Bérmunkás, 1935. július-december (23. évfolyam, 850-873. szám)
1935-11-16 / 867. szám
6 oldal 1ÉRMUNKÁS 1935 november 16. Nyílt levél Stalin Józsefhez IRTA: TUTURUTU BANDI. jir láti el kend Mussolinit kátránnyal, hogy az olajrul mög a szinrül ne is besziljünk. Mer- hogy a kátrány segitsigivel ipi- tik aztat az utat, mej egyenest Ethiopiába vezet — ez azt jelenti, hogy az orosz szovjet ipiti azt az utat améken keresztül Mussolini katonái elirik Adis Abbabát. Mán magam éli kipze- lem ezt az orosz kátrányos utat, látom a Mussolini katonáit amint az kommunyista kátrány- bul kiszült utat taposik, hallom, hogy átkozik aztat az országot amék a Mussolini segit- sigire sietett, mer ha nem vóna kátrány, búza, olaj mög szín, akkor nem lehetne ojan könnyen háborút csinyálni. Oszt az olasz katona se megy szívesen az vágóhídra, még akkor se, ha abbul az szovjet csináli a profitot. Ha nem vóna ojan viresen szomorú az kend viselkedise, akko kacagnik hozzá, merhogy kend úgy betudi csapni idevalósi követőit. Mer amig kend ojan ügyesen kupeckedik az fas- cista Mussolini taljánnal, addig nevijorki követői ott járnák a niger negyedbe, hogy Olaszország ellen usziccsák ezeket a jobb sorsra irdemes niger murikásokait. Szeginyek arra mán nem gondónak, hogy mi jir nem ád kend egy kis búzát, olajat mög kátrányt a gyenge fekete országnak. Én tudom, hogy Ethiopia azir neír kap kénekül semmit, mer nincs pin- ze, oszt ha nincs pinz, akkor profit sincs. Oszt mán arra is gondótam, hogy a háború ellenes egysiges táncokat azir járati itt, hogy Mussolini még jobban miregbe jöjjik, amitül oszt mig több kátrányt fog vásárolni kendtül. Tuggya mög kend, hogy engem nagyon lehangolt ez az infámis kupecke- dis, oszt vigtelenül bánt, hogy kentek ott a szovjetbe annyira kivetkőztek emberi mivótok- bul, hogy mig csak nem is szigy- ellik ezt a dógot. Hiszen a főd alá kéne, hogy bújjanak a szi- gyentül. Egy szemijös szivessigre ki- rem kendet. Azon jár az eszem, hogy jó vóna kiadni még egy ánglius heti lapot, ojant, mint a New Masses. A bökkenő ott van, hogy nekem nincs ojan te- mirdik sok pinzem, mint amennyi egy New Masses file ujság- hó kő. Oszt úgy gondótam, hogy kend tán tuggya mikip lehet egy ijen nagyarányú dogot nyilbe ütni — pinz nikül. Mehogy — szó köztün maragy- gyik — nekem egy garasom sincs, oszt úgy mesilik, hogy a kend New Masses újságja is az amerikába szokásos “shoe strig”-gel kezti. Hogy birik fen tartani ezt a kőcsiges lapot — ennek a titkára vagyok én kiváncsi. Meg súgom kendnek, hogy a “Szoviet Russia Today” is irigylisre méltó újság oszt én avval is megeli- gednik, vagy akár mék másikkal, abbul a két tucat fájintosan előállított idevalósi ujságjaibul. Mán arra is gondótam, hogy főcsapok kommunyistának, de csak úgy befele, kifele liberális, demokrata, progresszív pózba vágnám magam, oszt ha akadna a kend országába egy patró- nus féle, aki vidő szárnyai alá venné a tervbe vett lapomat — akko úgy írnám össze az újságot, hogy attul sántulna az igazság. Osztig ha jól megy majd a biznic, akko szívvel lilékkel fogom támogatni az nip- frontot. Megmutatom in kendnek, hogy mikip kő a köpenyeget forgatni mig a naponkint kicserélt vonalat követni. Pildá- nak okáir kiírnám az újságba, hogy kivitel nilkül minden ka- tholikus, zsidó, református, babpista, no mög Father Divine, mög Amy Semple McPherson tesvirem nekem. Oszt az öntudatos munkást kihagynám a számitásbul, mer az úgy se irti a biznict. Evvel oszt zárom is levelem, maradva tejös forradalmisággal — A fenti. U. I.: A köpenyeg forgatást mög azir gondolom, hogy fogom jól irteni, mer az ókontri- ba kondás vótam oszt a gyesz- nók ojan jól viselkedtek, hogy vót időm mögtanulni a bot-forgatást. Vagy a köpenyeg-for- gatás nehezebb? Oszt, ha nem tudunk megegyezni a biznicre, akkor legalább bízza rám az idevalósi csordáját. ígérem, jó kondás leszek, még pedig ingyen. A chicagói Bérmunkás Otthon hírei TISZTŐT TOVARIS UR: — Van mán annak tán öt esztendeje is, hogy egyódalu le- velezist fojtattunk, úgy, hogy én írtam a levelet, mej re kend vót ojan szives nem válaszolni. Én meg tudom irteni, hogy kend mi jir viselkedik igy egy magamfajta proletár erányába. Egy diktátor nem teheti máskép, mög azutég mög vagyon írva az bolsheviki talmudba, hogy egy munkás nem számit. Igaz, hogy (a fani pédzses) Pop- eye, aki mög szintén diktátor, nem uralkodik az ü Spinachova országába ojan önkinyesen, mint kend. Dehát ükelme nem kommunyista oszt inkább amo- jan jóravaló demokrata lilék ez a Popeye. Oszt eztet csak azir írtam ide, hogy ne legyik elbizakodva, mer van ám demokratikusan gondókodó zsarnok is. De nem azir irom eztet a levelet, hogy leszálliccsam kendet kellő irtikire, amoda Popeye mellé, hanem azir, mer nemrigibe egy levelet Írtam egy kommunyista ártatlan ala- kulatho, mejbe arrul panaszkodtam, hogy kend Julius Schtreicher úrral nipfrontos egysiget kötött. Julius Schtreicher a Hitler jobb keze, oszt kend hirdetist ád az ü lapjának, ami jir ü viszonzásul a munkásokat, de leginkább az zsidókat üldözi. Eltanálta kend, az liberális kommunyista kul- turhareosok errül a ronda gyesznóságrul úgy hallgatnak, mint dinnye a fűbe. Osztiglen azir is irom eztet a levelet, mer mondok azt a fűzfán fütyülő rézangyalát ennek a sárbul faragott cudar világnak, annyira benne vagyunk mán a népfrontos svungba, hogy példának okáir az “Uj Előre” október 26-iki száma egy pikcsét közöl, mejen rajta van a Hathaway, aki mög a “Daily Workert” szerkeszti, mög egy kommunyista ügyvid, mög egy ippeg ojan féle, mint az előbbi kettő. Szóval hárman vágynak a gonoszok a pikcsén, mej felett az vagyon Írva, hogy: “Még a Citizens Unión is támogatja jelölteinket.” Oszt tuggya kend, hogy micsoda ez a Citizens Unión? Egy reakciós alakulat ez, ahun milliomosok irányítanak, oszt mindenki tuggya, hogy ami jó nekik, az nem lehet jó a munkásnak. Hát igy benne van kend mög idevalósi cinkostársai a szószba. A kommunyista kupcehérek aval dicsekednek, hogy a tőkések is ükét támogatik. így, la! Ez a hejzöt azóta fajult igy el, amióta kend mögrendezte odaát Moszkvába azt a kongresszus féle bohózatot. Azóta ojan kavarodás van itt a bá- ránykák mög a farkasok közt, hogy ha affile intellektuális micsoda vónák, mint tőszóm kend, akkor asszondanám, hogy káosz van itt az kommunyista berkekbe. Káosz, még pediglen a legjavábul, oszt én mán úgy vagyok evvel, hogy ha a Hearstféle lapokat olvasom — megesküdnék rá, hogy antul jobb kommunyista újság nincs. Osztig ha a Daily Workert böngi- iszem, akkor mög biztosra veszem, hogy ennél jobb Hearst újság osztán nem litezhet. Eb- bül még kend is láthati, hogy ez a nipfrontos micsoda, amit kend talált ki, mig a viharedzett, kitrcbált kommunyista kupcehéreket is össze gaj áhítottá. Ez persze az uj vonal eredminye, oszt kend büszke lehet arra, hogy a kend árujával kereskedő idevalósi kupecek igy mögirtik az uj szellemet — az newfascizmust. Arrul it tudatom kendet, hogy az is nagyon bánti az én falusi erköcsi főfogásom, hogy a kend kupec-tásai úgy össze házasodtak evvel a nipcsaló Father Divine ilő istennel. Hát ez oszt skandalum számba megy, mer például a múltkoriba együtt marsoltak az egysig- frontba oszt az egyik hívőnek a feliratán a vet, hogy ő tugy- gya, hogy Divine atya az ilő isten, mer kigyógyitotta az ü cukor betegsigit, rheumáját mög megtört szivit. Ezt mög se emlitenim mos, de a múlt szombaton újra együtt nipfron- toztak annak a Divine atyának tudatlan követőivel, akik oszt úgy beli jöttek a nipfrontos svungba, hogy attul vígig táncolták a háború ellenes marsot. A talpalá valót két Jazz banda húzta. Az ilőisten mögmutatta, hogy kő a háború ellen amúgy istenigazába harcolni — táncolni az uccán, oszt deccl. Hogy oszt vágynak liberálisok, hazafiak, mög bikebarátok, akik örömest vele táncolnak evvel az ilőistennel a kend kommu- nyismusa nevibe — hát az mög az ü bajok. Kendnek viszont az a baja is mög van, hogy ez az Ethiópiai háború neköm sehogy se teccik. Mán persze a nem teccik amit kend csinyál. Mer még se jári, hogy kend láti el búzával Mussolinit, oszt egyenest a harctérre küdi azt neki. Öntudatos berkekbe nagy port vert fel kednek ez az infámis cselekmi- nye. Nem irtik a dógot. Merhogy kend mindig osztájharc- rul prédikál, mindig forradalomra! beszil, mindig az imperializmus ellen menydörög — oszt mos migis Mussolinivel köti a jó zsiros, hogy ne mon- gyam profitos üzleteket. Az persze rendjin van, hogy fel- strófolta a búza árát, mer ha már vires a taljántul kapott pinz — hát legalább úgy csurog jik az vir, hogy jó zaftos legyik tülle az profit. Mondom ezt a kupeckedist nem lehet úgy elsinkófálni, mint teszem a harmadik periódust. Mer tán akad ojan jólel- kü nipfrontos, aki asszondi majd, hogy enni még a Mussolini katonáinak is kő, mer ha nem esznek, hogy ölik mög az Ethiópiai feketiket? De azt tán a nipfrontos se érti, hogy miAz ősz beálltával a Bérmunkás Otthonban ismét megindult a tevékenység és a közeli napokban és hetekben az alább felsorolt eseményekre hívjuk fel olvasóink figyelmét: Minden vasárnap este nyolc órai kezdettel angolnyelvü “Open Forum” előadások vannak, melyeken az előadók a tudomány különböző ágaiból tartanak előadásokat, vagy a 1ilág- események helyes, vagy helytelenségét világítják meg. Az előadásokra szabad a bemenet. NOVEMBER 23-án, szombaton este az IWW egyetemes tagsága táncmulatságot tart, melynek jövedelme a connecti- cuti államban folyamatban levő szervezési akció támogatását szolgálja. DECEMBER 7-én, szombaton este 8 órai kezdetei az IWW magyar tagjai színre hozzák Eugene O’Niel társadalmi drámáját Kun László fordításában, melynek cime: “Rose Thomas az utca lánya.” Kérjük olvasóinkat, hogy tartsák emlékezetükben a fenti dátumokat és jelenjenek meg azokon a Bérmunkás Otthonban, 1604 N. California Ave. Chicago, 111. REVÍZIÓS GYŰLÉS tudósításunk helyreigazításra szorul, amit mint az igazságért küzdők kötelesség szerint végzünk. philadelphiai tudósítónk az ott tartott külön revíziós gyűlést azzal helyesbiti ki, hogy a polgári revíziós gyűlésről Lakatos L. László, new yorki delegátus számolt be, nem pedig Meyer József mert őt kizárták a polgáriak gyűléséről.
