangzottak el a színpadon. Jóleső érzés tölt el arra a gondolatra, hogy munkában meg- kérgesedett kéz irta azt a színmüvet, mely az élet igazságát, illetve igazságtalanságait igyekezett hűen ecsetelni. A magam részéről sem kritikát, sem pedig jó, vagy rossz véleményt nem óhajtok mondani a színműről. Azonban amikor előadás után kezet szorítottam Pika Pállal, kinek arcán a mindennapi élet gondja mély nyomokat hagytak, éreztem, hogy mégis csak igazságtalanság azok részéről, akik folyton a proletár kultúrát szeretik hangoztatni, hogy oly elenyésző számban vettek részt egy prole- táriró müvének premierjén. Vagy tán senki más nincs hivatva a proltár kultúrát művelni csak az elvtárs urak? Ha azt hiszik, nagy tévedésben vannak. Kimondottan rossz utón haladnak azok, kik a feltörekvő proltárirókat bármilyen “Isták” is azok, nem akarják turomásul venni s unalmas kéz- legyintéssel elintézik őket. Uraim! önök, kik a “Proletár kultúra hirdetőinek vallják magukat és a fenséges eszmének szószólói, eljárásukkal annak ellenkezőjét igazolják, önök a csirájában fakadó, a proletár kultúrának legfrisebb hajtását tőből lemetszik. S korlátolt szellemi irigységtől vezetve, kárörvendezve néznék egyik vagy másik proletáriró bukását. Miért? Mert általában véve az a felfogás érvényesül, hogy a proletár származású Írónak az a kötelessége, hogy gyárban, műhelyben és bányában dolgozzon' és meghaljon. És itt követik el legnagyobb tévedésüket, mert el fog jönni az idő, amikor nem a hangzatos jelszavak lesznek az igazi forradalmárok fegyverei, hanem a becsületes gondolatok szülte cselekedetek, mely eggyé fogja kovácsolni az “Istákat,” és amely meg fogja teremteni a munkásság által régen áhított egységfrontot, azt a nagy munkás egységet, mely a Pika Pálokra mint úttörőkre nagy tisztelettel fog visszaemlékezni. És akkor hol lesznek önök, uraim?! Izsák Ignác,. . az “írás” szerkesztője. A HÁBORÚ TÜKRE. Különös érdeklődéssel néztem végig Pika Pál társadalmi drámáját vasárnap délután. Az Írónak, aki munks ember, őszinte szívvel gratulálhatunk. Nem kalandozik ismeretlen helyekre a fantáziája, hanem önmagát adja a maga egyszerűségében és éppen evvel kelt hatást. Az előadáson észrevehető volt, hogy Mayer B. József rendezte, akinek a művészete már régen elismert. Csajághi Elsie megérdemel minden dicséretet. Nehéz szerepét oly tökéletesen játszotta meg, hogy beillett volna bármely nagy színpadra. Zeichner Jenő végig jó volt, de különösen az utolsó jelenetet játszotta szívvel, lélekkel. Szinte úgy éreztük, már nem is a betanult szöveget mondja, hanem a saját keserűsége tör fel a leikéből. Nagyszerűen játszottak: Püspöki Anna, King János, Grossman Nándor, Szigeti Ibolya, Kovács Tinike és a többi kedves szereplők. Az ötszáz főnyi közönség, mely a dráma iránt érdeklődött, majdnem mind munkás ember volt. Nem nehéz kitalálni, hogy miért nézik csak is munkás emberek a drámát. Mert a dolgozó népnek a mindennapi kenyeréért való küzdelme, egy-egy naponként megismétlődő tragédia. “A háború tükre” ma a legaktuálisabb téma, hiszen a világsajtó csak is avval foglalkozik. A darabban mindenki saját életét látta, s az Írónak ez a legnagyobb jutalma. Gólya Margit. A KEMÉNYSZENESEK SZERZŐDÉSÉT MEGHOSS3JABITOTTÁK. NEW YORK, N. Y. — Mint azt előző lapszámainkban jeleztük, a keményszén bányászok szerződése március 31-én lejárt és az uj szerződés megkötésére már két hónappal ezelőtt a zöld asztalhoz ültek, de mint arról beszámoltunk a bányabárók a tárgyalásoknál erősen “ameri- káznak,” hogy azt elhúzzák. Mivel a régi szerződés március végén lejárt és újat helyette nem készítettek, az eddig érvényben levőt meghosszabbították májusig, abban a reményben tették ezt a munkaadók, hogy talán addig a Legfelső Bíróság is beleszól az ügyükbe. Detroit városa egy hét alatt, két nagy lopásnak lett az áldozata. Alig egy héttel visszamenőleg, az összes polgári lapok öles betűkkel hozták a hirt, hogy Harry M. Tyler 349.000 dollárt lopott el a város adminisztráció penzió osztályának pá/nztárából, melynek direktóriumi tagja volt éveken keresztül. A tegnapi lapok, ismét egy ehez hasonló lopásról számolnak be, mely ugyancsak a városi adminisztrációhoz tartozó, D S. R. közlekedési osztályon történt. Az újságok szerint, innét 27.000 dollárt sikkasztottak el. Amidőn a Tyler lopása nyilvánosságra jött, elrendelték a város összes pénzügyi osztályának a felülvizsgálását, igy várható, hogy ezekhez hasonló kisebb-nagyobb lopások és csalások nyomára, még többre is fognak akadni. Amikor a 349.000 dolláros lopásnak “véletlenül” a nyomára akadtak, Tylert a rendőr ko- misioner elébe állították, hogy felvilágosítást adjon a pénzre vonatkozólag. Természetesen Tyler semmit sem akart tudni felőle és tagadta, hogy neki bármi köze is lett volna hozzá. Itten domborodik ki aztán az a közmondás, hogy a kutya nem eszi meg a saját kölykét, mert Tylert szabadon engedték és elment haza, ahol agyonlőtte önmagát és legtöbben azt hitték, hogy a Tyler ügy ezzel el van intézve. ‘Azonban a további kutatások és nyomozások folytán rájöttek arra is, hogy Tyler cinkostársa az egyik bank alelnöke volt, aki segített neki beváltani a hamis csekkeket. Az olvasó egész biztos lehet benne, hogy ezt a bankigazgatót, aki most fogva van, nem kenyéren és vizen tartják, mint az IWW tagjait ha elfogják, mert szépen berendezett szobája van és az újság riporterek minden órában meglátogatják és eszerint az ügyvédje is. Csak természetes, hogy külön kosz, ton van és azt eszik amit akar. Tyler rettenetes fényűzést tartott fent, feleségének és saját magának a legdrágább pri- j vát automobiljai voltak, melyet évente kétszer is kicserélt. Feleségének az elmulyt évben a legdrágább szőrme kabátokból vett kettőt és a 12.000 dolláros lakást az elmúlt évben kétszer butoroztatta be a legdrágább bútorokkal amit pénzért venni lehet, valamint az összes falakat festőművészekkel díszítette. Ezenkívül éppen most van épülőben egy 25.000 dolláros háza, ahová számított költözni rövidesen, Leányát egy nagyon költséges privát iskolába járatta Chicago mellett, akinek szintén most akart venni, egy drága automobilt. Tyler-nek a szomszédjai azt mondják, hogy a Tyler lakásán nagyon gyakori volt a mulatás és már felakarták hívni a polgármester figyelmét, hogy hogyan tudja egy városi alkalmazott megengedni magának azt a rettenetes nagy fényűzést. Természetesen itten megállapíthatjuk azt, hogy azok, akik őt szabadon engedték, bizonyára elfogyaszthattak nála egy pár pohár pezsgőt többször. Tylernek $5.220.000 volt az évi fizetése, meg azon kívül amit lopott. A detroiti rendőrségből, szintén többeket gyanúsítottak meg és jónéhányra rá is bizonyult, hogy kisebb és nagyobb grefte- lésnek voltak a cinkostársai. Egy nagyszabású gummi lopásnak jöttek a nyomára a rendőrség felügyelete alatt történt, amidőn a tolvajok az autó kerekekről szedték le a gummikat, mely több ezer dollárt tett ki. Természetesen, hogy legtöbbször munkásemberek voltak az áldozatok, mert azoknak áll legjobban nehézségükre, hogy kocsijukat biztonságban tudják tartani. Ehez hasonló gref- telések folynak az ital ellenőrzés és gemblingházak felügyeleténél is. Az utolsó néhány hónapban a rendőrségi bíróság, jónéhány ezer dollárt rabolt el, az autó- hajtóktól is, melyre vonatkozólag szintén vizsgálat történt és meg lett állapítva, hogy a rendőrség csapdákat állított fel, hogy az áldozatokat bele csalják és elfogják, kiket ártatlanul jónéhány dollár birsággal büntettek meg. A rendőrség kiadta a jelszót, a biztonsági hajtás címen, de ugyanakkor bebizonyosodott, hogy a szerencsétlenségek száma megduplázódott, a jelszó csak arra volt szükséges, hogy legyen ürügy, amivel elfoghassák a hajtókát és egy pár dollárig megtudják zsarolni őket. A lopásoknak és greftelések- nek csak egy nagyon csekély részét képezi az, amit itten felsoroltam, mert nem akarom a Bérmunkás hasábjait ilyesmivel megtömni, mert köztudomású dolog olvasóink előtt, az a tény, hogy a politikai intézmény kivétel nélkül egyebet nem tehet. Akik a politikai intézményekben megmaradnak becsületes embereknek, az azért történik, mert nem tudnak hozzájutni ahoz, hogy lophassanak. Sü. NEWARK, N. J. Az IWW uj helységében 294. Market St.-en, második emelet, minden vasárnap délután 2:30 órai kezdettel, tudományos előadást tartunk. OLVASD AZ IndustrialWorkert Olvasás után adja lapunkat szomszédjának A züllött politikai adminisztráció
